Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteA joghurt nem véletlenül szerepel szinte minden egészséges étrendre vonatkozó ajánlásban. Tele van olyan tápanyagokkal – kalciummal, probiotikumokkal, fehérjével –, amelyek egyszerre támogatják a csontok egészségét, az emésztést és az immunrendszert. De mi történik pontosan a szervezeteddel, ha minden egyes nap eszel joghurtot?

Fotó: Shutterstock
Erősíti a csontokat
A joghurt az egyik legjobb természetes kalciumforrás – de ennél jóval többet kínál a csontok számára. Foszfort, magnéziumot, káliumot, cinket, szelént, valamint A-, B- és K-vitamint is tartalmaz, amelyek együttesen járulnak hozzá az erős, egészséges csontszerkezet fenntartásához. A kalcium a csontsűrűséget növeli, míg a foszfor, a magnézium és a kálium a csontváz szerkezeti felépítésében játszik szerepet.
Tipp: Ha teheted, válassz D-vitaminnal dúsított joghurtot. A szervezetnek ugyanis D-vitaminra van szüksége ahhoz, hogy a kalciumot hatékonyan fel tudja szívni – ha ennek a vitaminnak a szintje alacsony, a kalciumfelszívódás romlik, ami hosszú távon csontritkuláshoz és törések fokozott kockázatához vezethet.
Javítja az emésztést
A joghurtban élő probiotikus baktériumok találhatók, amelyek közvetlenül hatnak a bélflórára. Rendszeres fogyasztásuk segít fenntartani az egészséges bélmikrobiomot, javítja a laktóztolerenciát, és enyhítheti a székrekedés, az irritábilis bél szindróma, a hasmenés, valamint a Helicobacter pylori fertőzés tüneteit.
A joghurtban található Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumtörzsek emellett segítenek a szervezetnek felszívni az olyan fontos ásványi anyagokat, mint a kalcium és a magnézium. A bélgyulladás csökkentésével pedig közvetve a csontok egészségét is támogatják, hiszen a krónikus gyulladás hozzájárulhat a csontvesztéshez.
Támogatja az immunrendszert
Az immunsejtek nagy része a bélrendszerben található – ezért a bélbarát ételek, köztük a joghurt, közvetlenül támogatják az immunrendszer működését. A probiotikum mellett a joghurt cinket és szelént is tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek az immunsejtek megfelelő működéséhez. A D-vitaminnal dúsított joghurtok pedig tovább erősítik ezt a hatást: a D-vitamin szabályozza az immunsejtek aktivitását, és segít a szervezetnek hatékonyabban védekezni a betegségekkel szemben.
Segíti az izomregenerációt
A joghurt kiváló fehérjeforrás, ami különösen hasznos edzés után.
Két fehérjét tartalmaz:
- a gyorsan felszívódó tejsavófehérjét
- és a lassan emésztődő kazein fehérjét.
A tejsavófehérje aminosavai gyorsan eljutnak az izmokhoz, és serkentik az izomfehérje-szintézist – ebben kulcsszerepet játszik a leucin nevű aminosav. A kazein ezzel szemben hosszabb ideig biztosít egyenletes aminosavellátást a vérben, támogatja az izomregenerációt és megelőzi az izomlebontást.
Tovább érzed magad jóllakottnak
A joghurt fehérjetartalma nemcsak az izmoknak kedvez – a jóllakottság fenntartásában is fontos szerepet játszik. A fehérje serkenti azoknak a hormonoknak a termelését, amelyek jelzik a szervezetnek, hogy elegendő táplálékot kapott, miközben csökkenti a ghrelin – más néven az éhséghormon – szintjét. Ráadásul a joghurt laktató étel, ami azt jelenti, hogy viszonylag kevés kalória mellett is hosszabb ideig érezheted magad jóllakottnak. Ha reggeli részeként fogyasztod, könnyen átvészelheted vele a délelőttöt a következő étkezésig.
Napi egy joghurt - mennyi ajánlott?
Hogy a napi joghurtfogyasztás pontosan mennyi joghurtot jelent, az nincs kőbe vésve, de a szakértők szerint napi egy-két adag – azaz nagyjából 150-180 gramm – elegendő ahhoz, hogy érezd a hatását. Ez a mennyiség segít elérni a napi kalcium- és fehérjebeviteli célokat.
Mi a helyzet a növényi joghurtokkal?
Ha laktózérzékeny vagy tejfehérje-allergiás vagy, jó hír, hogy ma már széles választékban kaphatók szója-, kesudió-, kókusz- és kendermag-alapú joghurtok is. Ezek tápanyagtartalma azonban eltér a hagyományos tejes joghurttól, ezért érdemes odafigyelni néhány dologra.
Ha a csontok egészségét szeretnéd támogatni, keress kalciummal és D-vitaminnal dúsított változatot. Ha a fehérjetartalom a prioritás, a szójaalapú joghurt a legjobb választás – ez áll a legközelebb a tejes joghurt fehérjetartalmához, míg a mandula- vagy kókuszalapú változatok általában kevesebb fehérjét tartalmaznak. Mindenképpen olvasd el a tápértékjelölést, és hasonlítsd össze a termékeket.
Melyik joghurtot válaszd?
A legtöbbet a natúr, ízesítetlen joghurtból hozhatod ki – ezzel elkerülöd a hozzáadott cukrokat, amelyek az ízesített változatokban meglepően nagy mennyiségben lehetnek jelen. Ha édesebbre szeretnéd, adj hozzá mézet vagy friss gyümölcsöt.
Ha a fehérjetartalom fontos számodra, válassz görög vagy skyrt joghurtot – ezek lényegesen több fehérjét tartalmaznak a hagyományos változatnál. Egy adag görög joghurt akár 17 gramm fehérjét is tartalmazhat, míg a sima joghurtban ez az érték általában 6 gramm körül van.
Ha szívbetegséggel, 2-es típusú cukorbetegséggel vagy elhízással küzdesz, a zsírszegény változat lehet a legjobb választás – ugyanannyi vitamint és ásványi anyagot kapsz, kevesebb telített zsír és kalória mellett.
Kiemelt kép: Shutterstock
Forrás














