Elképesztő történet: 20 kilótól szabadult meg Tünde ezzel a módszerrel!

Azok számára, akik nem sportos életmódot folytatnak, gyakran számos előítélet, kifogás vagy téves elképzelés társul az alakformálással kapcsolatban. Tünde is úgy gondolta, hogy az ilyen tornákon csak fiatal, karcsú, csinos nők vesznek részt, és ő nem illene közéjük. Idővel azonban rádöbbent, hogy hozzá hasonló emberekkel találkozhat, akikkel élményeiket megosztva, közösen vághatnak bele a változásba. Tünde a Fanny magazinnak mesélte el a fogyásának elképesztő történetét. 

A fogyáshoz kitartás kell!

A pajzsmirigy alulműködés tünetei közé tartozhat a testsúlynövekedés, akár elegendő testmozgás mellett is. Harminc éves kora körül kezdtek el felcsúszni Tündére a plusz kilók, miután diagnosztizálták nála a betegséget.

– Minden létező csodapirulát, teát kipróbáltam, hogy leadjam a felesleget – osztja meg a részleteket. – Ha három-négy kiló lement, annak már örültem, ennél nagyobb változás egyikkel sem történt. Állandóan azzal küzdöttem, hogy leadjam a pluszt, újra és újra nekifutottam, de nem sikerült, sokszor el is ment a kedvem az egésztől. Ráadásul szeretek enni, emiatt is nehéz volt a fogyás. Rosszul álltak a ruháim, nem volt mit felvegyek. Nem tudtam csinosan öltözködni, mindig farmerben, melegítőben, lezser ruhákban jártam, hogy eltakarjam a testemet. Miután pedig betöltöttem az ötödik ikszet, fájtak az ízületeim. Reggelente nehéz volt a felkelés, kellett pár perc az óra csörgése után, mire ki tudtam kászálódni az ágyból. A testnevelés óra, a sport soha nem volt a barátom. A férjem évek óta jár konditerembe, gyakran mondta, hogy menjek én is, próbáljam ki legalább a futópadot vagy a biciklit, de mindig volt valamilyen kifogásom.

„Lusta és kényelmes voltam” - végül elindult a fogyás útján

Tündénél idén tavasszal jött a fordulópont. Egy szerencsés véletlen kellett ahhoz, hogy belevágjon egy teljesen új életformába.

– Februárban elmentem egy iskolai jótékonysági bálra – idézi fel a történetet. – A tombola fődíj egy 12 hetes alakváltó program volt, amit én nyertem meg. Két-három hétig húztam, halogattam, hogy belekezdjek. A férjem folyton megkérdezte, hogy felhívtam-e már Nórit, akitől ez a felajánlás érkezett. Kitartóan noszogatott, hogy hívjam már fel, amiért utólag már nagyon hálás vagyok. Azzal győzött meg, hogy azt mondta: nincs veszíteni valód, ha bírod, folytatod, ha nem bírod, akkor meg otthagyod. Nagyon nehéz volt rávenni magam a kezdőlépésre, még így is, hogy a kezemben volt ez a nagyszerű lehetőség. Ha a férjem nem biztat, biztos, hogy nem élek vele. Bevallom, hogy lusta voltam. El voltam kényelmesedve, szerettem itthon lenni, beülni a tévé vagy számítógép elég. Így visszagondolva, örülök, hogy mégis erőt vettem magamon, kipróbáltam, mert azóta is ott ragadtam.

Csinosan öltözködhet - a fogyás visszaadta az önbizalmát

Kezdetben heti két csoportos órára járt, majd két hét után heti háromra váltott. Soha nem gondolta volna magáról, de már az első időszakban is volt olyan, hogy várta az edzéseket, számolta vissza a napokat, hogy újra mehessen.

– Nóri kivételes személyiség, soha nem fáradt, reggel nyolckor és este hatkor is jókedvű – meséli. – Még én is alig hiszem el, hogy megszerettette velem a mozgást. Nagyon pozitív változásokat hozott az életembe. Rám is átragadt a pozitív hozzáállása, életvidámabb lettem. Régen mindenen aggódtam, most már picit pozitívabban állok a dolgokhoz. Energikusabb vagyok, nem fáradok el könnyen, a munkatársaim is gyakran mondják, hogy „nem igaz, hogy te még mindig bírod”. Hatalmas öröm, hogy rám jönnek a régi ruháim. Volt egy fehér térdnadrágom, amit még a terhességem előtt vettem. Nyár elején, amikor szanáltam a ruhákat, felpróbáltam, és jó volt rám, sőt egy kicsit még talán bő is. Végre tudok csinosan öltözködni, fel tudok venni akár egy rövidnadrágot vagy szűkebb ruhát. Sok ismerős megdicsér, rengeteg pozitív visszajelzést kapok – mesélte Tünde, aki 86 kilóról 67 kilóra fogyott.

A fogyás titka nem az éhezés

Tünde egy egyszerű diéta mellett döntött: elhagyta a fehér lisztet, cukrot, de sok csirkemellet, halat, zöldséget fogyaszt.

– Korábban napi egyszer, kétszer ettem, ahogy az időm engedte – árulja el. – Nehéz volt átszokni a napi öt étkezésre. A napi két liter víz elfogyasztása is nagy kihívás volt. Régen, ha megittam egy litert, akkor sokat mondok. Munka közben mindig csak halogattam, hogy majd iszok. Amikor meg haza mentem, megittam közel fél litert egy huzamban, ami egyébként nem jó, mert megterheli a gyomrot. Van egy fél literes kis üvegem. Elővettem négy kis kanalat, és amikor megittam fél litert, elraktam egy kanálkát a fiókba. Ezzel az egyszerű módszerrel motiváltam magam, hogy meglegyen a víz mennyiségem. Az ételek nem okoztak gondot, mert szeretek főzni, sütni. Most már olyanokat is megeszek, amire korábban azt mondtam, hogy soha meg nem kóstolom. Ilyen a csicseriborsókrém, zabkása vagy édesburgonya. A férjem és a 12 éves lányom is nyitott volt a változásra. Szerencsére megeszik ugyanazt, amit én. A lányom most már inkább eszi a durumlisztes tésztát, mint a fehérliszteset. A férjem meg nem válogatós, ő úgy van vele, hogy csak legyen étel az asztalon.