Görögország kimondhatatlan nevű finomsága, a Spanakopita. Ez nem más, mint egy spenótos-fetás rétestésztából készített pite. A legalább 10 réteslapot olajjal alaposan megkenve, kell egymásra rétegezni. A lényeg, hogy a fetától krémes és sós, míg a spenóttól friss lesz ez a különleges pite, vagy ha úgy jobban tetszik, torta.
Marokkóban járva érdemes megkóstolni a Bisteeyát, vagyis a mandulás-csirkés pitét. A ropogós tészta itt is réteslapokból áll, alatta pedig három réteg sül össze. Az egyik a fűszeres szárnyashús, amely sokáig galambból, ma már csirkéből készül, a másik a cukros, fahéjas mandula, a harmadik pedig egy savanykás, mégis lágy, citromos mártás, amihez tojást is adnak.
Argentína kedvelt pitéje az empanadas. A sült tésztákat a helyi finomságokkal töltik meg, vagyis hússal, olajbogyóval, keményre főtt tojással és mazsolával.
Az olaszok húsvéti pitéje elsőre diétásnak tűnhet, de maximum akkor, ha egy szeletnél többet nem eszünk belőle. A tészta olajjal, vízzel és búzacsírás lisztből készül. A töltelék készülhet sonkával, és zöldségekkel, vagy csak zöldségekkel is. Spenót, paradicsom, jó minőségű sajt és tojást kihagyhatatlan. A legmagasabb falú tepsiben, vagy tortaformában készítsük!
Az egyik legegyszerűbb és legjobban variálható francia étel a quiche (ejtsd: kis), ami tulajdonképpen egy omlós tésztaágyon pihenő, gazdag feltéttel megpakolt, tejszínes tojással összesütött lepény. A quiche-t eredetileg vasserpenyőkben készítették a német határ közelében. A név eredete is utal a közeli szomszédságra, hisz a quiche szó a német kuchen-ből franciásodott. Ma már egész Franciaországban elterjedt és kedvelt étel, valójában egy sós pite, amit vegetáriánus, de húsos, halas verzióban is elkészíthetünk.
.jpg)
-(1).jpg)
.jpg)
