Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteSokan úgy gondolják, hogy egy 12-13 éves gyerek számára túl korai a HPV elleni oltás, hiszen ebben az életkorban még nem él nemi életet. Pedig a méhnyakrák és más, HPV-vel összefüggő betegségek megelőzésében éppen az a fontos, hogy a szervezet még a vírussal való találkozás előtt megkapja a védőoltást. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint a 2026/2027-es tanévben is térítésmentesen kérhető a HPV elleni védőoltás minden olyan hetedik osztályos lány és fiú számára, aki betöltötte a 12. életévét. A jelentkezési határidő szeptember 15.
Mi köze a HPV-nek a méhnyakrák kialakulásához?
A HPV, vagyis a humán papillomavírus valójában nem egyetlen vírus, hanem vírusok nagy csoportja. Sokféle típusa létezik, és ezek közül nem mindegyik jelent komoly veszélyt. Egyes HPV-típusok például szemölcsöket okozhatnak, mások azonban úgynevezett magas kockázatú típusok, amelyek tartós fertőzés esetén daganatos elváltozások kialakulásához is hozzájárulhatnak.
A méhnyakrák kialakulása az esetek döntő többségében összefüggésbe hozható bizonyos magas kockázatú HPV-típusokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akinél kimutatják a vírust, annál biztosan daganat alakul ki. A HPV-fertőzések jelentős részét a szervezet immunrendszere idővel leküzdi, és csak a tartósan fennálló fertőzés jelenthet nagyobb kockázatot.
A vírus elsősorban szexuális úton terjed, és nagyon gyakori fertőzésnek számít. Éppen ezért nem lehet abból kiindulni, hogy valakit csak azért nem érinthet a HPV, mert kevés partnere volt, vagy mert hosszú ideje ugyanabban a kapcsolatban él.
Nem csak a lányoknak fontos az oltás
Bár a HPV elleni vakcinát sokan még mindig „méhnyakrák elleni oltásként” emlegetik, a vírus nemcsak a nőket érintheti. Bizonyos HPV-típusok más daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszhatnak, ezért a fiúk oltása is fontos része a megelőzésnek.
Magyarországon a hetedik osztályos lányok mellett 2020 óta a fiúk is térítésmentesen kaphatják meg az oltást az iskolai kampányoltás keretében. A Blikknek nyilatkozó dr. Krasznai Zoárd Tibor szerint: „A 12-13 év az életkor, amikor a legerősebb immunizáció alakul ki a gyerekekben, és a leghosszabban tart a védelem.”
Ezért is fontos tudni, hogy az oltás időzítése nem a gyermek aktuális párkapcsolati vagy szexuális életéről szól. A cél éppen az, hogy a szervezet még a vírus esetleges megjelenése előtt felkészüljön a védekezésre.
Ausztrália jó példája annak, milyen eredményt hozhat a HPV elleni oltás és a rendszeres szűrés együtt. Az ország a világon az elsők között vezette be a széles körű HPV elleni oltási programot, miközben a méhnyakrákszűrés rendszerét is folyamatosan fejlesztették.
Az ausztrál kormány és több egészségügyi szervezet előrejelzése szerint az ország 2035-re elérheti azt a szintet, amikor a méhnyakrák közegészségügyi szempontból elimináltnak számít. Ez nem azt jelenti, hogy a betegség teljesen eltűnik, hanem azt, hogy annyira ritkává válik, hogy az előfordulása 100 ezer nőre vetítve 4 új eset alá csökken.
Az eredmények mögött nem egyetlen intézkedés áll: a HPV elleni védőoltás, a korszerű HPV-alapú szűrés és a korán felismert elváltozások kezelése együtt segíthet abban, hogy a méhnyakrák egyre ritkább betegséggé váljon.
Ez történik a nőgyógyásznál: rákszűrés és HPV-teszt
A nőgyógyászati vizsgálatnak több része is lehet, attól függően, hogy valaki milyen panasszal érkezik, illetve milyen vizsgálatra kerül sor. A rutinvizsgálat során az orvos ellenőrizheti a külső és belső nemi szerveket, szükség esetén ultrahangvizsgálatot is végezhet. A méhnyakszűrés során egy speciális eszközzel sejteket vesznek a méhnyak felszínéről. Ezt a mintát citológiai vizsgálatra küldik, ahol azt nézik meg, találhatók-e benne kóros, megváltozott sejtek. A citológiai vizsgálat egyik legnagyobb előnye, hogy olyan rákmegelőző állapotokat is képes jelezni, amelyek még semmilyen panaszt nem okoznak. A méhnyakrák korai szakaszában ugyanis gyakran nincsenek figyelmeztető tünetek, ezért van különösen nagy jelentősége a rendszeres szűrésnek.
A méhnyakszűrés nem mindig HPV-teszt is
Sokan úgy mennek el nőgyógyászati szűrővizsgálatra, hogy azt gondolják: ha levettek tőlük kenetet, akkor automatikusan HPV-re is megvizsgálták őket. Ez azonban nem feltétlenül van így. A citológiai vizsgálat és a HPV-teszt két különböző vizsgálat. A citológia azt vizsgálja, hogy láthatók-e kóros vagy megváltozott sejtek a méhnyakról vett mintában. A HPV-teszt ezzel szemben magának a vírusnak a jelenlétét, illetve bizonyos esetekben annak típusát mutatja ki.
Magyarországon nem készül automatikusan HPV-teszt minden méhnyakszűrés alkalmával. Erre például akkor kerülhet sor, ha a citológiai vizsgálat eredménye indokolja, vagy az orvos szükségesnek tartja. A pozitív HPV-teszt ráadásul önmagában nem jelent méhnyakrákot: azt mutatja, hogy a vírus jelen van, a további teendőket pedig az eredmények és az esetleges sejtváltozások alapján határozzák meg.
Az oltás nem helyettesíti a szűrést
A HPV elleni védőoltás nagyon fontos eszköz a megelőzésben, de nem jelenti azt, hogy később már nem kell részt venni méhnyakszűrésen. Az oltás és a rendszeres szűrés két különböző módon segít a méhnyakrák elleni védekezésben. Az oltás bizonyos, a vakcinában szereplő HPV-típusok okozta fertőzések megelőzésében nyújt védelmet, a szűrés pedig abban segít, hogy az esetlegesen kialakuló sejtváltozásokat és rákmegelőző állapotokat minél korábban felismerjék. A kettő együtt adja a legerősebb védelmet. Ezért az is fontos, hogy azok a nők, akik korábban megkapták a HPV elleni oltást, felnőttként se hagyják ki a rendszeres méhnyakszűrést.
Szeptember 15-ig lehet leadni a nyilatkozatot
A hetedik osztályos, 12. életévüket betöltött tanulók számára az idei tanévben is önkéntesen és térítésmentesen kérhető a HPV elleni védőoltás. Az igényléshez szükséges szülői beleegyező nyilatkozat leadási határideje szeptember 15.
A döntés természetesen a szülőké, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy a HPV elleni oltás célja nem egy már kialakult betegség kezelése, hanem a későbbi fertőzések és az azokhoz kapcsolódó súlyos betegségek megelőzése. A méhnyakrák elleni védekezésben pedig a védőoltás mellett később is megmarad a rendszeres szűrővizsgálatok szerepe.
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
