Lelki blokkok, amik gátolják a fogyást: tárd fel őket, és könnyen elbánhatsz a kilókkal

Sokan tapasztalják, hogy a rövid idő alatt leadott kilókat hamar visszaszerzik, és hogy hiába próbálkoznak folyamatos diétával, önsanyargatással, egyszerűen nem mozdul lefelé a mérleg. Ilyenkor a háttérben az ételekről, étkezésről kialakult téves elképzelések állhatnak, úgynevezett blokkok, amelyek megnehezítik a a kitűzött cél elérését. A fogyás pszichológiai szemlélete segít leküzdeni a jojóeffektust és a hosszú távú sikertelenséget. Ismerd meg, melyek a leggyakoribb, a fogyást gátló lelki blokkok, és kerülj harmonikus kapcsolatba önmagaddal. 

Túlzott korlátok = lehetetlen fogyás

A legtöbb diéta a megvonáson alapul: korlátozza a kalóriabevitelt, egyes makrotápanyagok bevitelét (pl. szénhidrát) vagy bizonyos élelmiszercsoportokat (pl. cukor, liszt). Így vagy úgy, de gyakran épp a kedvenc ételeink kerülnek tiltólistára. És nem kell ahhoz lázadó kamasznak lenni, hogy a fordított pszichológia elve érvényesüljön. Az agyunk rögtön az ellenkezőjét akarja tenni, vagyis azt sugallja, hogy együnk meg mindent, ami tilos. Az állandó sóvárgásnak pedig előbb-utóbb úgyis megadjuk magunkat, csakhogy minél tovább vonunk meg magunktól egy kedvelt ételt, annál nagyobb az esélye, hogy amikor újra fogyasztjuk, mértéktelenül eszünk belőle. 

A megoldás: merev szabályok helyett rugalmasabb étrend. Az életmódváltásnak nem kell az önsanyargatásról szólnia, és a kiegyensúlyozott étrendben egy-két kocka csokoládénak ugyanúgy megvan a maga helye, mint a zöldségfogyasztásnak. 

Hedonizmus, ami nehezíti a fogyást

Amikor az evés nem az elfogyasztott ételek tápértékéről és a szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásáról szól, hanem az élvezeti értékéről, azt a szakértők hedonikus evésnek nevezik. A túl ízletes ételek, az úgynevezett „kényeztető ételek” általában magas zsír- és cukortartalommal rendelkeznek, és aktiválják az agy jutalmazási központját, ezzel egy állandó fogyasztási vágyat fenntartva. Ezekből az ételekből általában többet is eszünk, mint ami elegendő lenne, tehát fennáll a túlevés kockázata. 

A megoldás: figyeljünk oda, mire van szüksége a szervezetünknek. Ha tudatosan étkezünk, és figyelünk a testünk jelzéseire, mindig tudni fogjuk, mire vágyik valójában, és ezt egy tápanyagdús étel formájában megadhatjuk neki. 

Érzelmi evés és a stressz

Érzelmi evésről akkor beszélhetünk, ha az ételeket arra használjunk, hogy megbirkózzunk az érzéseinkkel, nem pedig az éhség csillapítására. Ha a negatív érzelmeinkkel nem tudunk, nem akarunk szembenézni, az evést használhatjuk elkerülésképpen. Az étel rövid időre oldja a bennünk lévő feszültséget, ám ezekben az esetekben gyakori a túlevés. 

A megoldás: fejlesztenünk kell az érzelmi toleranciaküszöbünket. Ahelyett, hogy elkerüljük a negatív érzéseket, hagyjuk, hogy átjárjanak, éljük meg őket, majd engedjük el. Az evés iránt érzett vágyat úgy küzdhetjük le a leghatékonyabban, ha egy pillanatra végiggondoljuk, miért is nyúlunk valójában az ételért. Ha felismerjük, hogy nem az éhség vezérel, könnyebben mondunk nemet. 

A stressz az életünk minden területén jelen van, és ha túlzottan ki vagyunk téve neki, az megnehezíti a fogyást. A stressz hatására megemelkedő kortizolszint fokozza a „kényeztető ételek” iránti vágyat, ezzel gátolja a pluszkilók leadását. Maga a fogyókúra is lehet egy stresszes folyamat, ha nem a megfelelő módot választjuk a súlyfelesleg leadására. 

A megoldás: érdemes elsajátítani a hatékony stresszkezelési módszereket. A meditáció, a relaxációs gyakorlatok, a naplóírás, sőt, az elegendő alvás is hozzájárul a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb napokhoz, a mentális egészség fenntartásához. 

(Forrás)

(Kiemelt kép forrása: Shutterstock)