A halak kiváló forrásai az ómega-3 zsírsavaknak (különösen a DHA-nak és az EPA-nak), valamint olyan tápanyagoknak, mint a szelén, kalcium, A- és D-vitamin. Ezek különösen fontosak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, az agy fejlődésében és az immunrendszer támogatásában. Ezért nem meglepő, hogy az egészséges táplálkozási irányelvek évek óta hangsúlyozzák a hal rendszeres fogyasztásának előnyeit. Azonban egyre több szakértő hívja fel a figyelmet arra is, hogy a nagyobb testű tengeri halak metil-higanyt tartalmazhatnak, ami idegméregként hathat a szervezetre.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK
A kevés higany is ártalmas
A hosszú életű, ragadozó fajokban, mint a kardhal és a gyakran fogyasztott tonhal, metil-higany halmozódhat fel. Ez egy szerves higanyforma, amely a tengeri táplálékláncon keresztül jut a halakfajok szervezetébe. Erősen neurotoxikus, vagyis az idegrendszer károsodását okozó kémiai anyag. Különösen veszélyes a magzatokra, csecsemőkre és kisgyermekekre. Már alacsony koncentrációban is káros hatással lehetnek az agy fejlődésére, a kognitív képességekre, sőt, befolyásolhatja a viselkedést is, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növelésével is együtt járhat.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Tanács (CNSA) is arra figyelmeztet, hogy a túlzott mértékű halfogyasztás – különösen gyermekeknél és várandós nőknél – súlyos egészségügyi kockázatokat hordozhat.
A halak fogyasztásának előnyei általában meghaladják a higany káros hatásait, ezért nem szükséges teljesen elhagyni a halételeket, de érdemes odafigyelni a fajták kiválasztására, illetve bizonyos fajták bevitelének csökkentésére – írja a Magyar Nemzet.
A CNSA ajánlása szerint a kerülendő vagy korlátozandó fajok, amelyekből hetente legfeljebb 1 adagot fogyasszunk:
- kardhal,
- tonhal (friss és konzerv egyaránt – utóbbiból max. 2 adag hetente),
- csuka,
- heringcápa, macskacápa, kék cápa.
Akkor milyen halat válasszunk?
Azoknak a tenyésztett halaknak, amelyeket növényi alapú takarmánnyal neveltek, alacsonyabb szennyezőanyag-tartalmuk, így ezeket érdemes előnyben részesíteni. Emellett a zsíros, kisebb méretű halaknak is alacsony higanytartalmuk, ide tartozik a hering, a makréla, a lazac és a pisztráng.
Az alacsonyabb higanytartalmú fajták választása mellett sokat számít, ha változatosan fogyasztjuk a különböző halakat – ez is segít elkerülni a túlzott higanybevitelt.










