Miért vagyunk fáradtabbak az óraátállítás után, ha egyszer tovább alhatunk?

Idén október 26-án hajnalban ismét megtörténik: visszatekerjük az órát, és papíron egy órával többet alhatunk. Micsoda ajándék – gondoljuk elsőre. Csakhogy a testünk máshogy látja a dolgot. Sokunknak ismerős az érzés: hiába az „ajándékóra”, valahogy mégis nyúzottabban ébredünk, nehezebben indul a nap, és az első napokban mintha minden kissé elcsúszna óraátállítás után.

Egy apró mozdulat, nagy hatás

Az óraátállítást eredetileg energiatakarékossági céllal vezették be, a nappali fény jobb kihasználása miatt kevesebbet kellett világítani. Csakhogy a 21. században már nem a villanyszámla az, ami igazán számít, hanem az, hogyan hat ez a kis időcsavar a testünkre és a közérzetünkre. A gond az, hogy a biológiai óra nem kapcsol át gombnyomásra. A testünk hónapok alatt szokik hozzá egy ritmushoz: mikor ébred, mikor termel melatonint, mikor pihen meg igazán. Amikor hirtelen „átírjuk az időt”, az olyan, mintha egy enyhe jetlaget kapnánk, még ha csak egy óráról is van szó. Ilyenkor gyakori a zavart alvás, a fáradékonyság, az ingerlékenység vagy a koncentrációzavar.

A belső biológiai óra, ami mindig tudja, hányadán állunk

A tudósok ezt cirkadián ritmusnak hívják: ez szabályozza, mikor vagyunk éberek vagy álmosak, mikor működünk a legjobban szellemileg és fizikailag. Ez a természetes ritmus azonban érzékeny, és nem szereti a hirtelen váltásokat.

Idővita – még mindig nincs döntés

Az Európai Unió már évek óta napirenden tartja az óraátállítás eltörlését, de még mindig nincs megállapodás: maradjon-e a nyári vagy a téli időszámítás? A Magyar Alvás Szövetség szerint ideje lenne komolyabban venni, mennyire fontos a biológiai ritmusunk. Elnökük, G. Németh György arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani időzóna sem feltétlenül ideális számunkra, lehet, hogy egy keletebbre tolódó időrend jobban illene a szervezetünkhöz. 

Amikor az idő luxuscikké válik

Az úgynevezett időszegénység egyre több embert érint: aki napi 10-12 órát dolgozik, sokat ingázik, és este még otthon is helytáll, annak egyszerűen nem marad ideje saját magára, se pihenésre, se alvásra. A krónikus időhiány pedig a fáradtságon túl komoly kockázatot jelenthet az egészségre is. A Magyar Alvás Szövetség szerint az embereknek nemcsak joguk van a megfelelő alvásidőhöz, hanem joguk az időhöz, ahhoz, hogy ne csak túlélésre használják, hanem feltöltődésre is.

„Csak egy óra” – mégis érezzük

Az óraátállítás után sokan tapasztalnak hasonló tüneteket:

• állandó fáradtság, még elegendő alvás mellett is,
• ingerlékenység, levertség,
• fejfájás, gyomorpanasz,
• koncentrációs nehézségek,
• éjszakai ébredések vagy nehezebb elalvás.

A jó hír: ezek a tünetek többnyire pár nap alatt elmúlnak. A rossz: minél érzékenyebb a biológiai órád, annál inkább megérzed a váltást.

Így segíthetsz magadon óraátállítás idején

Az óraátállítást nem tudjuk kikapcsolni, de felkészülhetünk rá:

• Kezdd el előbb a pihenést! Már az átállás előtti napokban feküdj le egy kicsit korábban, így kevésbé éri sokk a szervezeted.
• Engedd be a fényt! Reggel húzd fel a redőnyt, a természetes fény segít beállítani az új ritmust.
• Kapcsold le a képernyőt! A telefon és a laptop fénye gátolja a melatonin termelődését, ezért lefekvés előtt legalább egy órával próbálj meg offline lenni.
• Ne szervezz fontos napot hétfőre! Ha teheted, hagyd lazábbra az átállás utáni első napokat.

Mi jön ezután?

Az óraátállítás jövője bizonytalan, de egyre több szakember és szervezet hívja fel a figyelmet arra, hogy a mesterséges időugrások helyett az emberi ritmushoz kellene igazodnunk. Mert az idő nemcsak arról szól, hány óra van, hanem arról is, hogyan érezzük magunkat közben.