Gyors piskóta, ami a pudingtól lesz igazán krémes és szaftos

A vasárnapi ebéd után sokszor jól esik egy könnyű, mégis krémes sütemény, amihez nem kell órákat a konyhában tölteni. A pudingos piskóta éppen ilyen: puha tészta és lágy puding találkozik benne, így egyszerre légies és szaftos. Gyorsan összeállítható, ezért akkor is jó választás, ha hirtelen kell valami finom desszert a családnak vagy vendégeknek.

Így készül a gyors pudingos piskóta mandarinnal

Hozzávalók: 

• 1 tasak vaníliás pudingpor 
• 3,2 dl tej 
• 5 dkg cukor 
• 15 dkg liszt 
• 1 csomag sütőpor 
• só 
• 5 dkg darált dió 
• 3 db tojás 
• 7,5 dkg porcukor 
• 0,7 dl étolaj 
• 2 ek. tejföl 
• 1 mk. vaníliaaroma 

A tetejére: 

• porcukor 
• 1-2 db mandarin 

Elkészítés: 

1. A gyors pudingos piskóta elkészítéséhez a pudingporból a tejjel és a cukorral pudingot főzünk. Még melegen, szorosan lefedjük folpackkal, hogy ne bőrősödjön és hagyjuk teljesen kihűlni. 
2. A lisztet összekeverjük a sütőporral és a sóval, átszitáljuk és ezután hozzákeverjük a darált diót. 
3. A tojásokat és a porcukrot robotgéppel kihabosítjuk, majd hozzákeverjük az olajat, a tejfölt és a vaníliaaromát. Óvatosan, körkörösen végzett mozdulatokkal beleforgatjuk a diós-lisztes keveréket a habba, míg egynemű massza nem lesz. 
4. A tésztát sütőpapírral bélelt, 20x30 centis formába vagy tepsibe töltjük. A kihűlt pudingból kanálnyi adagokat potyogtatunk a tésztába, egyenletesen elosztva, legvégül a kedvenc gyümölcsünkkel is megszórjuk. Ez lehet meggy, de akár mandarin is, utóbbiból érdemes friss helyett konzerveset használni. 
5. A pudingos piskóta szeletet 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a teteje aranybarna, és tűpróba során sem ragad már a tészta. 
6. Még langyosan szeletelve, porcukorral megszórva, mandarinszeletekkel tálaljuk.

A piskóta rövid története

A piskóta története több száz évre nyúlik vissza: az első, maihoz hasonló receptek már a 15–16. században megjelentek Európában. A sütemény egyik korai változata az úgynevezett „biscuit”, vagyis kétszer sütött tészta volt, amelyet eredetileg hosszabb utazásokra és tengeri hajóutakra készítettek, mert sokáig eltartható volt. A könnyű, levegős piskóta később az olasz és a francia cukrászatban fejlődött tovább, amikor rájöttek, hogy a tojás habos felverésével különösen könnyű tésztát lehet készíteni élesztő nélkül is. A 18–19. századra már egész Európában elterjedt süteményalap lett, amelyből torták, tekercsek és különféle krémes desszertek készültek. Azóta a piskóta a házi sütés egyik klasszikusa lett, mert egyszerű alapanyagokból gyorsan elkészíthető, mégis sokféleképpen variálható.