Tokány pulykahúsból

Az általam készített tokányok nagyban különböznek az éttermekben ezen a néven felszolgált ételektől. Az első nagy különbség, hogy én nagyon szaftosan, de nem zsírosan készítem.

A tokányt el lehet látni különféle hangzatos nevekkel. Így például: borsos, tavaszi, hentes, debreceni, csikós, frankfurti, lecsós, tejszínes. Mint látszik, a névben óriási a választék. A különböző nevek mellé rendelt tokányok más-más mellékes hozzávalókat tartalmaznak, és más a fűszerezésük. Egy közös: a csíkokra vágott hús.

A borsos egyértelmű. Ez lehet fokhagymás, szalonnás, akár kicsit zsírosabb. A tavaszi tokány zöldborsóval, sárgarépakockákkal dúsított. A hentestokány apró csíkokra szelt csemegeuborkával, császárszalonnával készül. A debreceni debreceni kolbásszal. A frankfurti virslivel. A csikóstokányba a szalonna mellett kerülhet kolbász is. A tejszínes, szintén kicsit borsosabb, viszont a tejszínnek köszönhetően ez a legszaftosabb. Meg a lecsós, amihez friss paprikát, paradicsomot, hagymaszeleteket adhatunk. Gyulán élek. Mit gondoltok, a gyulai tokányhoz, mit teszek? Gyulai csípős kolbászt.

Mint írásomból eddig is kiderült, az egyik legváltozatosabb étel. Nem vagyok híve a sült krumplival való tálalásának. Egyedül a borsos tokány mellé ajánlom. Mindenképp olyan köretet javaslok mellé, ami a bő szaftot kellően felszedi a tányérról, mielőtt a falat a szánkba érne. Erre legalkalmasabbak a különféle tészták. A makaróni, a csavart, a cső, a kagyló, penne, és mindenféle különböző formájú tésztaköret. Tavasszal, a friss újkrumplit is ajánlom, ehhez a rendkívül változatos ételhez.
- hajduistvan