Elkészítés: Kiválogatok bő 1 kilogrammnyi szép, egyforma, középnagy krumpliburgonyát, és héjastul, hideg vízbe téve felteszem főni. Amíg fő-fövöget a krumpli, lehéjazom és felkarikázom a kolbászt és a hagymát – lehetőleg minél vékonyabbra.
Fél szemmel gyakran a krumplira sandítok, és sűrűn elmormolom: nem túlfőzni! Egyrészt még sülni is fog, másrészt ha túl puha, gondjaink támadhatnak a karikázással.
A héjában főtt krumplit lábossal, vízzel együtt a mosogatóba helyezem, s rögvest hideg vizet eresztek rá. Megvárom, míg langyosra hűl, majd lehéjazom, s nem túl vastagon felkarikázom.
Közben előkészítem a tepsit, hogy a karikákat legyen hova rakni: vastagon kivajazom (4-5 dkg), gazdagon megszórom zsemlemorzsával, és hozzákezdek az alapozáshoz: lerakok egy sor főtt krumplit (minél kevésbé hézagosan). Mindenikre egy-egy kolbászkarikát fektetek, majd betakarom egy sor krumplival. A következő réteget hagymakarikákból építem, amit gyengén megsózok. Végül kis váramnak a maradék krumpliszeletekből készítek tetőt, s előkészülök a malterozáshoz. Ám ennekelőtte néhány vajdarabkát dugok krumpliváram repedéseibe, sőt a tetőre is juttatok belőle.
A malter-mártáshoz villával krémesre kavarom a zsíros tejfölt, majd 1-2 teáskanálnyi sót, 2-3 teáskanálnyi pirospaprikát, pici őrölt borsot szórok rá, s alaposan összekeverem. Inkább egy picit folyós legyen, hogy az alsóbb szintekre is beszivárogjon a „kötőanyag”; szükség esetén hígítsuk kevéske tejjel.
A szép színű mártást ezután a legfelső krumplirétegre öntöm, ügyelve, hogy egyenletesen beterítse a rakottast. Látványnak sem utolsó. :)
220-230 fokra előmelegített sütőbe, középső rácson kb. 1 órát sütöm. Ekkorra a krumplivár szépen egybeforr, az alsó krumpliréteg ropogósra sül.