Klasszikus kuglóf recept
Klasszikus kuglóf
Mátrai borzaska recept
Mátrai borzaska
Retró kókuszkocka recept
Retró kókuszkocka
Sárgaborsóleves füstölt hússal recept
Sárgaborsóleves füstölt hússal
Csikós tokány recept
Csikós tokány
Túróval töltött zsemle recept
Túróval töltött zsemle
15 perces banános palacsinta recept
15 perces banános palacsinta
Csokis muffin  recept
Csokis muffin
Párolt lila káposzta  recept
Párolt lila káposzta
Apfelstrudel, az osztrák, húzott almás rétes recept
Apfelstrudel, az osztrák, húzott almás rétes
Hagyományos tejes kifli  recept
Hagyományos tejes kifli
Paradicsomos lencseleves recept
Paradicsomos lencseleves
Holstein szelet recept
Holstein szelet
Mákos guba  recept
Mákos guba
Francia hagymaleves sajtos pirítóssal recept
Francia hagymaleves sajtos pirítóssal
Őszi minestrone leves recept
Őszi minestrone leves
Pincepörkölt csülökből és lapockából recept
Pincepörkölt csülökből és lapockából
Fahéjas tekercs (cinnabon) recept
Fahéjas tekercs (cinnabon)
Rántott karfiol recept
Rántott karfiol
Birsalmasajt tartósítószer-mentesen recept
Birsalmasajt tartósítószer-mentesen
A császármorzsa vagy smarni a monarchia egyik igen kedvelt desszertje volt, s népszerűsége azóta is töretlen. Nem is csoda: a császármorzsa könnyen elkészíthető, nem igényel sütőt, nem kell vele órákig pepecselni, igaz, gyorsan el is fogy.

Bár számtalan legendát ismerünk a császári morzsa létrejöttéről, azért azt tudni kell, hogy a német gasztronómiában már a Kaiserschmarrn megjelenése előtt is ismert volt az omlettszerűen sütött, darabolt tészta. A Kratzete, azaz a bajor palacsinta alapanyagában és elkészítési módjában nem sokban különbözik a serpenyőben sütött császármorzsától, ízesítésében viszont igen: a Kratzete tésztája nem tartalmaz cukrot, és kifejezetten sós köretként szolgál.

A legendák csokorba szedése előtt még meg kell említeni, a röstivel rokonságban álló Kartoffelschmarrn-t, illetve a sok félreértésre okot adó Grießschmarrn-t, azaz a daramorzsát is, amelyek szintén előképei, felmenői a Kaiserschmarrn-nak.

A császármorzsát leggyakrabban porcukorral és baracklekvárral tálalják
A császármorzsát leggyakrabban porcukorral és baracklekvárral tálalják

A császármorzsa keletkezéstörténeteinek egy közös pontjuk van: a névadó császár. Abban mindenki egyetért, hogy I. Ferenc József osztrák császár és magyar király volt a sütemény névadója. Abban viszont már eltérnek a történetek, hogy mikor, hol és miért is jött létre a császármorzsa.

Egyes történetek szerint a kislányos alakjára kényszeresen ügyelő Sissi állt a háttérben, aki ki nem állhatta, ha nehéz desszerteket kínálnak az étkezések során, s arra kérte a szakácsokat, hogy csak valami könnyed aprósággal zárják le az étkezést. Azonban az is elképzelhető, hogy a köztudottan édesszájú Ferenc József kérte meg a szakácsait, hogy süssenek számára palacsintát, de a palacsinta félresikerült, a szakács pedig egy gyors módosítással a túl vastag palacsintát darabokra szedte, tányérra halmozta a palacsintarögöket, majd porcukorral meghintve, kevés gyümölcsmártással tálalva adta fel a császári asztalra.

Olyan történeteket is hallani, hogy Ferenc József egy vadászat során kóstolta meg a már korábban említett német Kratzete vajjal készített, édes változatát, amely olyannyira elnyerte a tetszését, hogy a későbbiekben is szívesen fogyasztotta ezt a desszertet. A zsírral készített schmarn receptjét egyébként megtalálni Dobos C. József Magyar-Franczia szakácskönyvében is, morzsás tésztaként szerepel.

A lekvár mellett vagy helyett friss gyümölccsel is kínálhatjuk a smarnit
A lekvár mellett vagy helyett friss gyümölccsel is kínálhatjuk a smarnit

A császármorzsa könnyű tésztájú, vastag palacsinta, amelynek tésztájában tej, tojás, liszt található. Ehhez kevés cukrot vagy vaníliás cukrot szokás adni, reszelt citromhéj is gyakori a tésztában. A keverékhez adhatunk apróra vágott mandulát, rumba áztatott mazsolát vagy más apróra vágott aszalványokat. Mandula helyett tehetünk bele diót, pisztáciát vagy épp mogyorót is. A csonthéjasokat liszt formájában is a tésztához adhatjuk, ezzel akár teljes egészében kiváltva a gabonát.

A smarnit készíthetjük kölessel, túróval vagy grízzel is, bár ez esetben más sokkal inkább csak morzsáról azaz Schmarrn-ról beszélünk, mint császármorzsáról. Tej helyett adhatunk hozzá tejszínt is, vagy az adott receptben szereplő folyadékmennyiség felét tejből, a másik felét tejszínből adhatjuk a tésztához.

Az összeállított tésztát minden esetben vajban sütjük. Itt többféle iskola létezik, vannak, akik szerint a forró vajba öntött tésztát nem szabad bántani, hagyni kell, hogy megsüljön a palacsinta egyik fele, majd spatulával meg kell fordítani, kivárni, amíg a túloldal is megsül, és utána darabolni. Más irányzatok szerint a tésztát kevergetni és aprítani kell a sütés közben folyamatosan. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy a rumba áztatott aszalványokat mikor kell a tésztához adni. Bizonyos recepteknél már a nyers tésztába belekeverik ezeket, míg több helyütt a már majdnem kész smarnihoz adják. Így is, úgy is csak javít az összhatáson az alkoholos gyümölcs.

Kezdődhet a darabolás...
Kezdődhet a darabolás...

Néhány szakács a már morzsáira szaggatott édességhez újabb adag cukrot és vajat ad, majd addig süti, amíg az meg nem karamellizálódik. Az így készített smarni már nem igazán igényel porcukros dekorációt.

A smarni aprításához majdnem mindenki fa spatulát javasol, ezzel könnyen megfordítható a tészta és a serpenyő bevonata sem sérül az omlettpalacsinta darabolása közben.

Az elkészült császármorzsát leggyakrabban porcukorral hintve kínálják, de - az eredeti irányt követve – adhatóak mellé különféle gyümölcsszószok, szilva, alma, esetleg birs, de meggylekvár, cseresznyelekvár vagy baracklekvár is kínálható mellé. A lekvár esetében csak az fontos, hogy ne legyen túl sűrű, jól el lehessen oszlatni a tésztán, ezért friss lekvár hiányában érdemes a régi, sűrűbb lekvárokat kicsit felfőzni, kevés vízzel lazítani és úgy kínálni a smarnihoz.

Van, aki morzsalékosabban szereti a császármorzsát
Van, aki morzsalékosabban szereti a császármorzsát

A smarnit ugyan hagyományosan serpenyőben készítjük, de ugyanez a tészta sütőben is elkészíthető. Ennek a módszernek egy nagy előnye van: sokkal nagyobb adagot tudunk egyszerre elkészíteni. A sütőben sült smarni esetében a sütőbe történő betétel előtt a masszát egy olyan jénaiba vagy tepsibe öntjük, amelyben előzőleg vajat hevítettünk. Ezután a tésztát a sütőbe toljuk, majd mikor már színesedik a teteje, kiszedjük, késsel összevagdaljuk, spatulával átforgatjuk, sütőbe visszatesszük. Ezt addig ismételjük, amíg göröngyökre nem esik és azok kellően át nem sülnek.

A Magyar Elek által jegyzett Ínyesmester szakácskönyvében ennek a receptnek az egyik változata Császármorzsa á la III. Napóleon cím alatt található meg, bár arra nem lelni utalást, hogy vajon Napóleon unokaöccsének mi köze lehetett a tepsiben sült tésztához. Mindenesetre az elnevezés méltóságot kölcsönöz ennek az amúgy is császári és királyi eredetű finomságnak.

Smarni sütőben

Hozzávalók:
4 tojás
kb. 5 dl tej
1 csomag vaníliás cukor
1/2 csomag sütőpor
finomliszt
rétesliszt
csipet só
1 marék mazsola
1 citrom héja

Elkészítés: 190 fokra felmelegítem a sütőt, előkészítek egy nagy jénait, és 1 fakanálnyi vajat megolvasztok benne.
A fehérjét félretéve sűrű palacsintatésztát készítek, mazsolát szórok bele és 1 citrom héját is belereszelem. A fehérjét felverem, és óvatosan belekeverem a tésztába. A sercegő vajba öntöm a tésztát, majd betolom a sütőbe.
Mikor már barnára sült a teteje, kiszedem, egy nagy késsel összekaszabolom, átforgatom, és újra visszatolom sülni. Ezt még vagy kétszer előadom.
Mikor kellően morzsás és átsült: tányérra szedem, porcukrot hintek rá és házi baracklekvárral tálalom.

Császármorzsa

Hozzávalók:
3 tojás
2 dl 3,5 %-os tej
5 dkg vaj
10 dkg finomliszt
5-6 dkg mazsola
0,5 dl rum
3 tk vaníliás cukor
½ citrom héja
csipetnyi só

Elkészítés: A rumba beáztatom a mazsolát. A tejet kimérem, a tojásokat szétválasztom, és a tojások sárgáját a tejhez adom, elkeverem. A lisztet kimérem, hozzáadom a cukrot, a sót, belereszelem a citrom héját. A tojások fehérjét laza habbá verem. A liszthez hozzáadom a tejet, csomómentesen kikeverem, majd beleforgatom a fehérjét.
A vajat megolvasztom egy nagyobb serpenyőben. A masszát a sercegő vajra öntöm, megszórom a lecsöpögtetett mazsolával, majd a lángot közepesnél valamivel nagyobbra veszem, s hagyom, hogy a tészta egyik fele átsüljön. Ha nem vagyok benne biztos, akkor spatulával finoman megemelem, s alánézek. Ha már jó színe van, akkor a spatulával óvatos, de határozott mozdulatokkal felnégyelem a tésztát, és a negyedeket egyenként átfordítom, majd hagyom sülni. Amikor már a negyedek másik fele is megszínesedett, akkor a spatulával elkezdem apróbb darabokra bontani. Ízlés kérdése, hogy ki milyen méretű rögökre vágyik, a legjobb, ha villára szúrható, harapásnyi falatok születnek végül.
Az elkészült smarnit porcukorral és baracklekvárral kínálom.

Jól megpirulva, frissen, forrón az igazi a császármorzsa
Jól megpirulva, frissen, forrón az igazi a császármorzsa

További császármorzsa-receptek >>>

További smarni-receptek >>>

Császármorzsa, a felséges desszert >>>

Császármorzsa, daramorzsa >>>

Bécsi ízek, császári morzsák >>>

Az osztrák konyha legjava >>>

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.