Joghurt, sajt, bárány, hal és sok-sok zöldség: ez a bolgár konyha alapja. De mint tudjuk, minden a variáláson, az elkészítés módján, valamint a fűszerezésen múlik.
A levesek közül legjellegzetesebb a *csorba*, amely úgy készül, hogy például darabkákra vágott csirkehúst vegyes zöldséggel együtt sós vízben megfőznek, és joghurttal, tojással feleresztik. A joghurtot a bulgárok úgy használják, mint mi a tejfölt, ami az ételeknek kellemes savanykás, pikáns, friss ízt ad. A csorba is a joghurtnak köszönheti jellegzetes, finom ízét.
A húsételeket illetően sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög és a török konyha között. A bolgár kebapcse roston sült kolbászkái ugyanolyan közeli rokonai a nevében is hasonló szerb csevapcsicsinek, mint a bolgár kjufte fűszeres, roston sült vagy zsírban pirított húspogácsái a török kaftának. A birkahúsból főtt krumplis-rizses-paradicsomos különféle muszakák és gyuvecsek valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálhatók. A szomszédságon és a hasonló természeti környezeten kívül nyilván a hosszú török megszállásnak is része van ebben.
Külön említést érdemelnek a zöldségfélék és a saláták. Hozzánk is bolgár kertészek hozták el az első paradicsom- és paprikapalántákat, ők honosították meg a nyár legfinomabb zöldségeit nálunk. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás vegyes salátának, a sültpaprika-salátának, a sült padlizsánból készülő padlizsánsalátának.
A török hatás az édességeken is érződik. A mézes-diós rétesszerű baklava éppúgy török eredetű, mint a sokféle mandulás, mogyorós, mézes sütemény. Viszont Bulgáriának, a rózsák országának finom illatú specialitása a trandafilovo szladko néven emlegetett rózsaszirup, mely úgy készül, hogy a friss rózsaszirmot vízben előfőzik, majd cukrot adnak hozzá, és sűrűre főzik.
Az étkezés befejezése Bulgáriában is a feketekávé. Nem presszókávét isznak, mint az olaszok, hanem a hagyományos törökkávét.
Forrás: Halász Zoltán: Gasztronómiai kalandozások Európában
-(1).jpg)
