Különös megpróbáltatás a sorstól, ha valakinek a karácsonyi ünnepkör végére esik a születésnapja. Ez sokáig csupán összevont ajándékokat, (meg)fáradt ünnepléseket - és az ezt követő egész éves csendet jelentett számomra. Az utóbbi időben azonban újabb dimenziója mutatkozik a dolognak: elő kell készítenem az egész eseményt, és főleg: el kell készítenem a saját születésnapi tortámat.
Cukrászremekek itt és ott
Odahaza szívesen lemondtam erről egy cukrászremek kedvéért. Hogy melyikért, arról kisebb vita volt a családban, mert voltak, akik szerint az oroszkrémtorta überelhetetlen, és mindenki szereti, én mégis a habos gesztenyére, de még inkább a viszonylag egyszerűnek mondható klasszikus csokitortára adtam a szavazatom. Talán a gyermekkori vágyak kivetülése volt ez, talán azért, mert a közelünkben egy helyen különösen finom, könnyű tésztával készítették a csokoládétortát. Akár így, akár úgy: krém- vagy csokitorta, gesztenye, mandula vagy dió, habos vagy dobos, odahaza nagyon nem foghatott mellé az ember, ha cukrászdában rendelt ünnepi tortát. (S - gyanítom - ez még most is így van.)
Itt egy kicsit más a helyzet.
Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy errefelé vannak cukrászdák - én mindenesetre még nem láttam. Tortát rendelni természetesen lehet: emeletest és diorámást (amelynek szabályos kis cukormakettek vannak a tetején), selymes kék, rózsaszín vagy bézs árnyalatokban. Szívecske itt, virágfüzér ott, cikornyás feliratok, ahol csak akarom. Extra igények teljesítését is büszkén vállalják: Halloweenre pókos-halálfejes torta, legénybúcsúra Barbie-torta (topless), amit meg leánybúcsúra, azt nem rakják ki a kirakatba...
Egyszer szerencsém volt megkóstolni ezen műalkotásoknak a szülinapos változatát (valaki más partyján). Nem volt rossz. Én nagyon szeretem a cukormázat, ezen pedig volt belőle bőven. Sajnos azt kell mondanom, az volt a legfinomabb, legkifinomultabb az egész ízhatásban.
Ha cukrászdák nincsenek is, vannak helyette kávézók, ahol többnyire éppúgy kapható a dobozos szendvics, mint az a bizonyos layer cake (réteges sütemény), ami akár olyan is lehetne, mint a mi tortánk - de senkit ne tévesszen meg az elnevezés: ezekben kábé annyi a réteg, mint az előbb említett szendvicsekben. (Vagy ahogy vesszük. Lehet, hogy kevesebb.) A leggyakoribb rétegelt sütemények pedig: a répatorta és a csokoládétorta. Itt van továbbá a sajttorta - ami ugyan nem réteges, de itt nagyon kedvelik. Ez egy kevésbé jól sikerült túrótortának felel meg...
(Vannak még egyéb spéci angol édességek, a híres pudingok, ezekről azonban majd máskor: többségük ugyanis közelebbi rokonságban áll a rakott zsemlével és a mákos gubával, mint a tortával.)
Az én tortáim
Jelen helyzetemben tehát nem marad más megoldás már évek óta, mint megsütni a saját tortámat - hacsak nem akarom, hogy elillanjon az amúgy is erősen megcsappant ünnepi hangulat csekély maradéka is.
Nem beszélhetek a saját tortáimról sem szuperlatívuszokban, ezek nem cukrászremekek, néha jobban sikerülnek, néha kevésbé. Néha van idő, kedv, eszköz és indíttatás kidíszíteni, néha nincs. Annyi azonban szerénytelenség nélkül állítható, hogy a többségük lényegesen jobb, mint amikért itt komoly pénzeket kérnek. Nem elhanyagolható szempont, hogy tudom, mi van bennük, és lehetőséget adnak a tökéletesedésre (mondván: jövőre még jobb/szebb/különlegesebb stb. lesz).
Mandulás csokoládétorta
Ez a torta édesanyám csokitortájának "no-para" változata.
Az eredeti recept szerint nem mandulás, hanem tojásos krémmel készül. A helyzet azonban az, hogy három gyerek mellett azok a "tökéletes" sütemények, amiket előre el lehet készíteni, mert az ember körülbelül sem tudja, mit hoz a holnap. Nos, ezt most így el is lehet, sőt, el is kell készíteni előre, mert a sütemény maga meg is kívánja ezt: egy nap kell, míg összeérnek az ízek.
Hozzávalók a piskótához:
6 tojás
csipetnyi só
25 dkg cukor
12,5 dkg liszt
12,5 dkg étkezési keményítő
1 teáskanál sütőpor
A piskóta elkészítése: A tojásokat szétválasztom. A fehérjéket a sóval és 5 dkg cukorral kemény habbá verem. A sárgájukat a maradék cukorral kikeverem, s mikor már habos, akkor apránként hozzákeverek 5 evőkanál langyos vizet. Végül összeforgatom a többi hozzávalóval.
A sütőt 150 fokra előmelegítem. Egy kapcsos tortaformát kivajazok vagy sütőpapírral bélelek, beleöntöm a nyers tésztát. 10 percig 150 fokon sütöm, majd felveszem 180 fokra, így sütöm még 30 percig. Mikor pedig kész, akkor a kikapcsolt sütőben hagyom még 15 percig pihenni, mielőtt kivenném.
Hozzávalók a krémhez:
20 dkg vaj
15 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
5 dkg darált mandula
2-3 evőkanál keserű kakaó - ki hogy szereti
A krém elkészítése: A cukrot 1 dl vízzel sziruppá forraljuk. Mikor már nem forró, de még langyos, akkor apránként a feldarabolt vajhoz adjuk, és úgy keverjük habosra. Ha egyenletes állagú, akkor jöhet hozzá a mandula és a kakaó.
Összeállítás: A piskótát egy nagy és éles késsel három vagy négy lappá vágom. A lapokat enyhén meglocsolom valamilyen alkohollal (ha gyerekek is eszik, akkor az alkoholt először felforralom), én narancslikőrt kanalaztam rá. Majd betöltöm a lapokat úgy, hogy egy kevés a tetejére is maradjon.
Igazán másnap lesz finom - hidegen fogyasszuk, amíg a krém nem puhul fel!
A keresztelő
Az előző hét végén a baba fiúnk pici fejét keresztvíz alá tartottuk. Nem értette ugyan a dolgot, de jól viselte.
Családias esemény volt, készülni azonban erre is kellett, tehát itt is fontos volt, hogy legalább a süteményeket előre is el lehessen készíteni. Mivel extra ötletekre már nem futotta sem az erőmből sem a fantáziámból: sütöttem egy tepsi zserbót, és kipróbáltam a mandulás csokitorta csoki nélküli változatát, vagy - ha máshonnan nézzük - a tojás és babapiskóta nélküli Malakov-tortát. Ebbe a krémbe már tényleg elkelt volna némi tojássárgája, de mivel mindnyájan szép sorban lebetegedtünk a karácsonyi időben, kissé paranoiássá váltam e téren. Felderengett a szemem előtt a család, amint keresztülszalad rajta az ételmérgezés...
Inkább lemondtam a gazdagabb, dúsabb ízekről a lelki nyugalmam kedvéért. A torta elég jó lett így is, ám tagadhatatlan, hogy tojással finomabb lett volna.
A piskótát az előző recept alapján készítettem. Mivel a krém nem lett túl gazdag, az ízhatás kedvéért a Malakov-torta receptjéből vett különlegesebb sziruppal öntöztem a tortalapokat, s kicsit bőségesebben is, mint a csokitorta esetében.
A szirup
Hozzávalók:
0,5 dl száraz fehér bor
0,5 dl elkészített narancsszörp vagy ugyanennyi narancslé
1-3 evőkanál cukor (ki milyen édesen szereti)
némi rum vagy rumaroma
Elkészítése: A hozzávalókat felfőzöm, s mikor már nem forró, meglocsolom vele a lapokat.
A krém hozzávalói:
10 dkg mandulaforgács
25 dkg vaj
12,5 dkg cukor
(5 tojás sárgája)
Elkészítés: A mandulát száraz serpenyőben megpirítom, majd ha kicsit kihűlt, megdarálom.
A cukrot 1 dl vízben sziruppá forralom, majd ha már nem forró, apránként a vajhoz keverem, s ha megvan, folyamatos keverés közben hozzákeverem a tojássárgákat (ez az, amit én most kihagytam), valamint az őrölt mandulát.
Végül megtöltöm a krémmel a lapokat. Ez a torta is a "másnap finomabb" kategóriába tartozik, így jobb előző este elkészíteni.
Bár ezek a torták nem olyan macerásak, mint a főzött krémmel töltöttek, azért némi idő kell az elkészítésükhöz. Cserébe viszont gyorsan fogynak.
-(1).jpg)
