A sóska a keserűfűfélék családjába tartozik, így botanikai rokona például a hajdina és a rebarbara. Latin neve Rumex acetosa. A népnyelv a sóskát savanyú lapu, bábikó vagy rekenye neveken ismeri. Márciustól késő őszig egész Európában megterem, de ismerik Észak-Afrikában és Ázsiában is.
Akár 60 centiméteres magasságúra is megnőhet, elsősorban vastag, nyíl alakú leveleit fogyasztjuk, de gyökérzetét is használjuk gyógyászati célra. Érdekes, sokak szerint kivire vagy vadeperre emlékeztető savanykás ízét az oxálsavnak köszönheti.
Egyes helyeken kizárólag fűszerezésre használják.
Sóska a kertben
Általában az első levelek a legzamatosabbak. Meglehetősen igénytelen növényről van szó, kevés kártevője ismert. Saláta és paraj mellé szokták vetni. Tavasztól őszig terem, sőt egyes fajtái még a hó alól is kibújnak. Magról is vetik, de ha biztosak akarunk lenni a sikerben, inkább palántáról ültessük. A friss leveleket folyamatosan lehet szedni.
Sóska, a gyógynövény
Immunerősítő. Vizelethajtó, nyálkaoldó, vértisztító. Régen skorbut és láz ellen is használták.
Sóska a konyhában
A sóskaleveleket vízben főzzük vagy olajon/vajon pároljuk. Saláta, leves, főzelék is készülhet belőle. Illik a burgonyához, a lencséhez, de omlettbe is tehetjük. Halak töltelékeként is előfordul. Sokan szeretik spenóttal keverve. Jól le lehet fagyasztani.
A megmosott sóskalevél összetépkedve, friss tejföllel vagy kefírrel tálalva igazi csemege lehet grillételek mellé is.
A friss leveleket 1-2 napig papírzacskóban tárolhatjuk a hűtőben. A zsenge levelek a legízletesebbek, ezeket elég csak alaposan megmosni. A nagyobb leveleket nehezebb tisztítani, ezeknél egyesével kell eltávolítani a szárat. Mivel a melegítés hatására tömegének felét elveszíti, fejenként 20 dkg-ot érdemes vásárolni.
Oxálsav és káliumbioxalát tartalma miatt nagy mennyiségű fogyasztása mérgezési tüneteket okozhat.
Energiatartalma 22 kcal, 92 kJ/100 gramm. Jelentős C-vitamin tartalom jellemzi, de sok benne az ásványi só, a mész, az oxálsav, a foszfor, a vas is.
.jpg)
.jpg)
