Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Így tegyél el cukkinit télire - tartósítószer- és adalékanyag-mentesen!

Most, hogy dúskálunk a színesebbnél színesebb zöldségekben, ne feledkezzünk meg a téli időszakról sem, amikor nem lesz ennyi friss finomság a pultokon!

A zöldségeket sokféle módon eltehetjük télire. Van, amit lehet fagyasztani, van, ami a pince hidegében is eláll hónapokig, de vannak, amiket üvegekbe tuszkolva, savanyúságnak rakunk el. Ez utóbbi több módon lehetséges. Természetesen ide is begyűrűzött már jó pár évtizede a különféle tartósítószerek kínálta, és szépen lassan feledésbe merült, hogy a természetes savanyítás hogyan is működik. Néhányan készítenek még kovászos uborkát, bár már az sem az eredeti.

A fermentációról mostanában egyre többször esik szó különböző egészségtudatos körökben.

A fermentált élelmiszerek fogyasztása nem egy újkeletű divat az egészségükkel törődők körében, hanem évezredekre nyúlik vissza a készítésük és felhasználásuk – éppúgy megtalálhatjuk ezeket az étkeket a nyugati, mint a keleti kultúrákban. Hogy csak egyetlen példát említsek, a koreaiak egyik nemzeti étele, a kimcsi (amit 2005-ben majdnem kikiáltottak a madárinfluenza leghatékonyabb ellenszerének) is erjesztéssel tartósított káposzta, retek és egyéb zöldségfélékből álló „szupertáplálék“, hiszen magas rosttartalma, alacsony kalóriatartalma mellett tele van C-, A- és B-vitaminnal, de mindenekelőtt a bélflórára jótékony hatással lévő baktériumokkal. Tehát a fermentálás egy olyan tartósítási forma, ami káros adalékok hozzáadása nélkül történik, és mivel nem éri az ételt sem túl magas, sem túl alacsony hő, így a benne lévő vitaminok és enzimek is jelen lesznek a végtermékben.

Sokszor hangsúlyozzák, hogy aki bélflóra-regenerációra szorul, esetleg candidiasisban, vagy valamilyen élelmiszer-allergiában szenved, az csak az erjesztett tejtermékeket fogyassza – tehát főleg kefírt, joghurtot. Ez tényleg fontos, hisz egy rosszul működő emésztőrendszer számára, amely nem képes megfelelően emészteni, ezek a már „előemésztett“ élelmiszerek nem okoznak olyan terhelést, mint a nem fermentált társaik. 

A fermentált tejtermékek helyett azonban érdemes előnyben részesíteni a fermentált zöldségféléket, mert azokban sokkal nagyobb számban vannak jelen a bélflórára jótékonyan ható baktériumok.

Nem  elhanyagolható az a tény sem, hogy ezek az élelmiszerek beállítják a szervezet sav-bázis egyensúlyát, vagyis pufferolnak, így a káros baktériumok nem képesek megtelepedni ebben a helyreállított közegben (így például a Candida albicans gomba sem tud kóros mértékben elszaporodni).

Bár igaz, hogy lúgosítással megteremthető a kedvező közeg a jótékony bacik számára, ám egy lúgos víz, vagy egy lúgosító turmix még nem képes helyreállítani a bélbolyhok állapotát, illetve a hasznos baktériumokat sem képes visszatelepíteni, csak a közeg megteremtésében segít. Ezért fontos, hogy a bélflóra kényes egyensúlyát, amit (káros és hasznos) baktériumok milliárdjai tartanak fenn, mi is segítsük azzal, hogy nem fogyasztunk túl sok olyan élelmiszert, aminek hatására a mérleg a káros baktériumok oldalára billen.

Kerüljük tehát a cukrot tartalmazó, a finomított és félkész ételeket, a bolti húskészítmények helyett pedig keressük a minőségi házi készítésű termékeket!*

(* Forrás: Gyógyszer nélkül - a természetes gyógymódok magazinja)

Hogyan fermentáljunk?

Egy recept segítségével, amit pár éve találtam, megmutatom! Ennek példáján lehet más zöldségekkel is készíteni savanyúságot, akár csalamádét is! 

SAVANYÚ CUKKiNI VAGY TÖK >>> 
HÁZIGAZDÁNK TOVÁBBI RECEPTJEIT ÉS CIKKEIT ITT TALÁLOD! >>> 

Ezek is érdekelhetnek

Friss

Friss