Ötven felett sokan tapasztalják, hogy a memória, az agyműködés már nem olyan, mint korábban. Előfordulhat, hogy a bevásárlólista már nehezebben idézhető fel, a reakcióidő néhány ezredmásodperccel lassul, és időnként több időbe telik egy döntés meghozatala. Az öregedés természetes folyamat, de azért, hogy milyen minőségben éljük meg a későbbi éveket, sokat tehetünk.
A fent említett változások ijesztőnek tűnhetnek, különösen akkor, ha a demenciáról vagy az Alzheimer-kórról hallunk. A jó hír azonban az, hogy az esetek többségében ezek a jelenségek az egészséges öregedés természetes velejárói.
A lassulás nem betegség
A kutatások szerint a memória és a feldolgozási sebesség – vagyis az, milyen gyorsan dolgozza fel az agy az információt – normális módon változik az életkor előrehaladtával. Ez nem feltétlenül jelent kóros folyamatot. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az enyhe feledékenység és a reakcióidő lassulása önmagában még nem utal demenciára.
A több százezer felnőtt bevonásával végzett online kognitív tesztek eredményei azt mutatják, hogy bár az átlagos teljesítmény az életkorral csökken, létezik egy kisebb csoport, amely kiemelkedően jól teljesít. Ők memória- és gondolkodási feladatokban akár harminc évvel fiatalabbak szintjén működnek. A genetika szerepe vitathatatlan, de a kutatók figyelme egyre inkább az életmódbeli tényezők felé fordul.
Öregedés szépen: mit tanulhatunk a „kivételesen jól teljesítőktől”?
Az egészséges agy öregedése nem egyik napról a másikra történik, hanem hosszú évek, évtizedek alatt. Éppen ezért a megelőzés is folyamatos odafigyelést igényel. Mutatjuk, hogy mire kell figyelni!
1. Kulcsfontosságú az alvás minősége
Sokan úgy gondolják, hogy a jó alvás pusztán az eltöltött órák számán múlik. A neurológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy a valóban pihentető alvás akkor valósul meg, ha az agy zavartalanul végighalad az összes alvási fázison. Ezek a ciklusok támogatják az emlékezet működését és az idegsejtek regenerációját. A jó minőségű alvás egyik legegyszerűbb jele az, hogy reggel kipihenten ébredünk. A szakértők szerint segíthet, ha minden nap nagyjából azonos időben kelünk fel, és a napfény ritmusához igazítjuk az ébrenlétet és a pihenést. A rendszeres fizikai aktivitás és az aktív társas élet szintén növeli az úgynevezett „alvásnyomást” – vagyis azt a természetes késztetést, amely elősegíti a gyorsabb és mélyebb elalvást.
2. Érdemes nemet mondani a cigarettára és az alkoholra
A dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás bizonyítottan gyorsítja az agy öregedését. A cigarettában található anyagok rontják az agy vérellátását, növelik az érfalak károsodásának esélyét, és hosszú távon összefüggésbe hozhatók a kognitív hanyatlással.
Az alkohol esetében nemcsak a nagy mennyiség, hanem a rendszeresség is számít: a tartós alkoholfogyasztás károsíthatja az idegsejteket, ronthatja a memóriát és a koncentrációt. A kutatások szerint már az is érezhetően jótékony hatással lehet az agyműködésre, ha valaki csökkenti a bevitt mennyiséget, vagy teljesen elhagyja ezeket a szokásokat.
3. Mozogjunk rendszeresen és ápoljuk a társas kapcsolatainkat
A rendszeres testmozgás nemcsak az izmokat és a szívet erősíti, hanem az agy működését is támogatja. A mozgás fokozza az agyi vérkeringést, serkenti az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását, és hozzájárulhat az új idegsejtek képződéséhez is.
Emellett a társas kapcsolatok fenntartása legalább ilyen fontos: a beszélgetések, közös programok és szellemi kihívások aktívan „edzésben tartják” az agyat. A kutatások szerint azok, akik idősebb korban is élénk társas életet élnek, lassabb kognitív hanyatlást mutatnak, és ritkábban tapasztalnak súlyos memóriazavarokat.
A szív egészsége az agy egészsége is
Az agy öregedését jelentősen befolyásolják az úgynevezett érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a cukorbetegség. Ezekről sokan tudják, hogy növelik a szívinfarktus és a stroke kockázatát, ám kevesebben gondolnak arra, hogy közvetlen hatással lehetnek az agy szerkezetére is.
Nagy esetszámú vizsgálatok alapján azoknál az idősebb embereknél, akiknél ezek a kockázati tényezők fennállnak, az agy mérete, formája és szövetszerkezete „idősebb képet” mutathat, még akkor is, ha nem alakult ki szív- vagy érrendszeri esemény. Ugyanakkor biztató eredmény, hogy a megfelelően kezelt, jól beállított vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint mellett az agy fiatalosabb állapotban maradhat.
(Kiemelt fotó: 123RF)
Ajánlott tartalmak
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Hozzászólások (0)
Legfrissebb
Friss sztorik
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!
