Visszatérő hányás, hányinger, hasi fájdalom, lábgörcsök, fülcsengés, szájszárazság, fokozott szomjúság, hasmenés, és 12,7 kg súlyvesztés – ezek voltak a tünetei annak a középkorú brit férfinak, akit a háziorvosa azonnali kivizsgálásra küldött a helyi kórházba. A férfiról a vizsgálatok során kiderült, hogy a veséi nem működnek megfelelően, nagyon magas a kalciumszintje, enyhén emelkedett a magnéziumszintje, emellett pedig a D-vitamin szintje hétszerese volt az elegendőnek tartottnak.
Az orvosok számára ekkor nyilvánvalóvá vált: a férfi D-vitamin-túladagolásban, másnéven hipervitaminózis D-ben szenved – számolt be az esetről a BMJ Case Reports című orvosi folyóirat. Ez az állapot akkor állhat elő, ha a D-vitamint táplálékkiegészítőkön keresztül fogyasztjuk, és a napi megengedett mennyiségnél többet viszünk be a szerveztünkbe. Fontos tudni, hogy ezt kizárólag a kiegészítők okozhatják, nem pedig a táplálkozás vagy a napozás, mivel a szervezet nem tudja szabályozni a kiegészítőkkel bevitt D-vitamin mennyiségét.
Veszélyes vitaminkúra
A diagnózist a páciens beszámolója is alátámasztotta: elmondta ugyanis, hogy a problémák körülbelül egy hónappal azután kezdődtek, hogy egy táplálkozási szakember tanácsára intenzív vitaminkúrába kezdett, mely közel három hónapig tartott.
Naponta több mint 20 étrend-kiegészítőt szedett nagy dózisban: D-vitamin 50000 mg (a napi szükséglet 600 mg vagy 400 NE), K2-vitamin 100 mg (napi szükséglet 100-300 μg); C-vitamin, B9-vitamin (folsav) 1000 mg (napi szükséglet 400 μg); B2-vitamin (riboflavin), B6-vitamin, omega-3 2000 mg naponta kétszer (napi szükséglet 200-500 mg), valamint számos más vitamin, ásványi anyag, tápanyag és probiotikus kiegészítőt.
Bár a tünetek kialakulásakor abbahagyta a termékek szedését, a tünetei nem múltak el. Nyolcnapos kórházi tartózkodása alatt intravénásan folyadékot kapott, hogy átmossák a szervezetét, de ez sem volt elég: két hónappal később a D-vitamin-szintje még mindig kórosan magas volt, bár a kalciumszintje normalizálódott.
aKKOR TEHÁT Mennyi D-vitamint szedjünk és hogyan?
A D-vitaminról tudni kell, hogy csak a nevében vitamin: a hatásait tekintve valójában egy hormonról van szó. Elsősorban a nap ultraibolya-B sugarainak köszönhetően, a bőrben termelődik, vagy kisebb részben a táplálékkal jut a szervezetbe az „előanyaga”, amely ezt követően több átalakulással formálódik a végső, biológiailag igazán aktív anyaggá.
"Hazánkban a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiség megtermeléséhez, tehát októbertől márciusig Magyarországon nincs megfelelő D-vitamin-forrás" – mondta el korábban dr. Takács István, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság (MOOT) főtitkára.
"Mivel a táplálékaink csak igen kis mértékben tartalmazzák, tavaszra mindenkinek kiürül a D-vitamin-raktára. Hozzáteszem, ahhoz, hogy a megfelelő, a szakértők által javasolt mennyiségű vitamin bejusson a szervezetünkbe, még a nyári napsütés sem feltétlenül elegendő. Az egészségesnél jóval több időt kellene a tűző napon tölteni, ha kizárólag így szeretnénk feltölteni a szervezet D-vitamin-készletét" - mondta.
A D-vitamint tehát pótolni kell, mégpedig táplálékkiegészítőkkel – de csak mértékkel, és mindig szem előtt tartva az orvosok szakvéleményét.
A D-vitaminok közül a D3-vitamin a legelőnyösebb a szervezet számára, ebből a Magyarországon javasolt, nyugodt szívvel fogyasztható napi vitamin-dózisok így néznek ki nemenként és korcsoportonként bontva:
.jpg)
-(1).jpg)
.jpg)
