Hazánkban a felnőtt lakosság közel 40 százalékát érinti a magas vérnyomás – ez az arány 60 év fölött 60 százalékra emelkedik. Mivel a magas vérnyomásnak számos súlyos szövődménye lehet – ilyen például a szívbetegség, a stroke, a vesekárosodás vagy a demencia – ezért ez az állapot jelenleg az egyik legnagyobb egészségügyi probléma. De mit tehetünk ellene?
Talán az egyik legismertebb javaslat a magas vérnyomás ellen az, hogy csökkentsük a sóbevitelt. Egy új tanulmány szerint azonban a káliumban gazdag ételek – mint például a banán – legalább akkora szerepet játszhatnak a vérnyomás szabályozásában, mint az, hogy mennyi nátriumot fogyasztunk.
100 gramm banán körülbelül 358 mg káliumot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy közepes méretű gyümölcs nagyjából 430–470 mg káliumot biztosít a szervezetünk számára.
A jól ismert tanács az, hogy együnk kevesebb sót, a kutatásaink során azonban arra jutottunk, hogy ha ezzel együtt növeljük a káliumbevitelt, még jobb eredményeket érhetünk el
– hívta fel a figyelmet Dr. Anita Layton, a kanadai Waterlooi Egyetem kutatója.
A nátrium és a kálium olyan ásványi anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek például az izomműködéshez, az idegsejtek kommunikációjához és a folyadékháztartás egyensúlyához.
A legújabb tanulmány szerint a kálium-nátriumbevitel arányának növelése hatékonyabb lehet a vérnyomás csökkentésében, mint önmagában a nátriumbevitel mérséklése.
A kutatásban matematikai modellt is alkalmaztak, hogy egyértelműbb legyen, miként hat a két ásványi anyag különböző aránya a vérnyomásra. Az eredmény: a nátrium–kálium arány optimalizálása hatékonyabban csökkentheti a vérnyomást, mint önmagában a só megvonása.
A tanulmány arra is rámutatott, hogy a férfiak és a nők szervezete másként reagálhat a káliumbevitelre. Bár a férfiaknál gyakrabban alakul ki magas vérnyomás, ők reagálnak a legkedvezőbben, ha javul a szervezetükben a kálium–nátrium aránya.
„Az őseink sok gyümölcsöt és zöldséget ettek, ennek eredményeként a szervezetünk szabályozó rendszerei valószínűleg úgy fejlődtek, hogy magas kálium- és alacsony nátriumtartalmú étrenddel működjenek a legjobban” – magyarázta Melissa Stadt, a tanulmány másik szerzője az Independent cikkében.
A szakemberek úgy vélik, a modern étrendre a magas nátrium- és az alacsony káliumtartalom jellemző – főként a feldolgozott ételek tehetnek erről. Ez magyarázhatja azt is, hogy miért sokkal gyakoribb a magas vérnyomás a fejlettebb társadalmakban, mint azokban, ahol az étrend természetesebb alapokra épül.
Héjában főtt burgonya: 535 mg/100 g
Avokádó: 485 mg/100 g
Spenót (főzve): 466 mg/100 g
Lencse (főzve): 369 mg/100 g
Brokkoli (főzve): 293 mg/100 g
Natúr joghurt: 255 mg/100 g
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.