Francia eredetű világfajtáról van szó, népszerűségéhez kétség sem férhet, hiszen a világ második legnagyobb területen termelt kékszőlő-fajtája. Nevét a merle, merleau szóra lehet visszavezetni, ami franciául feketerigót jelent. Az egyelőre rejtély marad, hogy ez a bogyók sötét színére utal, vagy arra, hogy a madár is nagy rajongója a fajtának...
A legutóbbi DNS-vizsgálatok szerint a cabernet franc és egy régi, ma már ritka fajta, a magdeleine noire des charentes a szülei, tehát a cabernet sauvignon „testvéréről” van szó. Bordeaux egyik vezető fajtája, a jobb parti chateau-k boraiban ez a fajta viszi a prímet. Bár sokszor palackozzák önállóan, elengedhetetlen összetevője a bordeaux-i stílusú házasításoknak, a kerekséget, a lágyságot és a gyümölcseit adja a közösbe.
Ezek után biztos nem lesz meglepetés, hogy legfontosabb termőterülete Franciaország, ezen belül pedig Bordeaux. Ha a már említett jobb partról szeretnénk igazán szép merlot-t inni, akkor érdemes St. Emilion, Pomerol és Fronsac környékén keresgélni, ha pedig nem számít az ár, akkor válasszunk egy Chateau Petrust, a 2010-es például elég jó évjárat volt arrafelé.
Európában jelentős ültetvényeket találunk még Olaszországban (érdemes Toszkánában keresgélni), Szlovéniában és Romániában is, de persze presztízsben egyik sem közelíti meg a franciákat. Magyarországon a legszebb borokat Villány, Szekszárd és Eger környékén, valamint a Balaton déli partján találjuk.
Az Újvilágban is kedvelt fajta, az Egyesült Államokban Kaliforniában igazán elterjedt, emellett Argentína, Chile, Dél-Afrika és Ausztrália is jelentős területekkel rendelkezik.
Ha valaki soknak találja a cabernet sauvignon savait, tanninját, akkor egészen biztosan szeretni fogja a merlot-t, ahol a gyümölcsöké a főszerep. Bársonyos a tannin, kiegyensúlyozottak a savai, ezek együtt a testtel pedig általában szép kerekséget eredményeznek. Ízében legtöbbször szilvát, fekete ribizlit és málnát fedezhetünk fel, amit a hordós érlelés vaníliás, kávés vagy étcsokoládés jegyei egészíthetnek ki. Jól és hosszan érlelhető, egy ideális évjárat bora még 10-15 év után is őrzi gyümölcseit.
Ha ételekről van szó, akkor egyértelműen a tartalmasabb fogások jutnak elsőként eszünkbe: a húsok közül a pulykacomb, a disznó és a vadak jönnek szóba, illetve az ezekből készült raguk, akár gyökérzöldségekkel kombinálva. Ha sajtot választanánk mellé, akkor a stilton, a gruyére vagy a comté szintén jó párosítás lehet.
Kislaki Jánoshegy Merlot 2015
A Dél-Balatonon dolgozik Légli Géza, aki ehhez a borhoz fiatal és idősebb tőkék termését is felhasználta. Sötét bogyós gyümölcsök az illatban, szeder és szilva. A korty nem nehéz, mégis van tartalma, és a tanninok is a fajtának megfelelő simaságúak. Igazán jólesik inni, és ételt is könnyű mellé párosítani. Mi egy paradicsomos, húsos-ragus olasz tésztát választanánk, meg persze a kilátást a Balatonra, a szőlőskislaki János-hegyről.
Luka Madárlátta Merlot 2016
Sopron a kékfrankosáról híres, pedig ezt a bort kóstolva akár a merlot is lehetne a zászlósbora. A pohárba szagolva érett szilvát érzünk elsőként, jó adag édesfűszerrel. Komoly testű bor, jelentős beltartalommal, az érett alapanyag hangsúlyos hordóhasználattal párosult, amit a tannin és a fűszerek mennyisége is jelez. Sűrű, szinte rágható bor, a merlot teltebb arcát mutatja meg.
Thummerer Tekenőháti Merlot 2009
Az egri pince bizonyítéka az érlelhetőségre ez a bor, színében még mindig fiatalos, a rubin dominál. Az illatban is a gyümölcsök a meghatározóak, de érezhetően fejlett, érlelt. A korty összetett, fokozatosan bomlanak ki újabb rétegek, szilva és fekete cseresznye, cigánymeggy, ízléses hordóhasználattal. A test, az alkohol, a savak és a tannin egyensúlyban, mind aláhúzzák a gazdagságot. Hosszú lecsengés, erre a borra évek múltán is emlékezni fogunk!
.jpg)
.jpg)
