Mint sokan mások, Heni sem volt soha elégedett az alakjával: „Mindig gondot okozott a testnevelés óra, a futás. Nem szerettem a nyarat, a rövid ruhákat, pólókat, szoknyákat, rövidnadrágokat. Felnőttként volt olyan időszak, amikor sikerült 55-60 kg között tartani a súlyomat. Akkoriban spinningre jártam, de egy térdműtét miatt abbamaradt. A mélypont a második gyerek utáni időszakban jött el. A kisfiam nagyon hisztis és hasfájós volt. Alig maradt időm magamra, egyáltalán nem figyeltem arra, hogy mit eszem" – emlékezett vissza Heni.
Ahogy a gyerekek nőttek, egyre több programot szerettek volna, fürdőbe vagy moziba menni.
Mi viszont jóval kevesebbet jártunk el itthonról, mint amennyit szerettem volna, mert én nem akartam kimozdulni. Úgy éreztem, nincs mit felvennem, csak kevés olyan ruhám volt, amiben jól éreztem magam. Még a saját medencénkbe sem szívesen mentem bele, mert szégyelltem magam.
– vallotta be a kétgyerekes anyuka.
Heni egyre erősebben érezte, hogy nem szeretné, ha a családi programokat befolyásolná a saját bizonytalansága, és hogy emiatt a gyerekek kevesebb élményben részesüljenek. Nem akarta, hogy rosszul érezzék magukat, mert ő nem volt hajlandó változtatni. Hosszú ideig kerülte a tükröket, nem szeretett fotózkodni sem. Volt azonban egy születésnapi buli, ahol készült róla egy egész alakos kép. Amikor meglátta, nem akarta elhinni, hogy így néz ki. Ez volt az a pont, amikor elhatározta: nincs mese, fogynia kell.
Bár sosem voltam vékony, nagyon rosszul esett szembesülni azzal, hogy ez vagyok én
– mesélte Heni.
A kétgyerekes anyuka napjai aztán egyre lendületesebbek lettek. Először otthon próbálkozott a testmozgással, majd edzőterembe is járt, de egyik sem hozta meg a várt eredményt. Januárban viszont újra mélypontra került, amikor elővette a nyári ruháit, belenézett a tükörbe, majdnem elsírta magát.
Az interneten talált rá Csapó Nóra edzőre, és elment hozzá egy csoportos órára, amit azóta is heti háromszor látogat. Emellett figyel a kalóriákra, de próbál változatosan étkezni. Egy fontos szabályt is bevezetett: amit a gyerekek nem esznek meg, azt ő sem fogyasztja el. Korábban sajnálta kidobni az ételt, de rájött, hogy a kis falatok is összeadódnak.
Nemcsak az alakja változott meg, hanem az energiaszintje és a kedve is. Régen nem szeretett társaságba járni, még a negyven fokos nyárban is hosszúnadrágban nyírta a füvet. Ma reggelente lendületesen kel fel, és egész nap aktívan végzi a teendőit. A gyerekek és a férje is rendszeresen megjegyzik, milyen csinos és jókedvű lett. A családdal sokkal többet vannak a szabadban, bringáznak, görkoriznak, vagy ha kell, ő is beáll focizni.
Heni szerint a fogyásában a legfontosabb a támogató közösség. Korábban félt a csoportos óráktól, mert azt hitte, csak tökéletes alakú emberek járnak oda. Ehhez képest barátságos, segítőkész társaság várta, ahol mindenki örült neki. Nóri folyamatosan támogatja, bátorítja, és figyelemmel kíséri a fejlődését. Heni meglepő módon most már szereti és várja az edzéseket, és büszke arra, hogy kitart.
Forrás: Bors
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.