Ale, lager, steam beer - Sörkisokos

Erjesztési módok

Spontán erjesztésű sörök

Ilyen söröket ma már csak Belgiumban, a Senne nyugati partján főznek. Itt az erjesztést vadon élő, és csak az adott tájékon előforduló élesztőtörzsek végzik, amelyek a levegőben találhatók, és önmagukban is elegendőek a sörcefre készítéséhez. Fontos még a hosszú érlelés, és az, hogy ezek a sörök mindig tartalmaznak 30-40 % búzát is. Ilyen sör például a Lambic.

Felső erjesztésű sörök

Nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfőzdékben elterjedtek. Viszonylag rövid ideig, közel szobahőmérsékleten (kb. 10-21°C) megy végbe az erjesztés, és az élesztő egyes melléktermékei benne maradnak a sörben, különleges gyümölcsös ízt adva az italnak. Ezek a sörök fogyasztás előtt csak rövid hűtést igényelnek, vagy még azt sem. Ilyen sörök az ale-ek.

Alsó erjesztésű sörök

A legmodernebb erjesztési mód, amely a XIX.századtól tört az élre. Lényege, hogy az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed. Az erjesztés 6-8 fokon, az érlelés pedig minimum egy hétig, fagypont körüli hőmérsékleten történik. Fontos jellemző, hogy e sörök főzéséhez a komló meg nem termékenyített nőivarú virágát használják, és a fejtés előtt általában pasztörizálják, azaz 1-2 percre 70°C-ra melegítik őket, hogy a sörben található mikroorganizmusok elpusztuljanak. Ezek a sörök a lager típusú sörök, amelyeket hűtve, általában 4-6 fokon fogyasztunk.

Sörcsaládok, típusok

Ale

Egy egész sörcsalád neve. Rengeteg színváltozata ismert: a világos sárgától a feketébe hajló rubintig szinte mindenféle árnyalatban tündökölhet. Alkoholtartalma általában 4 és 8 % közötti. Ízük a benne maradt élesztő melléktermékeknek köszönhetően gyümölcsös és/vagy olajos. Ma már viszonylag kevés helyen (Angliában és Belgiumban) elterjedt. A legfinomabbak 10-15 fokon fogyasztva. Fő típusai: bitter (ezen belül brown és pale), cream, Scotch, a vörös Irish red, az édeskés fekete stout és a csokiízű porter.

Duvel

Belga, világos sör, amely háromszintes erjesztéssel készül (melegerjesztés, hidegérlelés, utóerjesztés palackban). Zamatos, alacsony alkoholtartalmú ital.

Stout

Testes, sötét sör. Sokféle ízváltozata létezik:
• sweet
• milk (tejcukor felhasználásával készülő, magas tápértékű sör),
• oatmeal (zabdarából)
• imperial (6-8 %-os alkoholtartalmú, sötétbarna színű ital, amelynek íze az alkohol, a kávé és az étcsokoládé ízét idézi)

Bitter

Száraz, kesernyés ízvilágú sörcsalád. A bitterek a gyarmati időkből származnak, amikor a hosszú tengeri utazások miatt sokáig el kellett állnia a sörnek, így a romlásveszély miatt erősen komlózták őket. Színük a vöröstől a mély rubinig terjed. Alapvetően két típusa van: Brown, Pale Ale.

Brown

Ahogyan az a nevéből is kiderül, a brown egy testes barnasör. Jellegzetesen maláta ízű, alkoholtartalma átlagosan 4-5 %-os. Színe vöröstől a sötétbarnáig terjed.

Lager

A szó eredete a német lagern szóra vezethető vissza, melynek jelentése "tárolni". Alsóerjesztésű sört elöször a XIX. században főztek a különböző ipari-élelmiszeripari felfedezéseknek köszönhetően. A legfontosabb ezek közül a Luis Pasteur által szabadalmaztatott eljárás, a pasztőrözés, a másik jelentős találmány pedig a hűtőgép volt. E két felfedezés alkalmazásával a sörök jóval tovább megőrizték minőségüket.

American lager

Ez a sörfajta könnyű és semleges ízű, igazi szomjoltó sör. Főzésükhöz kukoricát vagy rizst is használnak, Legalább 4 %-os az alkoholtartalmuk, színük többnyire aranyba hajló.

Dunkel

A dunkel bajor sör, általában 5 %-os alkoholtartalmú. Különleges ízét az ízesítő fűszereknek és a pörkölt malátának köszönheti. Barnás-bronzos színű ital.

Helles

Egészen világos színű, igazi bajor lagersör, amely nagyon hasonlít a pilsenihez, de annál alacsonyabb a komlótartalma.

Búzasörök

A búzasör eredetileg német. Fanyar ízű sör, színe alapvetően sárgás. Nem teljesen búzamalátából készül: általában felesben árpamalátával elegyítik. Kétféle változatát készítik: az észak- és a délnémet típusút, és létezik szűrt, valamint szűretlen változata. Ha hagyománytisztelők szeretnénk lenni, akkor az északi változat szerint málnaszörppel hígítva, a délnémet verzióban pedig citromszelettel igyuk, 10-12 fokosan.

Steam beer vagy gőzsör

Ez a sör az Egyesült Államokból származik. Neve az elkészítési technikára utal, melyet a XIX. században fejlesztettek ki. Színe aranysárgától a borostyánsárgáig terjed, 4-6 %-os alkoholtartalommal bír.

Országokhoz, városokhoz köthető sörök

Bock: A XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban, a nevét Einbeck településről kapta. A XVI-XVII. században Németország első számú söre volt, és 1612-ben már Münchenben is készítik. Az eredeti Bock fő alapanyaga azóta is a müncheni maláta. Alapanyaga 1/3 rész búza, és 2/3 rész árpa. Hagyományosan a tavaszi hónapokban fogyasztott édesen malátás, és gazdag illatanyagú lager sör, amelynek színe a fehértől a sötétbarnáig terjed, és alkoholtartalma általában magas, 6-8 %.

Alfajtái:

• Doppelbock: magasabb alkoholtartalmú, testesebb
• Eisbock: a sörben levő víz egy részét lefagyasztják, majd kiszűrik, hogy koncentráltabb ízt érjenek el

Hag: a legrégebbi egyiptomi sör.

Korma: gyömbérrel ízesített ókori egyiptomi sör.

Lambic: A legnevezetesebb belga sör, melyet már a XV. század óta ismernek és készítenek. Nevét arról a faluról kapta (Lembeek), ahol először készítették. Az ilyen típusú sörök gyártásához a sörfőzők általában 1/3 búzát és egyéves komlót használnak, így a sör nem lesz túlságosan keserű. Rendkívül száraz, fanyar sörfajta, amelyet szokás különféle gyümölcsökkel (feketeribizli, meggy, őszibarack) is készíteni.

Pils: Pilsen városában készítették először 1842-ben. Eredetileg cseh sör, de végleges állapotának kialakításában aktívan részt vettek a bajor sörfőző mesterek is. Magas komlótartalom és tartós habkorona jellemzi. Száraz, kesernyés utóízű ital.

- osz -