Keress receptre vagy hozzávalóra

Párizs, a franciák és a gofri

Legyen ma a gofrié a főszerep. A választás igazából úgy esett erre az átlagosnak mondott, de méltán népszerű édességre, hogy nemrégen a gasztronómia európai fővárosában jártam, Párizsban.

Még most az elején le kell szögeznem: a múltban nem titkoltam ellenérzésemet a francia gasztrokultúrával szemben, aminek ilyen-olyan társaságban hangot is adtam.

Ennek tárgya az volt, hogy a francia szakácsok nagy része még mindig az őseik által felépített hírnéven lovagol 100 éve. Továbbá a Kelet- (és Közép-) Európába „disszidált” francia séfek igazából azért mennek el otthonról, mert hazájukban nem tudnak labdába rúgni, viszont külhonban úgy árulják magukat, mint gasztro-mágusok, vagy híres séfek szárnya alatt felnőtt szakácsok, esetleg híres séfek rokonai.

Bár ez zömében igaz, mégis ezt a nagyon rossz gondolkodásmódot felülértékeltem, és megkövetem azokat, akikkel ez ügyben vitatkoztam vagy megsértettem… csak részben nem volt igazam.

Gondoljunk csak bele, micsoda patrióták egyébként, hisz nekik csak a francia alapanyag, nyelv, szarvasgomba, autó, film… a very best, és ami ezen kívül esik, az béna és lenézendő. Dolgoztam egy hajón, egy alkalommal az egyik csoport francia nemzetiségű volt. Akkoriban nekem kellett a reggeli tojást ajánlanom minden vendégünknek minden reggel. Ez abból állt, hogy kimentem az asztalokhoz, és felsoroltam, miként tudja konyhánk elkészíteni a kívánt mennyiségű és fajtájú tojást. Volt közte eredeti francia omlett (amelyet megtanultam segédeszköz nélkül tiszta csuklómozdulattal szabályos szem alakúra formázni), a klasszikusoktól a szalonnás tojásig, és persze a 3-4-5 perces lágy tojások.

Nekem a 3 perces a kedvencem, hiszen tökéletes, a fehérje már nem áttetsző, hanem fehér, és a legzsengébb, leglágyabb olvadós kocsonyajellegű. A sárgája folyékony és langyos, és fantasztikusan csorog egy darab ropogós kenyéren. Nem beszélve arról, ha a főtt tojást felnyitása után frissen őrölt borssal, tengeri sópehellyel hintjük meg vagy szarvasgombaolajjal cseppentjük le.

Szóval kimegyek kedves vendégeimhez, és mivel ez egy német fennhatóságú hajó, németül szólaltam meg, elmondtam a mondókámat. Még csak fel sem néztek a tányérjukból. Megpróbálkoztam angolul, ugyanaz. Nem álltak velem szóba, mert nem a saját nyelvükön szólaltam meg. Jól kitoltak velem, azon a héten csak ők nem kaptak tojást a reggelinél. Micsoda büntetés!

Szóval Párizs és a gofri. A párizsi élet egy csoda, a hívogató bisztrók, a pékségek gyönyörű kirakatai, a kívánatos, ízletes sütemények. Délben és este az összes étterem tömve, de egy elvitelre kért szendvics is kiváló, bármelyik városrészben tör ránk az éhség. És itt jön be a képbe a gofri. Egy számomra még ismeretlen (de ott már biztos régen használt) speciális, rendkívül mély, négyzetrácsos sütővel készült gofrit árulnak, szinte minden sarkon, ilyen-olyan mártásokkal, habokkal, helyben fogyasztásra vagy elvitelre. Nem tudom miért, de olyan csalogató, hogy nem csak a magamfajta turista, de az odavalósiak is tömegével fogyasztják. Beledugják egy dekoratív papírba vagy szalvétába, és már ehetjük is porcukorral vagy csokoládémártással, málnafagyival, vaníliasodóval, tejszínhabbal, eperhabbal, fahéjas cukorral, juharsziruppal, gyümölcsragukkal - vagy amivel éppen megkívánjuk.

Következzen egy túrós gofrirecept (a képgalériában az elkészítést lépésről lépésre követhetitek), hozzá pedig egy vörösboros gyümölcsszósz!

Túrós gofri erdei gyümölcsszósszal

Hozzávalók 4 személyre (8 darabhoz):
20 dkg liszt
2 teáskanál sütőpor
5 dkg vaj
7,5 dkg túró
3 db tojás
2 dl szénsavas ásványvíz
7,5 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
½ narancs héja

Elkészítés:
1. A vajat, a cukrot, a túrót, a tojást és a narancshéjat egy keverőtálba tesszük, és simára keverjük. (Ha szükséges, a túrót törjük vagy passzírozzuk át.)
2. Rászitáljuk a sütőport, a lisztet és a vaníliás cukrot. És jól összedolgozzuk, majd az ásványvízzel hígítjuk. Sűrű palacsintatészta állagúra keverjük.
3. A gofrisütőt előmelegítjük, majd 2-3 evőkanál tésztát teszünk a közepébe, és szép aranybarnára sütjük.
4. Porcukorral meghintve, gyümölcsszósszal tálaljuk.

Tipp: tálalhatjuk lekvárral, gyümölcsszósszal, lekvárral elkevert mascarpone vagy ricotta krémmel.

Erdei gyümölcsszósz

Hozzávalók 4 személyre:
3 evőkanál cukor
1 dl vörösbor
1 késhegy őrölt szegfűszeg és fahéj
1 csomag vaníliás cukor
50 dkg gyümölcs
1 púpozott evőkanál vaníliás pudingpor
½ dl gyümölcslé

Elkészítés:
1. A cukrot karamellizáljuk, felengedjük a vörösborral, hozzáadjuk a fűszereket (fahéj, szegfűszeg, vaníliás cukor), majd a gyümölcsöt és a gyümölcslét.
2. Ha forr, besűrítjük a pudinggal. (Óvatosan kell keverni, hogy a gyümölcs ne törjön össze). A gofrival tálaljuk.


Variációk gofrira

Próbáljuk ki a sós gofrikat is, a tésztájába rakhatunk pirított sonkát, és a tetejére dinnyehabot vagy -darabokat, de ugyanígy zöldfűszereket sajtokkal, bazsalikomot paradicsommal, borsos tésztát marhacsíkokkal, szardellás tésztát cézársalátával... és innentől kezdve a variációk tárháza szinte végtelen.


A párizsi élményeket pedig hamarosan folytatom!

  • Kinyomtatom
  • Elküldöm

Ajánlott receptek és cikkek

Hozzászólások

melianna 7 évvel ezelőtt
Én a sósakat kedvelem! Nagyon finom ha sajtot reszelünk bele ill.juhtúrót.Lehet beletenni egy pici pirospaprikát és fokhagymaport.Tejföllel egy pohár teával isteni vacsora.
Peterrabbit 9 évvel ezelőtt
Kedves Balázs! A cikk tetszett, a bevezető szellemes, a gofri pedig valóban népszerű és ínycsiklandó csemege. A recept is csábító. Csupán egyetlen szépséghibát fedeztem fel, mégpedig hogy a gofri nem francia, hanem belga találmány :) Bár valóban Párizsban is sok helyen készítik, ám igazából a gofri fővárosa nem Párizs, hanem Brüsszel. Ajánlom figyelmébe az alábbi oldalt: http://fr.wikipedia.org/wiki/Gaufre_(cuisine) Üdvözlettel,

Magazin