A D-vitaminról legtöbben úgy tudják, hogy csak a csontritkulás megelőzésében segít, ám az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban „csak vitaminnak" gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik szervezetünkben. Ez nem meglepő, hiszen a D-vitamin szerkezete nagy mértékben hasonló a szteroid hormonokhoz (pl. mellékvese hormonjaihoz, a nemi hormonokhoz), amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Ilyenek pl. az immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségekben ma is használt bizonyos készítmények. A sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat, és szintjének meghatározása, a hiányzó hormon pótlása meghatározó fontosságú.
Nélkülözhetetlen elem
A D-vitamin az emberi testben számos szervünkre van hatással.
A D-vitamin szabályozza a kalciumfelvételt a belekben, de megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön. Ez a magyarázata annak, hogy a D-vitamin hiánya miért növeli csontritkulás rizikóját.
Javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a gyulladásos folyamatot. Az autoimmun pajzsmirigy betegségekben a D-vitamin szint általában alacsonyabb és ezért van szükség pótlására is.
Segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, csökkenti ezáltal az elesés kockázatát, tehát így csökken a csonttörés veszélye is. Fontos megfigyelés az is, hogy az éjszakai fájdalmas izom összehúzódását is jelentősen mérsékli.
Az immunrendszerre gyakorolt hatása bizonyította, a gyulladásos, reumatikus betegségekben szenvedők többségénél kimutatható a D-vitamin hiánya.
Az elhízottak szervezetében a D-vitamin szint meglepő módon alacsony. Az elhízással foglalkozó ún. obezitológiai kutatások bizonyították, hogy a D-vitamin hiánya fontos az elhízás kialakulásában és a megfelelő fogyókúrákban.
A szív- érrendszeri megbetegedések esetén is gyakran kimutatható a D-vitamin hiánya, melynek következtében gyakrabban jelentkeznek krónikus szív- és érrendszeri betegségek. A halálozási arány is magasabb, mint egyébként. A D-vitamin kihat az érrendszer belső falának sejtjeire, az erek izomzatára, a vérzsírra és a megfelelő mértékű véralvadásra. A megfelelő D-vitamin-szint ezért védelmet nyújt a trombózis, szívinfarktus és gutaütés ellen.
Rákos megbetegedések is összefüggést mutatnak a krónikus D-vitamin-hiánnyal. A végbélrákban, prosztatarákban, méhrákban, hasnyálmirigyrákban és legfontosabbként a tüdőrákban lényegesen alacsonyabb a D-vitamin-szint.
Az idegrendszer és az agy működését is befolyásolja, gátolja a súlyos D-vitamin-hiány. Az Alzheimer kórosokban a D-vitamin pótlással kedvező eredményeket tapasztaltak.
D-vitamin hiányában fellépő leggyakoribb tünetek
Gyermekeknél angolkór (rachitis)
Felnőtteknél csontritkulás, csontlágyulás, csontok deformálódása, rugalmatlansága, törése
Daganatos betegségek kialakulásának vagy kiújulásának esélyét növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is)
Fogak állapotának nagymértékű romlása (fogszuvasodás)
Pajzsmirigygyulladás
Izomgörcsök
Fáradtság, levertség
Erős hajhullás
Ízületi gyulladás
Hátfájás
A hiánybetegség veszélye azoknál a legnagyobb, akik kimozdulni képtelenek (csecsemők, öregek, betegek), illetve várandósoknál és azoknál a nőknél, akik az egész testüket elfedő ruhát hordanak.
A D-vitamin szükségletet befolyásolja az életkor, vagyis a csontosodási folyamatok, így a gyermekeknek és a kamaszkorúaknak 10 µg D-vitamin napi fogyasztása ajánlott. A kimozdulni képtelenek, továbbá várandósok, szoptatós anyák, és idősek számára is a napi 10 µg bevitelét ajánlják.
A hiányállapot megelőzését segíthetjük, ha táplálkozásunkban is ügyelünk a magas D-vitamin tartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztására. Természetes forrásai a halmáj olajok, halak (tonhal, szardínia, lazac, hering, makréla), máj, virágpor, méz, méhpempő, tojássárgája, tej és tejtermékek (vaj, tejszín, margarin), csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő.
Napi szükséges mennyiség
Az RDA alapján meghatározott mennyiség 100 - 200 NE, gyermekeknek, időseknek 400 - 800 NE, terhesség és szoptatás ideje alatt a nőknek 800 - 1 000 NE fogyasztása ajánlott.
Az újabb kutatási eredmények alapján a legtöbb szakértő napi 1000 - 2000 NE mennyiség bevitelét tartja szükségesnek egy átlagos felnőtt részére. Korábban azt gondolták, a D-vitamin rendkívül veszélyes, mert könnyű túladagolni. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a túladagolás 10 000 NE, vagy ennél nagyobb mennyiség huzamos szedésével fordulhat csak elő, bár ilyen mértékű D-vitamin készítmény Magyarországon nem kapható.
Forrás:www.endokrinkozpont.hu
