A nevével ellentétben kapribogyó nem bogyós termés. Egy meleg, száraz éghajlatot kedvelő kis, tüskés bokor virága, amit kézzel leszednek, mielőtt teljesen kifejlődne. A friss bogyók túl keserűek ahhoz, hogy nyersen fogyaszthatók legyenek, ezért sós-ecetes lében fermentálják őket, és ebben a formában kerülnek a boltok polcaira.

A kapribogyó egészségügyi előnyei

Kutatások bizonyítják, hogy a kapribogyóban található kvercetin vegyület segít az agy és a szív működéséhez szükséges fehérjék termelődését. Emellett jó hatással van az emésztőrendszer, a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy működésére is.

A kapribogyó fogyasztása alacsony kalóriatartalma és magas rosttartalma miatt diétázóknak is ajánlott. Ezenkívül csökkenti a vércukorszintet és a koleszterinszintet.

Kitűnő forrása a K-vitaminnak, ami a csontok és az ízületek egészségéhez járul hozzá.

A benne található kaparirutin vízhajtó és reumaellenes hatású vegyület.

Antioxidáns hatása és E-vitamin-tartalma miatt remek gyulladáscsökkentő, és kiütések, bőrirritáció esetén is alkalmazható.

A kapribogyó ásványi anyagokban is gazdag, nagy mennyiségben található benne mangán, vas, magnézium és réz is, emellett magas a B-vitamin-tartalma is.

A nagy mennyiségű A-vitamin hozzájárul a szem egészségéhet, a látás javulásához.

Hogyan használjuk a kapribogyót?

A fermentált bogyók sós, enyhén savanykás ízűek, kicsit az olívabogyóhoz hasonlatosak. Gyakori hozzávalói a salátáknak, halas, csirkés fogásoknak, de pizzára, szószokba is kerülhet.

A sóban eltett kapribogyót fogyasztás előtt érdemes leöblíteni, és mindenképpen számolni kell a magas sótartalmával.

Éppen emiatt csak mérsékelt fogyasztása ajánlott azoknak, akik nátriumban szegény diétát követnek. Ezenkívül a mustárra allergiásoknak is csak óvatosan szabad fogyasztaniuk.

(Forrás)