Ha sok rizst eszel, ezt jobb, ha tudod


A rizs alapvető táplálék, és annak ellenére, hogy a hazai fogyasztás nem olyan nagy, mint a távol-keleti országokban, így is rengeteg étel esetében kulcsfontosságú alapanyag. A rizsre elsősorban köretként gondolunk, pedig változatosan felhasználható, sőt nem is csak egy fajtája létezik. A legtöbbet a fehér rizst fogyasztjuk, de létezik barna rizs, fekete rizs és még sokféle változata is.

Megszámolni is nehéz, hányféle különböző rizsfajta létezik, amiket ráadásul őrlési fok, szemméret, keményítőtartalom és még íz szerint is külön kategorizálnak – olvasható az Origón. Elég csak arra gondolni, hogy fehér színe van a basmati, a jázmin, a rizottó és még a sushi rizsnek is, mégsem ezekre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy fehér rizs. A barna rizs beazonosítása már könnyebb, de sokakat meglephet, hogy a barna és a fehér lényegében ugyanaz.
A barna rizs vagy teljes kiőrlésű rizs a színét annak köszönheti, hogy a feldolgozás során csak a külső, ehetetlen héjat távolítják el, azaz a rizst hántolják, de nem koptatják le róla a héj alatti értékes csíra- és korparéteget. Ha ezeket is lepolíroznák, akkor kapnánk meg a jól ismert fehér rizst.
A szakértők szerint a barna rizs jobb tápértékekkel rendelkezik, mint a fehér rizs, köszönhetően a részleges tisztítási folyamatnak. A csíra- és korparéteg miatt több rostot, ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, bővelkedik antioxidánsokban, fehérjében és egészséges zsírokban is.
A benne található rost, magnézium, kálium és folsav támogatja a bélrendszer egészségét és segít stabilizálni a vércukorszintet. Kutatások szerint a teljes kiőrlésű rizs fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákfajták kockázatát.

A rizst árasztásos módszerrel termesztik, aminek a lényege, hogy az egész termőterülete víz alá kerül. A növény így nemcsak a talajból, hanem a vízből is sok-sok tápanyagot magába szív, sajnos azonban nem csak a jó dolgokat. A vizeinkben és a talajban is találhatók káros anyagok, nehéz- és félfémek, amik nemcsak az állatok, hanem a növények szervezetébe is bekerülnek. Ezért sem egészséges a túlzásba vitt tonhalfogyasztás sem.
A vízből és a talajból (főleg ha azok kitettek a környezetszennyezésnek) többek között arzén is juthat a rizsbe, a rizsszemekbe. Ez a mérgező fém lerakódik a héjban, így hiába egészségesebb a barna rizs, ha fennáll a lehetősége annak, hogy arzénnal szennyezett az a csíra- és korparéteg, ami a plusz jótékony hatását adná.
A rizs arzéntartalma a főzést megelőző többszöri átöblítéssel és a bő vízben történő főzéssel csökkenthető.
A plusz tápanyagot adó korparétegtől megtisztított fehér rizs emésztése könnyű, a benne található összetett szénhidrátoknak köszönhetően tartós energiaforrás, a rezisztens keményítőnek hála pedig hozzájárul a jóllakottságérzés kialakulásához. A feldolgozás során veszít a fontos tápanyagokból, de így sem csak üres kalória lesz.

A rizs több mint 15 esszenciális vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, beleértve a folsavat, B-vitaminokat, káliumot, magnéziumot, szelént, rostot, vasat és cinket.
Fontos, hogy többféle rizst fogyassz, hiszen például a fehér és a barna rizs némileg hasonló táplálkozási profillal rendelkezik, de a barna rizsben valamivel magasabb a kalória, a rost, a fehérje, a mangán, a szelén, a magnézium és a B-vitamin. A vadrizs és a fekete rizs magasabb antioxidáns- és alacsonyabb kalóriatartalmú, alacsonyabb glikémiás indexszel. A mikroelemek és ízek sokszínűsége miatt próbálj meg minél több rizsfajtát beépíteni az étrendedbe!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.