Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Színes szeletek szárított gyümölcsökkel liszt nélkül, könnyedén

Az igazság az, hogy a karácsonyi sütemények tervezésénél nem akartam alulkalkulálni a szárított gyümölcsök és olajos magvak mennyiségét, aminek persze az lett a következménye, hogy mostanra a szükségesnél még mindig jócskán több maradt a háztartásban, melyek egy része még most is arra vár, hogy kitaláljam, milyen desszertekbe kerüljenek.

Mivel januárban friss, szezonális gyümölcsökből igencsak szerény a felhozatal, arra gondoltam, a hétvégén olyan desszertet készítek, ami színes, vidám, könnyű és finom – no és feledteti a heti gondokat. Mivel gyümölcskenyérből több jókora adagot is készítettem karácsony előtt, s mind elfogyott, olyasmit szerettem volna, ami valamelyest emlékeztet rá, ugyanakkor sokkal könnyebb, játékos, no és persze felhasználható hozzá némi apróra vágott kandírozott narancshéj, citromhéj, aszalt zöld dinnye, valamint a pár szem kandírozott koktélcseresznye.

Olykor előfordul, hogy a desszertnél figyelembe kell vennem, hogy olyan fogyasztó is szeretne belőle nassolni, aki lisztérzékenységgel küzd. Nem kell feltétlenül méregdrága készítményekkel kísérletezni, vagy „pótszerekkel” trükközni, hogy a mindenevők és a nem mindenevők egyaránt elégedettek legyenek a végeredménnyel. Amúgy sem vagyok híve a pótlóknak – a citrompótlónak éppúgy nem, mint a fasírtporoknak vagy a növényi zsiradékból készült áltejszínnek…

Az alábbi sütemény tehát nem pótszer, mégis eltér a hagyományos kevert tésztáktól, mert egyáltalán nem tartalmaz lisztet. Talán többek palettáját színesítheti, tényleg egyszerű és nagyon finom. Bár a cukrozott gyümölcsök nem épp kalóriaszegények, de még a szigorú kalóriaszámlálók is tehetnek kis kitérőt, nem fogják megbánni! A receptben nincs hozzáadott zsiradék sem. Igazság szerint egyáltalán nem fogyókúrás desszert készítése lebegett a szemem előtt, hanem a szárított gyümölcsökből szerettem volna valami aromás, mégis könnyű és izgalmas desszertet készíteni, a többi szinte már magától adódott.           

Színes szeletek könnyedén – liszt nélkül

Hozzávalók 1 őzgerincformához:
25 dkg sovány túró (szitán áttörve)
2 tojás szétválasztva
3 evőkanál kukoricakeményítő
1 teáskanál vanília kivonat (a kukoricakeményítő + vanília kivonat pudingporral is helyettesíthető)
4 evőkanál porcukor
1 citrom reszelt héja
½ citrom leve
1 evőkanál narancslikőr (pl. Cointreau) – kiskorú fogyasztóknál ezzel megegyező mennyiségű narancslé
10 dkg kandírozott narancshéj, citromhéj, koktélcseresznye – vegyesen

Elkészítés: A kandírozott gyümölcsöket egységesen nagyon apró kockákra vágom, kb. 1 teáskanálnyi kukoricakeményítőt szórok rájuk, összerázom, hogy a finom por teljesen befedje a gyümölcsök felszínét. Ezzel megelőzhető a kis színes kockák lesüllyedése a sütemény aljára.

A tojásokat szétválasztom, a fehérjéből kemény habot verek. A tojássárgáját a cukorral fehéredésig keverem. Az áttört túrót a tojásos keverékhez adom, elektromos habverővel alaposan összedolgozom. Hozzáadom a citrom reszelt héját, a citromlevet, Cointreau-t, végül óvatosan hozzáadagolom a keményítőt. Mivel nagyon könnyű porról van szó, óvatosan kell a keverékhez adagolni, hogy ne borítsa fehér lepel az egész konyhát. A masszába beleszórom az előkészített gyümölcsöket, óvatosan egy spatulával összekeverem, majd hozzáadom a tojáshabot, 8-asokat leírva finoman beledolgozom a masszába, hogy ne törjön össze a hab. Nem nehéz művelet, határozottan, de koncentráltan kell végezni.

A kész, könnyed piskótatésztára emlékeztető állagú keveréket egy sütőpapírral bélelt őzgerincformába öntöm, a felszínét elegyengetem. A 170 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütöm. A sütő ajtaját óvatosan nyitom ki, hogy a hirtelen hőmérséklet-változás következtében a szép magasra nőtt hasáb ne essen össze. A legjobb megoldás, ha 30 perc elteltével tűpróbát végez az ember, ha a hústűre már nem ragad tészta, elkészült a sütemény, a sütő lekapcsolható, 2-3 perc múlva pedig ki lehet venni. Gyakorlott háziasszonyok már a sütemény felszínéből meg tudják állapítani, hogy megfelelően átsült-e. Ha szép világos, tapintásra pedig ruganyos, de már nem rezeg a közepe – elkészült. Nem érdemes sokkal tovább bent tartani, mert akkor könnyen kiszárad, s elveszti könnyű, habos felfújtjellegét.

Az elkészült őzgerincet fátyolnyi porcukorral meghintett sütőpapírral borított rácsra borítom. A sütőforma bélelésére használt papírt óvatosan lehúzom, porcukorral meghintem.

Akkor szeletelhető, ha teljesen kihűlt. Frissen az igazi, de ha egy napot megér a hűtőszekrényben, akkor sem lesz semmi baja.

Könnyű, mégis gazdag, aromás sütemény, jó étvágyat kívánok hozzá! 

Ezek is érdekelhetnek