A közönséges mahóniát vagy kerti mahóniát kétszáz évvel ezelőtt hozták be Magyarországra, és elsősorban nem is gyógyhatása miatt, hanem dekornövényként termesztik. A leggyakrabban parkokban, kertekben, temetőkben találkozni vele, egyes források szerint olykor vadul is. Örökzöld, árnyékos helyen is megél, elviseli a gyenge talajt, virágai élénksárgák, leveleit nem hullajtja, termései pedig hamvas héjú, kékes-lilás bogyók, amiket nemcsak a madarak fogyasztanak előszeretettel. A mahónia gyógyhatása ugyanis meglepő.

FOTÓ: GYARMATI LÁSZLÓ / MINDMEGETTE
A mahónia gyógyhatása: az emésztéstől az immunrendszerig mindenre hatásos
Elsősorban a mahónia gyökerét, gyökértörzsét, az ezekből nyert kivonatot használjuk, de a bogyója is sokoldalúan felhasználható. A mahónia egyik fő hatóanyaga a berberin, aminek fontos szerepe van a vércukorszint, a koleszterinszint és az anyagcsere szabályozásában, az egészséges testsúly fenntartásában. Jó hatással van a bélrendszer működésére, az emésztésre, emellett erős gyulladáscsökkentő, immunerősítő és antioxidáns.
A mahónia gyökeréből készült kivonatok alkalmazhatók különféle bőrproblémák, például pikkelysömör, ekcéma vagy akne kezelésére is.
A mahónia bogyóját fogyasztva nemcsak kulináris élményben lehet részünk, hanem javíthatjuk az emésztésünket is. A bogyóban található hatóanyagoknak köszönhetően megszűnhet a hasmenés vagy a szorulás is, de mint minden gyógynövényt, ezt is csak kis adagokban szabad bevezetni az étrendbe. Először csak négy-öt bogyóval kezdjünk, és fokozatosan növeljük az adagokat, ha elnyerte tetszésünket a nyersen kissé savanykás és fanyar termés.
A bogyót a legegyszerűbben úgy tudjuk felhasználni, ha kézzel összepréseljük és beledobjuk a limonádéba vagy a teába. Ha a magokat kiszedjük, a levét pedig hagyjuk egy-két nap alatt kicsepegni, akkor nagy munkával, de egy nagyobb mennyiséget is össze tudunk belőle gyűjteni, és a mahónia bogyójából lekvárt, szörpöt, gyümölcsteát, zselét vagy sok-sok cukor hozzáadásával akár bort is készíthetünk.
A mahóniát csakis olyan helyről gyűjtsük, ahol nincs a közelben kutyafuttató, túraútvonal vagy autóút. Alaposan nézzünk szét a bokor körül, nincs-e szemét vagy kutyákra, madarakra, emberekre utaló nyom vagy szemét, ugyanis a növény könnyen szennyeződhet. Ugyanígy fontos, hogy hol, milyen talajban nő a mahónia, ugyanis a földből táplálkozik, akárcsak a legtöbb növény, és az onnan kinyert tápanyagokból állítja elő magát. Kerüljük a nemrég telepített bokrokat, a mesterségesen épített dombokat.















