Elkészítés: A másfél literes, kívül piros alapon fehér virágos, belül fehér kisfazékban a szívéhez nőtt, kissé elvásott főzőkanálkával simára kever az olajat a liszttel és a köménnyel, fel a tűzre, a mérsékeltnél kissé erősebb lángon, kevergetve illatos rántást alkot belőle.
Amikor kezd összesűrűsödni (majdnem darabosodik), lángot le, edénykét lekap. Bele a tört fokhagyma, átforgat (illatorgia fokozódik), vissza a lángra, apránként hozzálöttyintett hideg vízzel kever simára, hígabbra.
Bele a paprika, jól eloszlat, bele a többi víz, a kereszt alakban bevágott vöröshagymus, babér, só, bors. Néhányszor (a fazék alja tája sem marad ki, mert a lefárasztott liszt hajlamos az elterülésre) megkeverve felforral. Takarék, a fakanalat keresztben az edény tetejére, rá legényesen félrecsapva a fedőkalap (így véletlenül sem tud világgá szaladozni a beste leveskéje), csendesen gyöngyöztetve megfőz benne a hagymát.
Közben a felesleges cuccot elrámol, előkészít a tojásokat. Amikor puhára főtt a hagymus (hústűvel ellenőrizhet, ha nem szeret, kihorgász), meóz, utánízesít, le a tűzről, bele az ecet, kever, amíg lenyugszik a kis felindult.
Cseppet erősít a lángon, vissza a fazék, egyesével, óvatosan beleereszt 4 egész tojást, amelyeket persze előtte kellene feltörni. Láng vissza, 1-2 perc múltán óvatosan átkever, az edényke alját is. Az utolsó tojást villával habosra ver, a villával keverve bele a levesbe. Felforral, vissza, meóz/tat, bele a Pistike (ezt óvatos mennyiségben, ha kiskorú is szimatolgat a konyha tájékán), kész.
Tálalhat pirított kenyér- vagy zsemlekocka, levesgyöngy, stb., vagy éppenséggel derekas karéj házikolbászos, ill. húsos szalonnás házikenyér kíséretében.