Még tudatos tervezés mellett is előfordulhat, hogy több hónapja lejárt konzervre bukkanunk a kamrapolcon. A NÉBIH friss útmutatót tett közzé arról, hogy a tartós élelmiszereket a minőségmegőrzési idő lejárta után mennyi ideig fogyaszthatjuk el még nyugodt szívvel, hogyha megfelelően tároltuk.

Attól, hogy egy húskészítmény a csemegepultban található és szeletelt, vagy szeletelhető, még nem biztos, hogy felvágott. De nemcsak a megnevezések, hanem az összetevők terén is rengeteg tévhit él.

Egy igazán egyszerű húskészítményről van szó, ha az olasz felvágottat emlegetjük. Alapja nem más, mint sertéshús, amiből legalább 60%-nak kellene benne lennie. Jellegzetes ízét a szerecsendiónak hála éri el, de jelentős mennyiségű borssal is ízesítik általában.

Párizsit a mai napig rengetegen fogyasztanak. Nem a legtisztább húsforrás, amihez szerencsénk lehet, mégis sokszor úgy vásároljuk őket, mintha muszáj lenne. Általános bölcsességnek számít, hogy nem érdemes elgondolkozni azon, hogy miből készülnek az ilyen élelmiszerek. Hústartalmuk manapság szerencsére már jóval 40% felett vannak, így jelentősen javul élvezeti értékük.

Sonka. A legtöbb ember nyálelválasztása azonnal beindul e szó hallatán. Szinte minden nemzetnek megvan a saját „sonkaporfoliója”, ami természetesen mindig a legfinomabb a világon. Legyen szó serrano, pármai, ardenneki, yorki, vagy éppen huelvai sonkáról, az biztos, hogy a legfinomabb a magyar! Na, de melyik a legfinomabb?

Azt, hogy egészségtelen és hizlaló ételekkel tömd magad, már a szupermarketben megelőzheted! Íme néhány szabály vásárláshoz, melyeket betartva csúcsformába lendülhetsz a bikiniszezonra.

Meglepő adat derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének tanulmányából. A feldolgozott hústermékek, mint a kolbász, a sonka, a virsli és a felvágottak fogyasztása rákkeltő és "valószínűleg" a vörös húsé is az.