Bár a Covid–19 már nem új keletű jelenség, az aktuális variánsa ismét terjedni kezdett, és ezzel párhuzamosan az influenza és más vírusos fertőzések is megjelentek. A leginkább érintettek között ott vannak a gyerekek: a légúti fertőzések esetében a betegek közel fele 0–14 éves korosztályból kerül ki, de a fiatal felnőttek is jelentős arányt képviselnek.

Hogyan védhetjük meg a gyerekeket a légúti fertőzésektől?
Az őszi-téli időszakban elkerülhetetlen, hogy a gyerekek időről időre elkapjanak valamilyen légúti fertőzést – ez része az immunrendszer fejlődésének. Azonban sokat tehetünk azért, hogy a tünetek enyhébbek legyenek, és ne fertőződjenek meg egyszerre többen a családban.
- Az alapvető higiénés szabályok betartása kulcsfontosságú: rendszeres kézmosás, köhögési etikett, zsebkendő használat, gyakori szellőztetés, valamint a közösségből való távolmaradás betegen.
- Sokan automatikusan a vitamin C-hez nyúlnak, de újabb kutatások szerint ez csak minimálisan – ha egyáltalán – gyorsítja a gyógyulást. Ellenben a vitamin D pótlása és a kialakult alvási rutin, valamint a stresszcsökkentés bizonyítottan segít az immunrendszer megerősítésében.
- A Covid–19 esetén továbbra is érdemes követni az egészségügyi hatóságok ajánlásait: ha a gyermek lázas, bágyadt, nehezen lélegzik, vagy bármilyen súlyos tünet jelentkezik, forduljunk orvoshoz. Ugyanez igaz a hagyományos influenzára is.
A C-vitamin és a felső légúti fertőzések kapcsolata
- Ha valaki nem szenved C-vitamin hiánytól, akkor a fertőzések megelőzésére vagy kezelésére is felesleges nagy dózisú C-vitamint bevinni és nem lehet nagy csodát várni tőle: az eredmények kisebb hatásúak, nem bizonyított érzékeny hatásosság.
- Ha valaki nagyon stresszes állapotban van, fizikai igénybevétel alatt áll (pl. sportolók), vagy hiánya van, akkor a C-vitamin kiegészítés nagyon kis mértékben csökkentheti a fertőzések számát vagy időtartamát.
- A súlyos légúti fertőzések (például vírussal okozott tüdőgyulladás légzési elégtelenséggel) esetén a C-vitamin önmagában nem helyettesíti a standard kezelést, és nem bizonyítottan javítja a túlélést.
- Fontos a megfelelő adag, időzítés, és az, hogy nemcsak a C-vitamin számít, hanem az általános egészségi állapot, a táplálkozás, az alvás, az immunrendszer működése.
- A kutatások arra is rámutatnak, hogy hiányállapot esetén (azaz alacsony vér C-vitamin-szint) az étrendi pótlás előnyös lehet, de ez nem ugyanaz, mint hogy „C-vitamint szedek, és biztosan nem kapok légúti fertőzést”.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár minden nátha nem igényel orvosi beavatkozást, van néhány figyelmeztető jel, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni:
- tartós, magas láz;
- fulladásos köhögés, nehézlégzés;
- kiszáradás jelei (kevés vizelet, száraz száj, bágyadtság);
- 3 napnál tovább tartó súlyos panaszok;
- kisgyermekeknél különösen nyugtalanító a túlzott aluszékonyság vagy épp a rendellenes ingerlékenység.
A háziorvosokhoz érdemes telefonon időpontot egyeztetni, hogy ne növeljük a várakozási időt, és csökkentsük az esetleges keresztfertőzések kockázatát a rendelőkben.
Amit szülőként tehetünk ebben az időszakban:
- Legyen otthon lázcsillapító, orrspray, bőséges folyadék.
- Ne erőltessük a közösségbe visszatérést, amíg a gyerek teljesen meg nem gyógyul.
- Figyeljük az időjárást: réteges öltözködés és a sapka nem „túlzás”, hanem megelőzés.
- Ne féljünk kérdezni a gyerekorvostól vagy a védőnőtől: jobb tisztázni egy apróságot, mint később problémát kezelni.
(Kiemelt fotó: Shutterstock)















