Keress receptre vagy hozzávalóra
Hírdetés
Recept feltöltés

Ezek voltak Petőfi Sándor kedvenc ételei

default user icon
Török Zsuzsa Érdekességek
0
Óráról órára fel tudod sorolni 1848. március 15. eseményeit, ám arról kevés fogalmad van, hogy miket ehettek akkoriban a 12 pontot fogalmazó ifjak? Nem fogod elhinni, mi volt nemzeti költőnk egyik nagy kedvence!
Hírdetés

A kor legfontosabb társadalmi gyülekezőhelyeinek számító kávéházak változatos étel- és itallappal várták a vendégeket és napi háromszori étkezést biztosítottak számukra.

Reggelire általában kávét, csokoládét, tejet szolgáltak fel, melyekhez kuglófot, kalácsot, aprósüteményeket és gyümölcsökkel, magvakkal dúsított, laktató deákkenyeret kínáltak. Pillwax Károly azzal népszerűsítette az Uri utcai régi-új kávéházát, hogy ott a kávéhoz „reggelienkint fris tejföl vagyon”.

Saját szakács híján a kevésbé tehetős emberek ebédidőben a fogadók felé vették az irányt, de a melegkonyhával nem rendelkező kávéházakban is be lehetett kapni legalább egy kolbászt fehér kenyérrel. Petőfit egy időben tormás kolbászért szalajtották a színészek, ő maga pedig – Szendrey Júlia bánatára – a fokhagymásat kedvelte.

Petőfi szerette a töltött tojást is. A receptért kattints a képre!

A kolbászokkal egyébként hosszan foglalkozik Rézi néni, a leghitelesebb akkori szakácskönyv írója. (Doleskó Teréz főállásban a piaristákra, mellékesen lakodalmakra, lakomákra főzött.)

A kor hétköznapi konyhája igen egyszerű volt: húsleves, hurka, kolbász, dunai halak, gulyás, pörkölt, rostélyos, sült és rántott csirke. Ekkoriban jött divatba a paprika, a hagymás alap és osztrák hatásra a zsírban sütés.

Petőfi Sándor állítólag reggelire is szívesen kanalazott gulyást.

Kedvelte továbbá a finom pecsenyehúsokat, a túrós tésztáról pedig az Úti levelekben is megemlékezik: „Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát, és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.”

Petőfi-leves >>> 

Kukoricagombócokat azonban maga is főzött közlegénytársai számára, mint az Úti jegyzetekben állítja. (Akkoriban a kukoricadarából gombócot gyúrtak, és ezt főzték egyszerű rántott levesbe betétnek, vagy a kihűlt puliszkából szaggatott gombócokat mákba, morzsába forgatták.)

A galuska és a gombóc felbukkan a János vitézben is: „Nesze, galuskának elég lesz e darab, aztán gombócot kapsz, hanem összeharapd!” – a főhőst kínálják így a kősziklákat eszegető óriások. Petőfi más irodalmi műveiben azonban az evés nem jön szóba, és leveleiben is több szó esik éhezésről, mint ételekről.

Az utókor a kortársak beszámolóira támaszkodva feltételezte, hogy költőnk szerette a rostélyost, és a lecsós marhának a Petőfi-rostélyos burgonyalángossal nevet adta. Petrovics István mészárszékéből éppenséggel kerülhetett volna Petőfiék asztalára kövér rostélyos, és a szaftos ételhez jól illő szlovák eredetű burgonyalángost nyilván Hrúz Mária is gyakran feltálalta, de erre semmiféle bizonyíték nincs.

Ugyanígy felettébb valószínűtlen, hogy Petőfinek bármi köze lett volna a Pilvax kávéház étlapján hosszú ideig szerepelt alábbi ételhez:

Sertésérmék Petőfi módra

Hozzávalók:

70 dkg sertésszűzpecsenye

4 dl olaj
20 dkg liszt
5 db tojás
szódavíz
25 dkg alma
10 dkg meggybefőtt

Elkészítés

1. A szűzpecsenyét felszeleteljük, majd az érméket kiverjük, megsózzuk és egy kevés olajon mindkét oldalukat egyenletes pirosra sütjük.

2. A lisztet simára keverjük a tojásokkal és annyi szódavízzel, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk. Az almákat meghámozzuk, és a magház kifúrása után felszeleteljük. Az almakarikákat a palacsintatésztába mártjuk, majd a maradék olajban kisütjük.

3. A melegen tartott sertésérmékre egy-egy karika almát helyezünk, és meggybefőttel díszítjük. Sült burgonya vagy petrezselymes rizs illik hozzá.

Hihetünk viszont Jókainak, aki az Aki holta után áll bosszút című kisregényében így emlékezik: „Színház után elmentünk vacsorálni a Sperlbe (ott volt a Váci-utcán egy kurta kocsma), oda járt Petőfi rendesen. Télen szerette a csigát, nem a tésztát, hanem a valóságos csiga-bigát (helix hortensis), ecettel, tormával, amitől én irtóztam, és hozzá karlócai ürmöst ivott (egy pisztolyt esténként = 2 deci).” Akkoriban egyébként mindenki evett éti csigát. A szegények forró vízben megfőzték, a házától megszabadították, majd vöröshagymás zsíron megsütötték és tojás ütöttek rá. A gazdagok burgundi módra, vagyis fűszervajjal elkészítve, a kifőzött házába visszatöltve fogyasztották.

MOGYORÓVAJAS-BACONÖS SZENDVICS ÉS FASÍRT TÜKÖRTOJÁSSAL: DÖBBENET MIT EVETT ELVIS REGGELIRE! >>> 
EGY HÁZTARTÁSI BALESETNEK ÉS EGY SZERELMES FÉRJNEK KÖSZÖNHETJÜK A KOCKACUKROT! >>> 

EMBERJOGI VITÁT VÁLTOTT KI EGY NÉPSZERŰ OSZTRÁK DESSZERT >>>
  • Kinyomtatom
  • Elküldöm
Hírdetés

Hozzászólások

Hírdetés

Magazin

Hírdetés
Hírdetés