Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteA Luria-teszt nem új módszer: a szakemberek régóta használják az úgynevezett ököl–kézél–tenyér feladatot az agyműködés vizsgálatára. Ha valaki többszöri próbálkozás után sem tudja követni a megfelelő sorrendet, az demencia esetén is előforduló kognitív nehézségekre utalhat. Egy neurológus most közösségi médiában közzétett videóban mutatta be, hogyan kell helyesen végrehajtani a három mozdulatot.
Mi a demencia, és miért lehet fontosak az ilyen egyszerű tesztek?
A demencia nem egyetlen betegség, hanem olyan tünetegyüttes, amelynek hátterében többféle idegrendszeri betegség állhat. Jellemző lehet például a memória romlása, a gondolkodás és a problémamegoldás nehezítettsége, a tájékozódási zavar, illetve a beszéd és a megértés megváltozása. A tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és idővel a mindennapi életet is megnehezíthetik. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, de más betegségek, például a vaszkuláris demencia vagy a frontotemporális demencia is okozhat hasonló panaszokat.
Fontos azonban, hogy egyetlen otthon elvégzett feladatból nem lehet megállapítani, hogy valakinek demenciája van-e. A Luria-teszt egy olyan neuropszichológiai próba, amely az agy többféle működését – többek között a mozgástervezést, a végrehajtó funkciókat és a mozdulatok sorrendjének követését – teheti próbára.
Így néz ki a három mozdulatból álló Luria-teszt
A feladat lényege, hogy három különböző kézhelyzetet kell egymás után, folyamatosan ismételni:
1. Ököl
Az egyik kezünket ökölbe szorítjuk, majd az ököllel a másik, nyitott tenyerünkhöz érünk.
2. Kézél
Ezután kinyitjuk a kezünket, és úgy fordítjuk, hogy a kéz éle érjen a másik tenyérhez – nagyjából úgy, mintha egy karateütést utánoznánk.
3. Tenyér
Végül a kezünket ismét elfordítjuk, és a nyitott tenyérrel érintjük meg a másik tenyeret.
A három mozdulatot ezután megfelelő sorrendben, folyamatosan kell ismételni.
A tesztet Luria-féle ököl–kézél–tenyér próbának, illetve angolul fist-edge-palm tesztnek nevezik. A vizsgálatot neuropszichológiai felmérésekben is alkalmazzák.
Mi történik, ha valakinek nehezére esik végrehajtani a feladatot?
Dr. Adnan Husein neurológus szerint egyesek nem tudják gördülékenyen végrehajtani a mozdulatsort. Előfordulhat például, hogy újra és újra ugyanazt a mozdulatot ismétlik, kihagynak egy lépést, vagy összekeverik a sorrendet. A kutatások szerint az Alzheimer-kórral élőknél valóban gyakoribbak lehetnek a hibák az ilyen összetett kézmozdulatok során. Egy újabb vizsgálatban a Luria-féle feladat teljesítménye összefüggést mutatott több kognitív és végrehajtó funkcióval is, ugyanakkor a kutatók hangsúlyozták, hogy a teszt nem tekinthető egyetlen, önmagában diagnosztikus jelzőnek. Ez különösen fontos azért is, mert a feladat elvégzését az életkor, a mozgásképesség, az utasítások megértése és más neurológiai tényezők is befolyásolhatják.
Nem baj, ha nem sikerül
Ha valaki nem tudja elsőre tökéletesen végrehajtani a három mozdulatot, abból még egyáltalán nem következik, hogy demenciája van. A Luria-tesztet sem arra találták ki, hogy otthoni diagnosztikai eszközként használjuk. Ha viszont valakinél tartósan romlik a memória, egyre gyakrabban téved el ismerős helyeken, nehezebben találja a szavakat, megváltozik a problémamegoldó képessége, vagy a korábban megszokott hétköznapi feladatok is nehezére esnek, érdemes orvoshoz fordulni. A demencia kivizsgálása több lépésből állhat: az orvos kikérdezi a beteget és hozzátartozóját a tünetekről, kognitív teszteket végezhet, és szükség esetén további neurológiai, laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálatokat is kérhet. Vagyis a három mozdulat érdekes jelzés lehet az agy működéséről, de nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást.
(Forrás)
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
