Persze, nem csak utazó, síelni, szánkózni és más havas sportokat űző emberekként, valamennyiünknek fel kell készülnünk a hosszú téli estékre, amikor nagyon korán sötétedik. Munkából többségünk sötétedés után kerül haza, fiatalabb (legalább is nálam sokkal fiatalabb) embertársaink hazafelé tartva útba kell ejtsék a bölcsit, az ovit, a sulit aprónépek begyűjtése címén, és többen még a közeli közérteket, bevásárlóhelyeket is felkeresik elemózsiavásárlás (őskorban ezt gyűjtögetésnek nevezi a történelem) címén.
Húsmuskétás Dzsafi barátommal ma a téli, gasztronómiai átállásokra utalnánk heti szösszenetünkben. Át is adom ezennel a klaviatúrát barátomnak, Dzsafinak:
Téli vendégvárás - Dzsafival
Megérkeztek a hosszú téli esték, melyek kiváló alkalmat nyújtanak egy barátaink körében elköltött pompázatos vacsorához. Természetesen ezen esetekben mindannyiunk szeretne egy kicsit kápráztatni, pestiesen szólva: színezni a stiglicet, vagyis valami újat, finomat, különlegeset tenni az asztalra.
Kedves Barátaim, ilyenkor két dolgot tehetünk.
Elsődlegesen visszanyúlhatunk a gyökerekhez, tehát némi búvárkodás árán valami gyönyörű polgári ételsorral örvendeztethetjük meg fásult ínyű tisztelőinket, példaképp az alábbival:
Sherryleves
Fogasfilé zöldmártással
Őzgerinc
Zöldbab
Rizssaláta
Körte szuflé
Sajtos képviselőfánk
Gyümölcs
No, hát ez sem olyan vészes, hiszen a leves nem más, mint egy sima erőleves sherryvel ízesítve, a fogast tepsiben, fehérborral pároljuk, majd az asztalon a klasszikus zöldmártással leöntjük, a rizssaláta már kissé bonyolultabb, recept később, a többit meg tudjuk.
Barátaink, meghívottain vendégül látása
Nem nagy ügy, de sohase felejtsük el, hogy a vendéglátás olyan fontos aktus, melyet nem lehet félvállról kezelni. Ha vendéget hívunk, alaposan és tervszerűen gondoljuk át, mit adunk neki enni, ugyanúgy, mint amikor szeretteinknek ajándékot választunk.
Most viszont pár olyan recepttel szeretnék szolgálni, melyek egy mai könnyű és finom vacsorához illenek, valamint eléggé különlegesek ahhoz, hogy a fent említett ámulat és bámulat létrejöjjön.
Erőleves IV. Henrik módra: a hagyományos módon megfőzött erőlevest metéltre vágott, főtt csirkehússal, leveszöldséggel, főtt rizzsel és szeletelt, párolt gombabetéttel gazdagítjuk.
Lecsóval töltött batyu, kapros mártással: készítünk egy jóféle cigánylecsót, pár darab felvert tojással kocsonyásodásig sütjük, olajjal és morzsával megszórt réteslapokat egymásra fektetünk, négyzetre vágjuk, olajjal ismét lekenjük, morzsával meghintjük, lecsóval halmozzuk, bebatyuzzuk, összenyomjuk, lekenjük, olajozott tepsiben 200 fokon 20 perc alatt megsütjük. Szalonnás, paprikás alapot készítünk, paprikakrémmel tüzesítjük, tejfölös habarással besűrítjük, finomra vágott, friss kaporral fűszerezzük, tálaláskor mártásával nyakon öntjük.
Ezek után jöhet a főétel, mely legyen most egy:
Rozmaringos töltött kacsa
Hozzávalók: 1 pecsenyekacsa májjal együtt, 1 fej vöröshagyma, 3 zsemle, 2 dl tej, 3 tojás, 2 szál rozmaring, fél csokor petrezselyemzöld, majoránna, őrölt fekete bors, só
Elkészítés módja: a hagymát finomra, a kacsamájat apró darabokra vágjuk. Hagymánkat kevés olajban megpirítjuk, hozzáadjuk a kacsamájat, sóval, borssal, finomra vágott rozmaringlevéllel és petrezselyemmel fűszerezzük. A zsemlét apró kockákra vágjuk, és egy kis teflonserpenyőben zsiradék hozzáadása nélkül megpirítjuk. Keverőtálba tesszük, ráöntjük a tejet, (annyit, hogy a zsemlekockák kissé felpuhuljanak, majd hozzákeverjük a májat és a tojásokat. Madarunkat kívül-belül megsózzuk, belsejébe kevés majoránnát szórunk, és a zsemlés töltelékkel megtöltjük. Forró sütőben, saját zsírjával gyakorta locsolgatva megsütjük.
Adjunk hozzá párolt vöröskáposztát, és egy finom, lágy szekszárdi kadarkát.
Azt hiszem, hogy vendégeink jóllaktak, így télidőn adjunk gyümölcsöt (almát és délit vegyesen), a veresbor passzol mindenhova, aperitívnek egy kis házi gyümölcspálinkát, digesztívának a kávé mellé unicumot ajánlanék.
Süteményt desszertborral, természetesen, ha hívtunk halált megvető embereket, akkor még valami krémes kehely is szóba jöhet…
Utána meg móka és kacagás, másnap macskajaj és mosogatás – de ez már akkor a legszebb, mikor a meleg kocsmából gyönyörködünk a sűrű hóesésben!
Teli pocakot mindenkinek!
Mackós Miksa (lánykori nevén Dzsafi)
Köszönet Mackós Miksa barátomnak ezért a remek ételsorért, de én szívem - vagy inkább Dzsafi meghatározása - szerint, pocakom (és persze meghívott vendégeink, barátaink - meg olvasóink kedvére) kicsit turbóznám a menüt.
Forralt bor – ahogy én kedvelem
Fél liter száraz fehérbort fazékba öntök ugyanannyi félszáraz vörösborral. Adok bele 6-8 szem szegfűborsot, szegfűszeget, vaníliarudat, kevés cukrot, mézet, 1 deciliternyi vizet, felforralom. Amikor lobogni kezd, takarékra veszem, hagyom kiforrni, forrón csészékbe mérve kínálom.
Chilis bab
Hozzávalók: 60 dkg darált marhahús, 2 fej hagyma, 2 db paprika, 30 dkg paradicsom püré, 40 dkg vörös bab, 3 dl sör, 2 kávéskanál chili, só, bors, babérlevél
Elkészítés: A babot babérleveles vízben puhára főzöm, ha kész, leszűröm. A finomra vágott hagymát megpirítom, hozzáadom a szeletelt paprikát és a felkockázott marhahúst. Sózom, borsozom, hozzáadom a chilit, és amikor már félig megfőtt, ráöntöm a sört is, így párolom.
Ha a hús megpuhult, belekeverem a paradicsompürét, amivel rövid ideig forralom. A végén beleadagolom az előzőleg megfőzött babot. Még egyszer összeforralom, és már tálalom is, így forrón!
Nem foglalnám tovább a tárhelyeket, készüljünk a télre, mert előbb-utóbb eljő, mindenki kedvére gyűrje le vagy szeresse!
Kellemes átállást!
-(1).jpg)
