A szilva egyébként érdekes rokonsággal bír, az őszibarack és a nektarin mellett a mandulával is közös családfán osztozik. A szilva antioxidánsokban gazdag, elősegíti a vas felszívódását, és nagyon jó A-, B1-, B2- és C-vitamin forrás. Gazdag rostokban, és tartalmaz kálciumot, káliumot és foszfort is. 10 dkg szilvában nagyjából 50 kalória található.
A Földön közel 2000 szilvafajtát tartanak nyilván. Méretre, alakra, színre és ízre különböző szilvák találhatóak a világon. Úgy sejtik, hogy az európai szilva több mint 2000 éve megtalálható Európába, és valahonnan a Kaszpi-tenger környékéről terjedt el. Az ókori Rómában már ismert gyümölcs volt. Amerikát a 17. században hódította meg.
A szilva vásárlásánál érdemes odafigyelni, hogy hibátlan szemeket vegyünk. Ne legyenek túlérettek, de a kőkemény, teljesen éretlen szemektől is óvakodjunk. A szilva hamar megérik az otthonunkban is, így csak akkor vegyünk, ha tudjuk: 1-2 napon belül felhasználjuk vagy megesszük. A szilvát egyébként érdemes érni hagyni, mert a legmagasabb antioxidáns-tartalommal érett állapotban rendelkezik. Hűtőben néhány napig eláll. A szilván lévő viaszréteg teljesen természetes, nem befolyásolja a minőségét.
Friss szilva híján érdemes aszalt szilvával dolgozni. Jót tesz az emésztésnek, jó alternatívája a mazsolának, sok süteményben és húsokhoz készített mártásban jó szolgálatot tesz. Létezik még sós, szárított szilva is, és savanyúságként is sok helyen fogyasztják ezt a gyümölcsöt, sőt pálinkát is készítenek belőle, többek között a híres slivovicz-ot.
Mit készítsünk szilvából?
A szilvát elsősorban édességekhez szoktuk felhasználni. Nagyon jól lehet vele piskótát gazdagítani (ekkor vigyázzunk, hogy a fél szilvákat héjukkal helyezzük a piskótába, nehogy eláztassák a tésztát), igazán jól muzsikál egy klasszikus pite töltetékeként, jó alany egy réteshez, a klasszikus gombócról nem is beszélve.
A szilvából érdemes lekvárt készíteni. Sok helyen sütőben, tepsiben sütik - a cukrot nem látott – gyümölcsöt. Az igazán finom, buktába való masszív lekvárok ezekből a tepsikből kerülnek ki.
Savanyíthatjuk, kompótnak tehetjük el, lehet belőle leves, mártás húsok mellé, a desszertek sora meg szinte végtelen.
Fűszerek közül a klasszikus nagy barátai a szilvának a fahéj, a szegfűszeg, de jó hozzá a szerecsendió, egy kicsit merész, de jó párosítás a rózsabors vagy a szegfűbors. Ha hús mellé kínáljuk, akkor zöldfűszerekkel is játszhatunk. Például egy egészen kevés kakukkfűvel meg lehet bolondítani egy kis szilvamártást.
Fűszeres szilvaleves
Hozzávalók:
1 kg szilva
3 evőkanál akácméz
2,5 dl tejszín
2,5 dl tej
csipet só
10 szem kardamom mag
6 szárított lime levél
1/4 rúd fahéj
Elkészítés: A szilvát megpucolom, majd annyi vízben, ami elfedi, felteszem főni. Fűszertojásban melléteszem a kiválasztott ízeket, és csipetnyi sóval megfőzöm a szilvát. A vége felé hozzáadom a mézet, a tejszínt és legvégén a tejet. Alaposan lehűtve kínálom.
Breton szilvatorta
Hozzávalók:
A tésztához:
30 dkg finomliszt
15 dkg cukor
2 tojás sárgája
25 dkg vaj
csipet só
A töltelékhez:
1 kg szilva
8 dkg darált mák
3 evőkanál cukor
1 evőkanál rum
Elkészítés: A vajat elmorzsolom a cukros, csipet sós liszttel. Mikor szép homogénné válik, akkor összedolgozom a tojások sárgájával. A kész tésztát egy órára a hűtőbe rejtem.
A szilvákat óvatosan kimagozom úgy, hogy egyben maradjanak. A mákot elkeverem a rummal és a cukorral.
A tésztát megfelezem, az egyik felét pitetálnyira nyújtom, és a tálba ügyeskedem. Fogom a szilváimat, és megtöltöm őket, majd szép sűrűn leteszem a tésztára. Amikor már az összes szilva ott pihen a tálban, akkor kinyújtom a tészta másik felét, és szépen betakarom vele a szilváimat. Elkevert tojással megkenem, villával megszurkálom, majd 190 fokos sütőbe dugom, úgy egy órára.
Pezsgős szilvamártás
Hozzávalók:
20 dkg aszalt szilva
1/2 üveg édes pezsgő
só
fahéj
Elkészítés: A cukrot megkaramellizálom, majd felöntöm pezsgővel, beleteszem a szilvát és egy darab fahéjat. Lassú tűzön főzöm, időnként pezsgővel pótlom.
.jpg)
