Új dolog derült ki a magnéziumról: ez ellen a halálos betegség ellen nyújthat védelmet

A vastagbélrák a világ egyik legelterjedtebb daganatos betegsége, évente közel kétmillió ember életét érinti. Régóta ismert, hogy az étkezésünk és a bélflóránk állapota nagyban befolyásolja a kialakulásának kockázatát. A kutatók a magnézium hatásait vizsgálták: arra voltak kíváncsiak, vajon a magnézium képes-e ebben változást hozni, és hozzájárulni a vastagbélrák megelőzéshez.

Mit derült ki a kísérletből?

A vizsgálatba 240 olyan résztvevőt vontak be, akiknél korábban már találtak vastagbélpolipokat, ezek a daganat előfutárának számítanak. A csoport egyik fele magnézium-kiegészítőt kapott, míg a másik placebót. A különbség jól látszott: a magnéziumot szedők bélrendszerében jelentősen megnőtt két jótékony baktérium, a Carnobacterium maltaromaticum és a Faecalibacterium prausnitzii aránya. Ezek a baktériumok képesek helyben D-vitamint termelni, ami erősítheti a helyi sejtvédelmet.

Érdekes módon a magnézium hatása nem mindenkinél volt egyforma. A nőknél látványosabb eredményeket tapasztaltak, ami valószínűleg az ösztrogénnek köszönhető, hiszen ez a hormon segíti a magnézium sejtekbe jutását - írja az Origo.

Számít a genetikai háttér is

A tudósok a genetikai tényezőket is megvizsgálták, és kiderült, hogy a TRPM7 gén variánsai meghatározzák, mennyire hatékony a magnézium. Akiknél a gén normálisan működik, kifejezetten pozitív a magnézium hatása. Akiknél viszont hibás változat volt jelen, azoknál a jótékony hatás gyengült, sőt néha ellenkező irányba fordult. Ez is bizonyítja, hogy nem létezik „mindenkinek jó” univerzális megoldás, és egyre inkább a személyre szabott táplálkozás és orvoslás kerül előtérbe.

A bélflóra bonyolultabb, mint gondoltuk

Akadt azonban egy meglepő eredmény is. Azoknál a résztvevőknél, akiknek a végbél nyálkahártyájában magasabb volt az F. prausnitzii szintje, gyakrabban jelentek meg új polipok. Ez azért furcsa, mert eddig ezt a baktériumot inkább védőhatásúnak tartották. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a bélflóra és a daganatképződés kapcsolata jóval összetettebb annál, mint amit eddig gondoltunk.

Honnan tudom, hogy magnéziumhiányom van?

A magnézium önmagában nem csodaszer, de úgy tűnik, fontos szerepe lehet a betegségek megelőzésében. A jövő egyik nagy lehetősége az lesz, hogy a genetikai adottságok és a bélflóra sajátosságai alapján egyénre szabják az étrendi tanácsokat és a kiegészítők használatát.

A magnéziumhiány alattomosan jelentkezhet, és sokszor más dolgokra fogjuk a tüneteket. Ha gyakran görcsöl a lábad, rángatózik a szemed, nyugtalanul alszol vagy fáradékony vagy, akkor lehet, hogy kevés magnézium van a szervezetedben. Fejfájás, szorongás, koncentrációs nehézségek is társulhatnak hozzá. Persze ezek nem kizárólag a magnéziumhiány jelei, de ha több tünet is fennáll, érdemes orvossal konzultálni.

Mire jó a magnézium?

A magnézium valójában igazi mindenes: több mint 300 enzim működésében vesz részt, vagyis szinte mindenhol ott van a szervezetben. A magnézium hatása igen sokrétű: segíti az idegrendszer és az izmok megfelelő működését, hozzájárul a szív egészségéhez, szabályozza a vércukorszintet, és még a hangulatunkra is jó hatással lehet. Nem véletlen, hogy sokan „stresszellenes ásványként” emlegetik, hiszen segíthet kisimítani az idegeket. És ahogy a friss kutatások is mutatják, a bélflóra támogatásában és a daganatok, például a vastagbélrák megelőzésében is lehet szerepe.

Miben van magnézium?

A jó hír, hogy magnéziumhoz nemcsak tablettából juthatsz, hanem bőségesen találhatsz belőle a mindennapi ételekben is. Az olyan magnézium tartalmú ételek, mint az olajos magvak (mandula, dió, kesudió), a hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó) és a teljes kiőrlésű gabonák mind remek források. A zöld leveles zöldségek – például a spenót vagy a kelkáposzta – szintén tele vannak vele. Ha szereted a csokoládét, van egy jó hír: a magas kakaótartalmú étcsoki is sok magnéziumot tartalmaz, így néha egy kocka nassolás még az egészségedet is szolgálhatja.