A kortizol, azaz a stresszhormon létfontosságú szerepet tölt be a szervezetünkben. Segít alkalmazkodni a kihívásokhoz, támogatja az anyagcserét, szabályozza a vérnyomást, részt vesz az immunválaszokban. Rövid távon tehát hasznos – hosszú távon viszont már komoly gondot jelezhet, ha a szintje tartósan magas marad. Nézzük, melyek lehetnek a magas kortizolszint jelei, mi váltja ki ezt az állapotot, és hogyan tehetünk ellene.

Magas kortizolszintre figyelmeztetnek az alábbi jelek

A stresszhormon felhalmozódására számos testi és lelki tünet formájában figyelmeztet a szervezet. Az alábbi panaszok külön-külön is előfordulhatnak, de ha ezek közül több is fennáll, érdemes megvizsgáltatni a kortizolszintet.

• Fáradtság és energiacsökkenés: reggel még energikusnak érezzük magunkat, de délutánra teljesen kimerülünk, a produktivitás is visszaesik.
• Magas vérnyomás és pulzusemelkedés: a kortizol megemeli a vérnyomást és a pulzust – ez hosszabb távon szív- és érrendszeri gondokat okozhat.
• Súlygyarapodás, főként hasi tájékon: zsírraktározás jellemző, különösen a hason, arcon és a hát felső részén.
• Hangulatingadozás, ingerlékenység, szorongás: gyakori a feszültségérzet, nyugtalanság, félelem vagy akár depresszív hangulat.
• Alvászavarok: az elalvási nehézségek, az éjszakai ébredések és nyugtalan alvás mind figyelmeztető jelek lehetnek.
• Emésztőrendszeri panaszok: hasfájás, székrekedés vagy hasmenés is előfordulhat.
• Gyakori megbetegedés: a kortizol legyengítheti az immunrendszert, így a szervezet nehezebben küzd meg a betegségekkel.
• Hormonális egyensúlytalanság: nőknél menstruációs problémák, pattanásos bőr, szokatlan szőrnövekedés jelezhet hormoneltolódást.
• Memóriazavarok, „agyi köd”: eleinte nehezebben koncentrálunk, később akár a rövid távú memória is romolhat.
• Fokozott étvágy, főként édesség vagy gyorsétel utáni sóvárgás: a stresszevés és a magas kortizolszint kéz a kézben járhat.
  Ezek a tünetek gyakran összefüggenek a krónikus stresszel, de hormonális betegségek, például a Cushing-szindróma is meghúzódhat a háttérben. A pontos diagnózis felállításához laborvizsgálatok és orvosi konzultáció szükséges.

Mi állhat a háttérben?

1. Krónikus stressz és a rohanó életmód 

A leggyakoribb kiváltó tényező nem más, mint az állandósult stressz. Amikor stresszhelyzetbe kerülünk, az agyunk vészreakciót indít be: nő a pulzus, gyorsul a légzés, és aktiválódik a „küzdj vagy menekülj” rendszer. Ilyenkor a mellékvesék kortizolt és adrenalint termelnek, hogy mozgósítsák a szervezet tartalékait. Normál esetben, ha a veszély elmúlik, a hormonrendszer is megnyugszik. Csakhogy a mai életformánk gyakran olyan, mintha sosem szűnne meg a vészhelyzet, és így a stressz krónikussá válik. Ez tartós kortizoltermelést eredményez, ami hosszú távon káros hatással lehet az immunrendszerre, a szív- és érrendszerre, sőt, az agyműködésre is.

2. Az agyalapi mirigy zavarai 

Az agyalapi mirigy, amely az agy alsó részén található, egyfajta szabályozó központ: többek között azt is ő „mondja meg” a mellékveséknek, hogy mikor mennyi kortizolt termeljenek. Ha ez a mirigy túl sok adrenokortikotrop hormont (ACTH) termel, az a mellékveséket fokozott kortizoltermelésre ösztönzi. Ez a folyamat gyakran felelős az úgynevezett Cushing-szindrómáért is.

3. A mellékvese rendellenes működése

A mellékvesék felelnek többek között a kortizol termeléséért. Ha ezekben daganat – akár jóindulatú, akár rosszindulatú – alakul ki, az gyakran „túlpörgeti” a hormontermelést. Bár ennek az előfordulása igen ritka, érdemes erre is gondolni, ha a kortizolszint tartósan magas, és más ok nem igazolódik be. 

4. Gyógyszerek mellékhatásai 

A szteroidtartalmú gyógyszerek (például prednizon vagy dexametazon) előidézhetnek magas kortizolszintet. Ezeket gyakran alkalmazzák gyulladásos vagy autoimmun betegségek kezelésére. Hosszú távú vagy nagy dózisú használat esetén ezek a szerek kortizolfelesleget okozhatnak, ami hasonló tünetekhez vezethet, mint a szervezet túltermelése. Éppen ezért mindig fontos az orvosi felügyelet, és a fokozatos elhagyás, ha a kezelés véget ér.

A magas kortizolszint kezelése mindig az ok feltárásával kezdődik, legyen az életmódbeli, hormonális vagy gyógyszeres eredetű – írja a Magyar Nemzet. Ha kizárható a szervi elváltozás, akkor az életmódváltás az egyik leghatékonyabb eszköz a kortizolszint csökkentésére. 

Ha a tünetek tartósak vagy súlyosbodnak, érdemes endokrinológushoz fordulni.