Virsli-variációk

A különféle bélbe töltött kolbászok már igen hamar megjelentek az emberiség konyháját. Homérosz Odüsszeájában is szó van a kolbászokról, és tudjuk, hogy Néró császár udvari szakácsa, Gaius különféle bélbe töltött, őrölt gabonával elkevert, fűszerezett húsféléket is kínált az uralkodójának.

A kolbászok mindig is a maradék húsok, belsőségek és az állati vér gazdaságos felhasználásáról szóltak. Az ókorban és a középkorban sajnos ezeknek az igencsak romlandó részeknek a tartósításával még hadilábon álltak a hentesek, így a kolbászfogyasztás bizonyos mértékű rizikót jelentett. Aztán idővel - a sóval és füstöléssel való tartósításon túl - a minőségi alapanyagokból való előállítás is segített a jobb minőségű, ártalmatlan húskészítmények előállításában, és amikor a virsli, azaz a Frankfurter feltűnt Frankfurtban, már hamar nagy népszerűségre tett szert.

Frankfurti vagy bécsi?

Egy bizonyos Johann Georg Lehner henteslegény megalkotta a bécsi frankfurtert, ami igen izgalmasan jött létre. A biztonságos fogyasztás elősegítő szigorú szabályozásnak köszönhetően Frankfurt városában a hentesek nem kínálhattak vegyes húsokból előállított készítményeket. Lechner érezte, hogy a tökéletes íz elérése érdekében kevés a fűszer és a füst, ideális lenne, ha keverhetné a marhahúst a sertéshússal. Erre azonban Frankfurtban nem volt lehetősége, így 1804-ben átköltözött Bécsbe, és - egy évre rá - a szabadabb mozgásteret biztosító városban megalkotta a vízzel – pontosabban jéggel - dúsított marha- és sertéshúsból, valamint nem kevés szalonnából készített, fűszerezett, juhbélbe töltött, enyhén felfüstölt Frankfurtert, ami immáron a bécsi jelzőt viselte.

A bécsi Frankfurter hamar népszerűvé vált. Először tormával fogyasztották, főleg sör mellé - még az osztrák császár is ilyet rendelt magának –, s aztán az előkelőbb szalonok kínálatában is megjelent a bécsi virsli.

Virsliből hot dog

A virsli amerikai karrierjét is meghatározta a bécsi rokon. A lekonyuló, vékony kolbászt gyakorta nevezték dachshund-nak, azaz tacskónak, és az Amerikába bevándorlókkal együtt az ételen túl a megnevezés is áttelepült.

A Németországból érkező Charles Feltman 1867-ben Coney Island-en, Brooklynban már különféle pitéket szállított a sörözők számára, akik meleg, szendvicsféle sörkorcsolyákkal kívántak kedveskedni a hozzájuk betérőknek. Feltmannak az az ötlete támadt, hogy olyan kocsit készíttet, amiben egy kis faszenes kályha lehetővé teszi, hogy melegen tartsa, megfőzze a virsliket, és azokat úgy kínálja a szendvicsben.

1880-ban Missouriban is megszületett a virslis szendvics ötlete, ahol a vendégek kezét égető kolbász problematikáját oldották meg direkt erre a célra formázott szendvicsekkel. A ropogós héjú kifliszerű pékáruban nem sokkal később megjelent a mustár is. A termék nagyon hamar közkedveltté vált. A század legvégén már a sporteseményeken is kínálták, és nem sokkal később az egyetemek környékén is megjelentek a virslit, kolbászt árusító kézikocsik.

Számos legenda kering akörül, hogyan lett a német húskészítményből Amerika ikonikus szendvicsének legfőbb hozzávalója, és igencsak megoszlanak a vélemények abban a tekintetben is, hogy ki és mikor ejtette ki a száján a „hot dog” jelzőt. Annyi azonban bizonyos, hogy a 20. század elején már ebben a minőségében és ezen a néven ismerték és szerették az amerikaiak a kiflibe zárt virslit.

Virsli-vásárlás

A virslit manapság már nem csak marhahúsból és sertéshúsból készítik. Az igazi virslikre még mindig a magas hústartalom jellemző, de sok esetben a különféle felhasználásra nem került húsok, belsőségek feldolgozásával készül a virsli. Virsli vásárlásakor minden esetben ajánlott elolvasni a termék összetételét.

A jó virsli bélbe töltött, roppanós, harapható, de nem darabos. A virslit nem főzni kell, csupán melegíteni 2-3 percig, így az íze és az állaga is megmarad.

Virsli-szótár

Bécsi virsli - (Wiener) hosszú juhbeles virsli. A frankfurti virsli mellett a legismertebb virsliféle.

Bőrös virsli - a valódi "virsli" mostani neve. Juhbélbe töltött virslit jelent és a Frankfurti virsli mellett a mai napig a legjobb virsli.

Cserkészkolbász - vékony bélbe töltött főzni és sütni való kolbászfajta. Mostanság sajnos már inkább műanyag bélbe töltik, így nem az eredeti, igazi, mint régen volt.

Debreceni - paprikával, borssal és köménnyel fűszerezett füstölt, főzni való páros kolbászfajta. Magára valamit is adó húsüzem gyárt debreceni kolbászt. Készítenek szarvasból, vaddisznóból és lóból is.

Frankfurti virsli (Frankfurter) - hosszú juhbeles virsli. Nemzetközileg ez terjedt el leginkább.

Juhbeles virsli - a valódi "virsli" mostani neve. Régen ez volt a virsli. Juhbélbe töltött virslit jelent, és a mai napig a legjobb virsli.

Koktélvirsli - 3 centis darabokra gyártott virsli. Tökéletes előételnek, levesekbe, a gyerekek kedvence.

Krinolin - a virslinél hosszabb és sokkal vastagabb, ahhoz hasonló anyagú készítmény. Kiváló krinolinkoszorú készíthető belőle.

Lóvirsli - lóhúsból készült virsli. Manapság már csak néhány budapesti lóhúsboltban található. Hiába: ha nincs ló, nincs lóvirsli sem.

Műbeles virsli - műanyag bélbe töltött virsli. A hetvenes években kitalált "pótvirsli". Általában a főzést megelőzően távolítjuk el a műanyag borítást.

Nürnbergi kolbász - juhbélbe töltött kicsi kolbászkák, melyet sütve vagy főzve, káposztával, mustárral, tormával tálalnak Nürnberg környékén, sőt már egész Németországban, mostanság már nálunk is kapható.

Szafaládé - a virslinél rövidebb, de sokkal vastagabb, ahhoz hasonló anyagú készítmény.

Sós lében konzervált virsli - lehet üveges vagy dobozos egyaránt. Főzni nem, csak melegíteni kell.

Virslis fogások

A virsli nagyon jó hot dognak vagy önmagában - mustárral, tormával vagy ketchuppal kínálva. A főtt virslit tehetjük salátákba, vagy levesbetét gyanánt is használhatjuk, de jól illik lecsóba, paprikás krumpliba, nyáron grillezni is érdemes. Főve, sütve egyaránt remek feltét a legkülönfélébb főzelékekhez, és különféle tésztákba téve is elkészíthetjük. Ebből a műfajból a legegyszerűbb és legfinomabb a leveles tésztába bugyolált virsli.

Frankfurti leves

Hozzávalók:
1 kisebb fej kelkáposzta
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
13 dkg húsos szalonna
20 dkg tejföl
4 pár frankfurti virsli
1 bő evőkanál finomliszt
pirospaprika
majoránna
almaecet
kömény
só

Elkészítés: A káposztát megtisztítom, felkockázom, majd a hagymával, 2 gerezd fokhagymával és egy fűszerlabdányi köménnyel felteszem főni. Közben a szalonnát megpirítom, lisztet szórok rá. Mikor már aranyszínű rántásom van, lehúzom a tűzről, paprikázom és belekeverem a tejfölt. Ha megfőtt a káposzta, behabarom ezzel a jó kis szalonnás tejföllel, majd majorannát, sót és egy csepp ecetet teszek bele. Karikázva beleengedem a virslit és még egy utolsót rottyantok rajta.

Virslis kiflicskék

Hozzávalók:
1 kg liszt
5 dl tej
5 dkg élesztő
1 evőkanál só
1 evőkanál cukor
2 dl napraforgó  olaj
1 tojás a kenéshez
szezámmag
virsli, esetleg kolbász
sajt

Elkészítés: Az élesztőt a tejben a cukorral felfuttatjuk, és a többi hozzávalóval hólyagosra dagasztjuk. Letakarva meleg helyen kelesztjük.
Amikor megkelt, még egyszer jól átgyúrjuk, és 4 felé osztjuk a tésztát. A cipókat köralakúra nyújtjuk, és mindegyiket 8 vagy 12 cikkre vágjuk.
A körcikkek széles végére teszünk egy negyed virslit, trappista sajtot, és feltekerjük úgy, hogy lehetőleg a keskeny vége a kifli aljára essen.
Megkenjük sütés előtt felvert tojással vagy csak sárgájával, és megszórjuk szezámmaggal.
Előmelegített sütőben sütjük (de tisztes távolságra pakolva a kifliket, mert sülés közben még jócskán nőnek) úgy, hogy a sütő aljában egy lábasba vizet rakunk, és mikor kivesszük az épp csak megpirult kifliket, azonnal megspricceljük vízzel, így puha marad!