Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Mindmegette
A gyulladáscsökkentő étrend nem egy diéta, hanem sokkal inkább egy olyan táplálkozási szemlélet, amely támogatja a szervezet természetes egyensúlyát. Nem egyetlen tápanyag kerülése vagy kiemelése a megoldás. A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje, szénhidrát és zsír alapvetően határozza meg a szervezet energiaellátását, az immunrendszer működését, és a gyulladásos folyamatok alakulását. Szakembert kérdeztünk a megfelelő gyulladáscsökkentő étrendről.

A kiegyensúlyozott táplálkozás alapja nem csupán az, hogy elegendő energiát vigyünk be, hanem az is, hogy szervezetünk a megfelelő arányban jusson hozzá a három fő makrotápanyaghoz: a fehérjékhez, a szénhidrátokhoz és a zsírokhoz. Ha valamelyik makrotápanyagból túl keveset vagy túl sokat fogyasztunk, az hosszú távon felboríthatja az anyagcsere egyensúlyát, kedvezőtlenül hathat a vércukorszintre, az emésztésre, sőt akár a gyulladásos folyamatokat is fokozhatja. A megfelelő arányok kialakítása ezért is kulcsfontosságú főleg, ha gyulladáscsökkentő étrendről van szó.

A gyulladáscsökkentő étrendbe beleillik a szénhidrát, a fehérje és a különböző zsírok is
A gyulladáscsökkentő étrendbe beleillik a szénhidrát, a fehérje és a különböző zsírok is
FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Az egészséges étrend alapja a kiegyensúlyozott tápanyageloszlás. Nincs mindenki számára egyetlen, tökéletes arány, de vannak általános, bizonyítékokon alapuló tartományok. Az általános ajánlás szerint egy egészséges felnőtt embernél a napi energiabevitel körülbelül 45-55 százaléka származzon minőségi szénhidrátokból, 25-35 százaléka egészséges zsírokból, míg 15-20 százaléka megfelelő fehérjeforrásokból. – hangsúlyozta Tarnai Irén dietetikus.

Kellenek a „jó” szénhidrátok

A szénhidrátok a szervezet elsődleges energiaforrásai, különösen az agy és az idegrendszer számára. A mennyiségük és minőségük is meghatározó. A „jó” és „rossz” szénhidrát kifejezés leegyszerűsítő, de segít a megértésben.

A teljes értékű, lassabban felszívódó szénhidrátok több rostot és mikrotápanyagot tartalmaznak, és segítenek stabilizálni a vércukorszintet. A finomított cukrok és erősen feldolgozott szénhidrátok viszont gyors vércukorszint-ingadozást idézhetnek elő. A tartósan nagy vércukorszint-ingadozások fokozhatják az oxidatív stresszt és az alacsony szintű gyulladásos folyamatokat a szervezetben. Ez különösen akkor jelenthet problémát, ha az étrend gyakran tartalmaz finomított cukrokat, fehér lisztet tartalmazó termékeket, cukros italokat 

– mondta Tarnai Irén.

A gyulladáscsökkentő étrendben a hangsúly a rostban gazdag, teljes értékű szénhidrátforrásokon van. A zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, gyökérzöldségek nemcsak energiát biztosítanak, hanem rostot, vitaminokat és antioxidánsokat is tartalmaznak, amelyek együttesen támogatják a gyulladásos folyamatok egyensúlyát.

Nélkülözhetetlenek a fehérjék

A fehérjék kiemelkedő szerepet töltenek be a szervezet regenerációjában, hiszen nélkülözhetetlenek az izmok, a hormonok, az enzimek és az immunrendszer megfelelő működéséhez. 

Gyulladáscsökkentő étrendben különösen fontos szerepük van a fehérjéknek, mert támogatják a szövetek regenerációját, a szervezet helyreállító folyamatait. Megfelelő fehérjebevitel mellett a szervezet hatékonyabban tud reagálni a fizikai és anyagcsere-terhelésre, ami közvetetten a gyulladásos folyamatok mérséklését is segítheti. Fontos azonban a minőség, nem mindegy, milyen forrásból visszük be a fehérjét 

– mondta a szakember.

Az általános ajánlás egészséges felnőttek számára körülbelül 0,8-1,0 g fehérje/testsúlykilogramm/nap. Ez egy 70 kg-os felnőtt esetében nagyjából 55-70 g fehérjét jelent naponta. Tarnai Irén szerint ugyanakkor fontos megemlíteni azt, hogy a fehérjebevitel függ az egyén életkorától, a fizikai aktivitástól, az egészségi állapottól, és az izomtömegtől is.

A gyulladáscsökkentő étrendben előny az is, ha a fehérjebevitel több forrásból származik, vagyis változatos, nem egyoldalú. A legjobb választást a teljes értékű, minimálisan feldolgozott fehérjeforrások jelentik, mint a halak, a tojás, a fermentált tejtermékek, a sovány szárnyasok vagy a hüvelyesek 

– emelte ki a dietetikus, aki figyelmeztet, hogy a felvágottak rendszeres fogyasztása nem illeszkedik a gyulladáscsökkentő szemléletbe.

A zsírok is fontosak a gyulladáscsökkentő étrendben

A zsírok szerepét sokáig alábecsülték, pedig a korszerű dietetikai szemlélet szerint a megfelelő zsírbevitel elengedhetetlen az egészséges működéshez. A telítetlen zsírsavak támogatják a szív- és érrendszert, részt vesznek a hormontermelésben, segítik az agyműködést, és számos esetben gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek. 

A zsírok esetében nem a teljes kerülés a cél, hanem a minőségi csere. Az olívaolaj, repceolaj, az olajos magvak, az avokádó és a tengeri halak rendszeres fogyasztása jelentősen kedvezőbb lehet, mint a transzzsírokban vagy túlzott telített zsírokban gazdag ételek, mint a péksütemények, gyorsételek fogyasztása

– hangsúlyozta a dietetikus.

Az ómega-3 zsírsavaknak különösen fontos szerepük van, hiszen támogatják az agy és az idegrendszer működését, védik a szívet, gyulladáscsökkentő hatásuk van, részt vesznek a sejthártyák felépítésében. A szervezet azonban nem tudja előállítani, ezért kell az étrendünkbe olyan ételeket is beiktatni, amelyek tartalmaznak ómega-3-at. A szakember szerint legalább heti 1-2 alkalommal kellene lazacot, makrélát vagy szardíniát fogyasztanunk, olajos magvakból pedig napi 20-30 grammot.

Vaj vagy olívaolaj?

Szinte állandó kérdés és vita tárgya, hogy a főzéshez milyen zsiradékot használjunk? Vajat, sertészsírt vagy növényi olajat? Tarnai Irén szerint nincs tökéletes válasz. Az olívaolaj és egyéb növényi olajok a mindennapi felhasználásra és alacsony-közepes hőmérsékleten ideálisak, kedvező zsírsavösszetételük miatt. Vajat mérsékelt fogyasztásban ajánlja főként ízesítésre, szendvicset vékonyan megkenni vele. A sertészsírt rendszeresen fogyasztva nem tartja ideálisnak. A liba- és kacsazsír viszonylag stabil a hőkezelés során, ezért sütéshez-főzéshez technológiailag jól használhatók. A dietetikus szerint az a legjobb választás, ha bő zsiradékban való sütés helyett az ételeinket pároljuk, vagy agyagedényben, római tálban, illetve teflonedényben készítjük.

 

Ajánlott tartalmak

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

Legfrissebb
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.