Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteAz artériák falát a szív pumpálásának hatására megnyomó vér erejét nevezzük vérnyomásnak. Ez különböző tevékenységek hatására változik, hol magasabb, hol alacsonyabb. Normál vérnyomásnak a 120/80-as értékű tekinthető, ettől felfelé és lefelé is legfeljebb hússzal térhet el. Ami ez alatt van, tehát a kb. 90/60-as érték, már alacsony vérnyomásnak számít. Sok esetben semmilyen panaszt nem okoz az ember életében, de a tünetek negatívan is befolyásolhatják az életminőséget.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Az alacsony vérnyomás típusai
A hipotenziónak többféle típusa van, és a szerint osztályozzák őket, hogy minek a hatására csökken le a vérnyomás.
- Ortosztatikus: Az egyik leggyakoribb eset, amikor ülő helyzetből hirtelen felállunk: ilyenkor a test alkalmazkodik a helyzetváltozáshoz, aminek következtében szédülést tapasztalhatunk.
- Posztprandiális: Az étkezés utáni hipotenzió, azaz a vérnyomás étkezés utáni csökkenése.
- Neurálisan közvetített: Amikor a hosszan tartó állás (különösen gyermekek esetében) vagy érzelmi stressz okozza a vérnyomáscsökkenést.
- Sokkos állapothoz társuló: Némely esetben valamilyen súlyos egészségügyi állapot (vérveszteség, fertőzés vagy szívproblémák) miatt is kialakulhat az alacsony vérnyomás.
Ezek az említett típusok magukban foglalják az előfordulási okokat is, de genetikai hajlam miatt is kialakulhat az alacsony vérnyomás, illetve bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet. Fontos tudatosítani, hogy időnként mindenki vérnyomása leeshet, ami természetesen lehet. A test véráramlásának belső szabályozása néha a normálisnál alacsonyabb vérnyomást okozhat.
Vannak azonban, akiknek állandóan alacsony a vérnyomása, és ezt nem kísérik tünetek. Az ilyen típusú hipotenzió oka mindeddig ismeretlen.
Mik a jellemző tünetek?
Egyes esetekben az alacsony vérnyomás nem okoz panaszokat, de hatására elégtelenné válthat némely létfontosságú szervünk vérellátása. Ilyenkor a következő tüneteket tapasztalhatjuk:
- fáradtság, energiahiány,
- szédülés, némely esetben ájulás,
- egyensúlyvesztés érzése, különösen hirtelen helyzetváltásnál,
- hányinger, émelygés,
- nyirkos bőr, izzadtságérzet,
- rossz hangulat, depresszió,
- homályos látás
A hipotenzió kezelése
Az alacsony vérnyomás kezelése minden esetben attól függ, hogy mi áll a hátterében, milyen típusú a hipotenzió. A tapasztalt tüneteket orvossal megbeszélve kell felállítani egy kezelési tervet. Gyakran életmódbeli változtatások segíthetnek.
A hidratáltság az alacsony vérnyomás kezelésében is segít, főképp akkor kell figyelmet fordítanunk rá, ha a kiszáradás veszélye fennáll. Bizonyos esetekben, orvosi javaslatra, elektrolitok bevitele is szükséges lehet.
Segíthet a stressz tudatos kezelése is. Első lépésként fontos felismerni, milyen helyzetekben jelentkeznek felfokozott érzelmek és az ezzel jár vérnyomáscsökkenés. A relaxációt különböző technikákkal is elősegíthetjük, de gyógynövények is hatásosak lehetnek, persze figyeljünk oda, hogy olyat válasszunk, ami nem csökkenti tovább a vérnyomást.
A mozgás, amennyiben a tünetek lehetővé teszik, szintén segíthet az alacsony vérnyomás kezelésében. Különösen akkor, ha a hosszú ideig egy helyben állás okozza a panaszokat. Ilyenkor a lábizmok átmozgatása vagy a néhány perces, ülve töltött szünet hasznos lehet.
Ha ortosztatikus hipotenzió okozza a panaszokat, figyeljünk oda, hogy amikor felállunk, azt lassan, megfontoltan tegyük, fokozatosan emelkedjünk fel az álló helyzetbe. A lassú, mély lélegzetvétel segíthet szinten tartani a vérnyomást.
Végül az étkezési szokások megváltoztatása hatásos lehet posztprandiális típus esetében. Ilyenkor segít, ha többször kisebb adagokat fogyasztunk. Az evés utáni hirtelen felállást érdemes kerülni.
Ha a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, esetleg más panaszok adnak okot az aggodalomra, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, és az ő segítségével feltárni a lehetséges okokat, majd a kezelést.
(Forrás)















