Ami nekünk a bejgli, az a németeknek a drezdai stollen. Írásban először 1329-ben a Saale-menti Naumburgban említik mint Henrik püspök karácsonyi ajándékát, majd 1474-ben is szerepel a fejedelmi udvari egyik elszámolásában. Az akkori Christbrodnak azonban még semmi köze nem volt az ünnepi élvezetekhez, hiszen a szigorú adventi böjt idején fogyasztották. Miután a szászok kérésére VIII. Ince pápa 1491-ben engedélyezte, hogy búcsúcédula megvásárlása ellenében böjtben is lehessen tejterméket fogyasztani, a pékek elkezdték vajjal készíteni a kezdetben íztelen, zablisztből és repceolajból gyúrt kelt tésztát. Állítólag a Torgauban élő Heinrich Drasdo udvari péknek támadt az az ötlete, hogy a szegényes böjti tésztát karácsonyra különböző ínyencségekkel gazdagítsák.
Az alakja és porcukorbevonata miatt a pólyába tekert Jézuskára emlékeztető Christstollent (Krisztus-kalácsot) a helyi szóhasználatban Striezelnek nevezték, és Németország legrégebbi karácsonyi vására, a drezdai Striezelmarkt is ennek a tradicionális süteménynek köszönheti a nevét.
A városban 1500 körül kezdték árulni a karácsonyi stollent, és a szász pékek 1560-tól minden évben megajándékozták tartományurukat két 1,5 m hosszú és 36 font (kb. 18 kg) súlyú kaláccsal. Ezek olyan nehezek voltak, hogy csak 8 pékmester és 8 inas tudta a kastélyba cipelni őket.
Erős Ágost XXL kalácsa
A leghíresebb szász választófejedelem 1730 júniusában az egész Európából meghívott királyi vendégeinek az elkápráztatására egy 1,8 tonnás (!) kalácsot rendelt, amit 24 000 szeletre vágtak fel. Ezt a nevezetese stollent Johann Andreas Zacharias vezényletével 100 pékmester sütötte a segédeivel 3600 tojásból, 326 kanna tejből és 20 mázsa búzalisztből.
1994 óta minden év második adventjének szombatján megrendezik Drezdában az Erős Ágost korát megidéző Stollenfestet. Erre az alkalomra pékek és cukrászok közösen készítik el advent első hétvégéjén az XXL méretű kalácsot. Korábban egy darabban sütötték meg, manapság kb. 60 x 40 cm-es lapokat készítenek az alaptésztából, amelyeket vajjal és cukorral ragasztanak össze a jellegzetes formára. Idén több mint egy tonna lisztet, 675 kg vajat, 180 kg cukrot és 1,35 millió szem mazsolát használtak fel 359 tésztalaphoz. Végül a 2872 kg-os, 3,55cm hosszú, 1,73 cm széles és 88 cm magas kalácsot ünnepi csinnadratta közepette négylovas kocsin vontatták el a Zwingertől a Striezelmarktra, ahol a hagyományokhoz híven egy 1,6 m hosszú, 12 kg-os késsel vágták fel, és jótékonysági célra árusították.
Szigorú előírások
A drezdai stollen nem tartalmazhat margarint, mesterséges tartósítóanyagokat vagy aromákat, továbbá barackmagmarcipánt sem. Az ellenőrzött minőségű, kötelezően előírt hozzávalók arányát – legalább 50% vaj, 65% mazsola, kandírozott narancs és citrom, valamint 20% édes és 15% keserű mandula – a felhasznált liszt mennyiségéhez képest határozták meg, egy több mint százéves recept alapján.
Németország újraegyesítése után a Dresdner Stollent eredetvédetté nyilvánították, és 1997 óta kizárólag Drezda térségében sütheti, illetve forgalmazhatja a Schutzverband Dresdner Stollen védegylethez tartozó mintegy 150 pék és cukrász. A stollenek eredetiségét márkavédjegy tanúsítja.
-(1).jpg)
.jpg)
-(1).jpg)