Keress receptre vagy hozzávalóra
Recept feltöltés

Street food divat

Az elmúlt egy-két év éttermi divatirányzatainak egyik legmeghatározóbb eleme a gyorséttermi, utcai fogások újraértelmezése, éttermi szinten való megjelenítése. A terjedő burger-láz mellett igazi klasszikusok is végre újra felszínre kerülhettek.

A street food klasszikus értelmezése az utcán, kézből, menet közben is elfogyasztható ételekre vonatkozik. Az utcai árusoktól, bódékból, piacokon vásárolt ételeket és italokat egyesítő fogalomba beletartozik a világ összes ilyen típusú fogása. Az utcán vásárolt étel előnye, hogy általában jóval olcsóbb, mint az étteremben kapható fogások, sok esetben a szemünk előtt készül az étel, illetve szinte várakozás nélkül hozzájuthatunk, így a street food nem csak pénzt, hanem időt is spórol számunkra.

Persze a komótosan, asztal mellett elköltött ebéd egészségre gyakorolt hatása és az utcán sebtében befalt étel közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, de az tény, hogy bizonyos élethelyzetekben tökéletes megoldást jelent az utcán való étkezés.

A pénz és az idő mellett az utcai falatok önmagukban is igen vonzóak lehetnek. Nem mindig, de ezt is lehet jól csinálni. Nem véletlenül vált például világszerte kedvelt fogássá a hamburger vagy a hot-dog. Amerikában egy német emigránsnak, Charles Feltmannak köszönhetően jelentek meg a német hagyományokból kinőtt hot-dogok, amelyek szintén annak az innovációnak köszönhették létüket, hogy Feltmann felfedezte: az embereknek nem mindig van idejük asztalhoz ülve elfogyasztani a virslit, kis mustárral, kenyeret törögetve mellé. Így aztán mindezt egy termékbe sűrítette.

Ez a fajta komplexitás sok utcai fogásra igaz. A hamburger is egyszerre kínálja a húst és a kenyeret, némi salátával körítve, a gyrosban is szinte minden megtalálható, ami egy komplett étkezésnél szükséges.

Az utcai étkezés azonban nem Feltmannal indult. A pompeii ásatások bizonyítják, hogy már az ókorban is kedvelt szokás volt piaci árusoknál vásárolt élelmiszert enni. Az ókori Görögországban főleg sült halat lehetett kapni az utcán, de Rómában már az ételek széles skálája megtalálható volt. Ennek nagyrészt az elégtelen lakhatási körülmények voltak az okai, a sokszor 4-5 szintes római házakban nem volt kellő mennyiségű és minőségű kémény, hogy az otthoni főzés füstjét elvigye.

Az utcai árusoknál kapható falatok az ókortól kezdve napjainkig meghatározó elemét képezik minden kultúrának. A magyar konyha sem mentes ettől, klasszikus street foodnak számít a perec, a lángos és a főtt kukorica is, a vásári napokon kapható kürtös kaláccsal egyetemben.

A street food fogalma azonban sok esetben – a gyorsaság és az olcsóság mellett – magában hordozza a gyenge minőségre való lehetőséget is. Természetesen nem minden bódéban, utcán készített étel gyenge minőségű, de a szegényes környezet, a hely és a higiénés viszonyok kétséges megléte mind-mind utalhat arra, hogy ez az étel éttermi környezetben esetleg jobban elkészíthető.

Ezt a feltételezést véve alapul az utóbbi években a lazább koncepciójú éttermek, a bárok és bisztrók kísérletezni kezdtek az emelkedett, minőségi street food létrehozásával, hiszen a vásárlóközönségben megvolt az igény ezekre a fogásokra, csak nem minden esetben találtak olyan minőséget a kívánt ételből, amit szívesen fogyasztottak volna.

Az éttermi környezetben megvalósuló street food esetében arra is van mód, hogy a tapasztalt, sokféle étteremben megfordult séfek innovációjának köszönhetően egészen újszerű fogások jelenjenek meg. A forma mögött megjelenő új tartalom élménye is sokakat terel az éttermi street food irányába.

Ám az utcai fogásokat otthon is elkészíthetjük. Különféle jó minőségű alapanyagokból könnyedén alkothatunk partifalatokat, de akár komplett vendégségeket is építhetünk egy-egy ország, régió utcai fogásaira, vagy - a fúziós konyha mentén haladva - keverhetjük a különféle stílusokat.

A már korábban említett fogások mellett klasszikus és konyhai körülmények között könnyen elkészíthető street foodnak számít a grillezett ételek java. A különféle nyársaktól kezdve a sült kukoricán át, egészen a húsokig. Ide tartozik – a teljesség igénye nélkül - a horvát csevapcsicsa, az thai satay nyárs, a csehek, osztrákok, németek bódéból árult különféle kolbászkái, virslijei is.

A szendvicsek széles skálája is ebbe a kategóriába tartozik. A különféle kenyerek közé pakolt húsok, raguk, zöldségek, kencék terjedelmes repertoárjából mindenki megtalálhatja a maga kedvenc utcai fogását. Ide tartozik sokunk gyerekkori kedvence, a fasírtos zsemle, a körözöttel töltött molnárka, vagy a spanyol empanada, az orosz pirog, a török döner vagy épp a dél-afrikaiak bolognai raguval töltött baguette-je, a Gatsby-szendvics is. A különféle lapos kenyerekben, tésztákban kínált fogásokat is ide sorolhatjuk, a görög gyrostól kezdve, a vietnámi nyári tekercsen és az olasz piadinán, paninin át egészen a Mexikóban kedvelt tortilláig, tacóig vagy burritóig, hogy a tortila-alapú wrapeket ne is említsük.

A szendvicsek mellett az olajban sült fogások nagy része is az utcai étkezés részét képezheti, így az olaszok arancini rizsgolyója is tipikus utcai fogás, a japán tempura sem kivétel ez alól, itt tetten érhető újfent a fasírt, az arab világ köftéje, az angolok sörtésztába bújtatott tőkehala, a világ minden táján kedvelt arab falafel vagy épp az indiai konyha számtalan pakorája. A modern street foodok állandó köretéről, a belgák kedvelt utcai fogásáról, a sült krumpliról nem is beszélve. A magyar konyha kedvelt olajban sült utcai étele a lángos, amelynek mára már számos változata megtalálható, s nem csak Magyarországon.

A húsos ételek, a rántott fogások mellett az utcai eleségek jelentős része egyfajta péksütemény. Ilyen a balkáni országokban alapételnek tekintett, sokféle töltelékkel és formában készített burek vagy börek, az olasz pizza, a lengyelek gazdagon megrakott melegszendvicse, a zapiekanki vagy a magyarok széles skálán mozgó pogácsái. Ha már a sós apróságoknál tartunk, nem szabad megfeledkezni a pattogatott kukoricáról, amely ma már az édességfronton is megjelent.

A desszertek közül egyértelműen a fagylalt a vezető utcai fogás, de természetesen az elsők között szerepel a fánk ezernyi formájában, a belgák gofrija, illetve a palacsinták ezernyi formája, mint például a francia crepes, amelyet ezernyi töltelékkel kínálnak a világ megannyi pontján, de a kürtős kalács is. A magyar kínálatban előkelő helyezést ér emellett a rétes, illetve a sült szelídgesztenye.

Az ételek mellett a különféle italok is street food státuszt vívtak ki maguknak az idők folyamán. Ilyen az orosz kvasz, a mexikói horchata, a különféle jégkásák, a kávék vagy a grog, a forralt bor és téli melengető italok hosszú sora.

Sós perec

Hozzávalók:
1 kg finomliszt
5 dl tej
5 dkg élesztő
2 evőkanál porcukor
1 evőkanál só
1,5 dl olaj
A sós gezemicéhez:
2 evőkanál só
3 evőkanál finomliszt
annyi víz, amivel sűrű, de folyós masszát kapunk

Elkészítés: A lisztet átszitálom, majd hozzáadom a sót. Az élesztőt a porcukorral elmorzsolom, majd a már meglangyosított tejhez adom. A tejet apránként a liszthez adom, majd hozzáöntöm az olajat, és a tésztát alaposan kidolgozom. A bucit egy mélyebb tálba teszem, tiszta konyharuhával letakarom, és legalább egy órát hagyom kelni.
Amikor már a duplájára kelt, akkor vékonyan lisztes deszkán átgyúrom, majd vékony csíkokat sodrok, és azokat perecekké formázom. A pereceket sütőpapíros tepsire fektetem, elhabart tojással lekenem, és a 230 fokra előmelegített sütőbe tolom. Amikor barnulni kezdenek a perecek, a tepsit kiszedem, és a pereceket meghintem az előre kikevert sós keverékkel. Ezután visszatolom a sütőbe, és aranybarnára sütöm.

Hamburger

Hozzávalók:
1 kg marhahús
3 teáskanál dijoni mustár

frissen őrölt feketebors
1 bő marék kenyérmorzsa
1 nagy tojás

Elkészítés: A hozzávalókat összedolgozom, majd pogácsákat formázok belőle. Egy tányérba kevés olívaolajat csorgatok.
A grillserpenyőt alaposan felhevítem, majd a hőfokot visszaveszem közepesre, a húspogácsákat kicsit megforgatom az olajban, és a serpenyőbe teszem sülni.
Alaposan átsütöm a húsokat, majd félbevágott zsemlét készítek a tányérra, az alsó felére egy kevés ketchupot teszek, erre jön némi sajt, arra a hús, a tetejére finomra szelt vöröshagyma és csalamádé.

Hamburgerzsemle

Hozzávalók:
30 dkg rétesliszt
15 dkg finomliszt
1 dl langyos tej
2 evőkanál tejföl
1,5 teáskanál só
2 evőkanál cukor
7 g száraz élesztő

Elkészítés: A lisztekhez hozzáadom a száraz élesztő, a sót, a cukrot, majd átkeverem. Egy nagyobb edénybe kimérem és meglangyosítom a tejet. Hozzáadom a tejfölt, és az egészet alaposan átkavarom, majd a liszthez adom. Kézzel vagy a kézi mixer dagasztó karjával tésztává gyúrom, majd a tésztát egy edénybe teszem, tiszta konyharuhával lefedem, és meleg helyen hagyom egy órát kelni.
Az elkészült tésztát vékonyan lisztezett felületen átgyúrom, majd 6 egyenlő részre osztom, s ezekből zsemlét formázok.
A zsemléket sütőpapíros tepsibe teszem, hagyom 20 percet pihenni, majd elhabart tojással lekenem, és a sütőbe tolom őket. 200 fokon aranybarnára sütöm.

  • Kinyomtatom
  • Elmentem
  • Elküldöm

Ezek is érdekelhetnek

Promóció

Magazin