1. Az első hatás
Túránk Thaifölddel kezdődött: a Délkelet-ázsiai térségben egy hónapon át barangoltunk, hogy körbejárhassuk a földi paradicsomot. Az első érzés, amikor megérkeztünk Bangkokba, az a finom meleg és a furcsa szagok voltak. Idő kell, hogy megszokja az ember a csatornarendszer jellegzetes, néhol kellemetlen illatának és az utcán készülő ételek zamatának egyvelegét.. A második élményt a lenyűgöző színek jelentették és a nyüzsgés, Thaiföld lüktetése: a helyiek színes öltözékének összhatása, az utcán kínálkozó megannyi gyümölcs látványa.
2. Thaiföld íze
Méltán világhírű a thai konyha: egyszerűen elkészíthető, pikáns és könnyű fogások jellemzik. Bámulatba ejtő, ahogy az utcán lévő kis bodegákban párosítják a zöldségeket, vagy amilyen rutinnal fűszerezik az ételeket. Az itt készülő finomságok nem igazán hasonlítanak az otthon kapható thai fogásokra.
A thai csirkelves receptet itt olvashatod el >>>
3. Evés közben így kell tenned!
A thaiföldiek számára rendkívül fontos, nem illik a villát evésre használni, az csak arra szolgál, hogy a kanálra felsegítsük vele az ételt, illetve, hogy abból a fogásból/tálból, amiből közösen esznek, nem illik elvenni az utolsó falatot. Az ételek általában egyszerre érkeznek és nem fogásonként. Az étkezések mindig közösen zajlanak és valamennyi fogást egyszerre tálalják: mindenki abból vesz, amiből szeretne. Az evés a thaiföldiek számára egy családi, baráti rituálé: együtt élvezik az élet adta ízeket.
A népszerűt Pad Thai receptet itt olvashatod el >>>
4. Ettől nem hízol!
Az erős fűszerezés jellemző a thai konyhára: csili, citromfű, koriander, gyömbér, fokhagyma, galangagyökér, bors, fokhagyma és a kókusztej mindennaposak a hétköznapi thai gasztronómiában. Egy hónapig csak ott ettünk, ahol a helyiek is: utcán, bodegákban. Az elnyugatiasodott turistaéttermeket nagy ívben elkerültük. Másfél hónapig, amíg Thaiföldön és Kambodzsában jártunk, gyakorlatilag folyamatosan ettünk, ahogy a helyiek is teszik: volt, hogy éjjel kettőkor is Rotit majszoltunk, mégsem híztunk. Hogy miért? Mert a thai konyha nem ismeri a fehér cukrot, a fehér lisztet, rengeteg ropogós zöldséget kínál, desszert gyanánt pedig friss gyümölcsöt.
Linda kedvenc lime shake receptjét itt találod >>>
5. A kedvenc: Roti!
Ez a palacsintaszerű thai édesség vékonyabb tésztájú, banános finomság. A déli muszlimok nemzeti eledele mézzel és kókusztejjel. Mi reggelire és nassolni valónak fogyasztottuk, ám valójában a helyiek ugyanazt eszik reggel, mint délben és este: tésztát vagy rizst szószokkal, csirkével, vagy kacsával, rákkal… ropogós zöldségekkel. A fűszerezés és a feltét teszi különbözővé a fogásokat.
6. A legényfogó leves esete
Képzeld el a gyalult zöld papayát mogyoróval és lime-mal. Összefutott a nyál a szádban? Akkor folytatom: ebédre általában először levest ettünk. Érdekes, hogy a melegben mennyire kívántuk a meleg levest. A Tom Khai-t: csirkével vagy rákkal, rengeteg fűszerrel, kókusztejjel készítik Annyi íze van, amelyek a szádban érnek össze, hogy leírhatatlanul finom volt. El is neveztük pasifogó levesnek: ez volt a férfiak kedvence. Második fogásnak Pad Thai-t választottunk: ez a tipikus thai egytálétel roppanó zöldségekkel, amúgy reggelire is ezt választottuk, hogy legyen energiánk a túrázáshoz.
A Tom Khai leves receptjét itt találod >>>
7. Keverve és pirítva
A pirított thai tészta is nagy kedvencünkké vált: wokban pirítják a tésztát szójaszósszal. Fontos, hogy a wokban keverve pirítják a tésztát, amit aztán zöldséggel, húsokkal dúsítják igény szerint. Ha megszomjaztunk, kókuszvizet ittunk szívószállal, ami rendkívül finom, és nagyon egészséges.
Pirított thai tészta receptünket itt találod >>>
+ tipp: Kóstold meg Kambodzsát!
A kambodzsai gasztronómia kevésbé ismert, mint a thai: ízvilágában hasonlít a thai konyhára, de intenzívebb fűszerezésű és nem olyan csípős: a kurkuma, a menta és az ánizsos fűszerek érezhetők az ételeiken. Tradicionális ételük a halból készült amok, amit banánlevélben tálalnak és nagyon finom.
Thaiföld és Kambodzsa nem csupán izgalmas látnivalóval szolgál, hanem a gasztronómiai utazás is egyben, amely után többé nem kívánod a sült krumplit, vagy a tasakos levest. Íze veled marad addig, amíg újra el nem látogatsz oda.