A Nébih májusi „karanténkutatásából” kiderült, hogy a legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni. Ez egyébként a szakemberek szerint is optimális mennyiségnek tekinthető. A kétheti élelmiszertartalékkal, valamint a heti egyszeri (vagy még ritkább, esetleg online) bevásárlással jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, amely a megelőzés egyik legfontosabb eszköze. A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek - írja a Nébih.
Az útmutató éppen ezért olyan szakszerű, gyakorlati tanácsokkal látja el a lakosságot, ami nem csak a különböző veszélyhelyzetekben hasznos, de hatékonyan segíti a tudatos otthoni „készletgazdálkodást”, így az élelmiszerpazarlás csökkentését is.
Miért érdemes otthon élelmiszerekből tartalékot képezni?
Humán járványügyi veszélyhelyzetre vonatkozó szempontok
• Felkészülten ér minket, ha esetleg (akár önkéntes, akár hatóság által elrendelt) karanténba kell vonulnunk.
• A vásárlások gyakoriságának csökkentésével egyúttal az emberi kontaktusok számát is csökkenteni tudjuk. Ha kevesebben vannak az üzletben, könnyebb betartani a biztonságos távolságot is másoktól.
• Megelőzhetők a pánikvásárlás okozta vásárlási hullámok. Bár a hazai élelmiszeripar képes ellátni a magyar
lakosságot, a járvány első hulláma rávilágított arra, hogy a kezdeti időszakban jellemző pánikvásárlások eredményezhetnek időszakos készlethiányt.
Egyéb veszélyhelyzet esetére is ajánlott
• Természeti vagy ipari katasztrófák szintén okozhatnak átmeneti készlethiányt. Otthoni élelmiszertartalék létrehozása különösen ajánlott azokon a településeken, amelyeket elzárhat a külvilágtól egy havazás vagy árvíz. Veszélyhelyzet esetén természetesen a katasztrófavédelem segítségére is számíthatunk, de ha előre gondolkodunk, megkönnyíthetjük a munkájukat.
Környezetvédelmi szempontok
• Az otthoni élelmiszerkészlet tudatos tervezésével csökkenthetjük a háztartásunkban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét.
• Ritkább vásárlás esetén csökkentjük az autóval megtett kilométerek számát is.
Miért érdemes élelmiszert tartalékolni?
• Felkészülés a karanténra
• Pánikvásárlási hullámok megelőzése
• Vásárlási gyakoriság, ezzel az emberi kontaktusok csökkentése
• Természeti katasztrófa miatti elszigeteltség esetén is hasznos
Mire figyeljünk a tartalékkészlet összeállításánál?
• A speciális étkezési igényű családtagokra külön is gondoljunk, például
– cukorbetegség, ételintolerancia, ételallergia
– csecsemők, kisgyermekek a családban
• Olyan élelmiszereket, alapanyagokat válasszunk, amelyeket kedvelünk, ismerünk, ízükhöz kellemes érzések társulnak, ezzel pszichológiailag is könnyebbé tehetjük az elzárva töltött időszakot. Nem érdemes újdonságokkal kísérletezni, előfordulhat, hogy mégsem ízlik, amiből betáraztunk, így nem fogy el és a szemetesben végzi.
• Tegyünk próbát a házhozszállítással is még a karantén előtti időszakban. Teszteljünk több szolgáltatást, így
az elzárva töltött időszakban már tudni fogjuk, hogy melyik helyről érdemes rendelni a pékárut vagy éppen a
zöldségeket-gyümölcsöket.
• Ideális élelmiszerek:
– Tartós (minőségmegőrzési idővel rendelkező) élelmiszerek
– Előfordulhat, hogy tartós áramkimaradás miatt nem működik a hűtő, nem tudunk melegíteni, vagy esetleg
nincs ivóvíz vételi lehetőség. Ezekre az esetekre készülve előnyös, ha a készletünkben van olyan élelmiszer,
amely:
– nem igényel hűtést,
– elkészítéséhez nem szükséges víz hozzáadása,
– nem igényel jelentős előkészítést,
– akár felmelegítés nélkül is biztonságosan fogyasztható.
• Gondoskodjunk a megvásárolt termékek felhasználásához szükséges eszközökről (például konzervnyitó).
• Az élelmiszertartalék mellett gondoljunk a legszükségesebb gyógyszerekre is. Ugyancsak hasznos lehet
vitaminból és étrendkiegészítőből is betárazni.
• A felelős háztáji állattartás és a konyhakert fenntartása növelheti az önellátási szintet, továbbá segítenek
a keletkező élelmiszerhulladékok környezetbarát felhasználásában (pl. takarmányozás, komposztálás).
• Ha van társállatunk, gondoskodjunk számára is 2 hétre elegendő élelemről.
Hogyan kezeljük a tartalékkészletet?
• Veszélyhelyzet bekövetkeztekor először igyekezzünk elfogyasztani a hűtőben tárolt, gyorsan romló élelmiszereket – ételmaradékok, felbontott csomagolású, rövid lejáratú (fogyaszthatósági idővel rendelkező) termékek –,mielőtt az élelmiszertartalékokhoz nyúlnánk.
• Kövessük nyomon a bekészletezett élelmiszerek fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét. Ha közeledik
a lejárathoz, használjuk fel és ügyeljünk arra, hogy a következő vásárlásnál pótoljuk.
• A felbontott élelmiszereket igyekezzünk a következő étkezésnél előnyben részesíteni, ugyanis a felbontástól
kezdve a romlás felgyorsul, még a tartós élelmiszerek esetén is.
• Ne feledkezzünk meg róla, hogy a legtöbb tartós élelmiszert (pl. konzervek, tartós tej) felbontás után a hűtőben kell tárolni!
Miből és mennyi kerüljön a tartalékkészletbe?
1 felnőtt tápanyagszükséglete 2 hétre
– 2 kg gabona alapú termék, például kenyér, kétszersült, egyéb pékáru, száraztészta, rizs,
árpagyöngy, bulgur, kuszkusz.
– 2 kg húsféle, például fagyasztott tőkehús, felvágott, szalámi, kolbász, húskonzerv,
halkonzerv.
– 7 liter tej, vagy ennek megfelelő mennyiségű tejtermék, mint például tartós (UHT) tej, kemény sajt, joghurt, kefir.
– 10 db tojás
– 8-10 kg jól tárolható friss zöldségek és gyümölcsök, mint például fejes káposzta, zeller, sütőtök, hagyma, burgonya, cékla, alma, valamint száraz hüvelyesek, savanyúságok, konzervek, befőttek.
– 0,5 liter étolaj, vagy hasonló mennyiségű egyéb zsiradék
– 1 csomag vaj, esetleg margarin
– 15 dkg olajos mag
Ivóvíz
A vezetékesvíz-ellátottság és a szolgáltatott ivóvíz minősége világviszonylatban is kiemelkedőnek számít Magyarországon. A veszélyhelyzetbe került lakosság ivóvízzel való ellátása a hatóságok elsődleges feladatai közé tartozik, ezért nem szükséges kétheti mennyiséget tartalékolni (56 liter/fő, amely a közvetlen fogyasztás mellett fedezi az ételek elkészítéséhez és a személyes higiénia fenntartásához elegendő mennyiséget is). Bőségesen elegendő fejenként egy vagy két napi ivóvíz készletet betárazni (2×2 liter palackos víz/nap/fő).
Már az élelmiszertartalék megtervezésénél gondoljunk arra, hogy az elraktározott áruk előbb-utóbb le fognak járni, ezért igyekezzünk olyan termékeket felhalmozni, amelyeket egyébként is fogyasztunk. Főzéskor, ételkészítéskor pedig érdemes végiggondolni, hogy fel tudunk-e valamit használni azok közül, amelyek már közel vannak a lejárathoz. Érdemes kiválasztanunk néhány egyszerűbb, családunk által kedvelt receptet, hogy azok hozzávalói kerüljenek a bevásárlólistánkra, amikor összeállítjuk a tartalékkészletet.
Legalább 5-6 ételt válasszunk ki, így változatosan tudjuk összeállítani a menüt az elszigetelten töltött időszak alatt is. Ételkészítésnél kiemelten ügyeljünk az élelmiszerbiztonságra, hiszen ebben az időszakban különösen fontos egészségünk megóvása.
.jpg)