Keress receptre vagy hozzávalóra
Hirdetes
Recept feltöltés

Völgyekbe gyűrt borászatok - El Paso de Robles körkép

Ritka az egyhangú pillanat a kaliforniai borvidékeken. Az elmúlt másfélszáz év Bordeaux-i minőséget varázsolt valamennyi itt termelt nemes borféleségből. Kilépve az impozáns kő borászat, faux château, vagy a csillogó, modern kóstolótermek ajtaján, nehéz elképzelni, hogy nem is olyan régen a Napa völgy mint borvidék, szinte ismeretlen volt. A gyarmati erődítmények színhelye csak a lódobogástól és a mexikói katonák zajától visszhangzott.
Hirdetes

San Diegoban viszont már 1769-ben bort termeltek. Az 1880-as évekig Dél-Kalifornia több borszőlőt termelt, mint az egész északi terület. A Calaveras megyében működő borászatok száma is jóval meghaladta Napáét és Sonomáét együttvéve. Az igazi fejlődést északon csak az aranyláz és a magyar születésű Haraszthy Ágoston gróf Buena Vista szőlészete hozta meg. Hazánkfia a kaliforniai bortermelés egyik legjelentősebb alakja, akiről minden szakkönyv részletes említést tesz. 1857-ben elsőként érlelte borait szikvója fenyőből (redwood) készített hordókban – ami sokkal olcsóbb, mint a megszokott tölgyfa –, elsőként palackozta borait nagyüzemi értékesítésre, és sikeresen demonstrálta azt, hogy Sonoma klímája ideális, és locsolás nélkül is elegendően nedves a minőségi szőlő termelésére. A szikvója hordókat pedig a kaliforniai borászatokban a mai napig is szívesen használják tárolásra.

Az elmúlt pár évben a Central Coast borvidékek mutatták fel a legnagyobb fejlődést. Paso Robles borvidéke büszkén került fel a nagyok listájára, olyan nevekkel mint a Windward, a Meridian, az Eberle és a Turley. A Wine Spectator a borkészítés csúcsának nevezi ezt az újonnan felkapott borvidéket, amit a csodálatos vidék és a helybéliek vendégszeretete tesz magával ragadóvá.

Csodálatos borvidék

A Paso Robles borvidék virágzik: 2002 és 2006 között a borászatok száma a duplájára növekedett. Félúton San Francsico és Los Angeles között érhetjük el, San Luis Obispótól északra, a Csendes-óceántól tízperces vezetésre. A borvidék éghajlata rendkívül szélsőséges, hatalmas területét a Salinas folyó vágja ketté. A keleti rész lapos, topográfiája lehetőséget ad nagyobb területű szőlészetek kialakítására, míg a nyugati oldal borászatai kisebbek, völgyekbe gyűrtek és az óceánparti hegyoldalakban magasodnak.

A Zinfandel megmarad Paso erősségének amit a Cabernet követ, majd a Merlot és a Chardonnay. Röviden szólva: ez a vörösök helye, de ez az a terület, ahol 40 különböző fajta szőlő is terem. A Rhône szőlők, a grenache, a marsanne, a mourvédre, a syrah, a viognier is sikeresen termesztett, csakúgy, mint az olasz fajták, a dolcetto és a barbera. Még spanyol fajtákat is megtalálhatunk. A hosszú termőszezon bőséges mennyiséget eredményez, s az itt termelt szőlő 65-70%-át Napának és Sonomának adják el.

Eberle disznója

A firenzei barokk mester, Pietro Tacca, 93. kópia disznója (Porcellino) őrzi a bejáratát Gary Eberle borászatának, akit a Paso Robles borvidék atyjaként emlegetnek. Az 1970-es évek elején ő már évi 500 ezer láda vöröset palackozott, majd 2005-ben bekerült az ország tíz legjobbja közé.

Mielőtt azonban megkezdtük volna a régenvárt Eberle borászat Muscat Canelli (késői szüret) kóstolását, gyorsan eleget tettünk a firenzei hagyományoknak, és mi is megsimogattuk a bronz vaddisznó méretes ormányát, amit az évek során már fényesre tapogattak a borkedvelő turisták. A Muscatból  a 2006-ost kóstoltuk meg először, aminek kellemes citrusíze kitűnően illett ahhoz az édes sárgabarack linzerhez, amit egy holland árustól a 20 mérföldnyire lévő Obispo piacán vettünk.

folyt. köv.

  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm
Hirdetes
Hirdetes

Magazin

Hirdetes
Hirdetes