Az első, nap érlelte, hamvas és liláskék gyümölcsök számomra valahogy hozzátartoznak a nyári otthonos, ismerős ízek életre keltéséhez.

A rostokban gazdag szilva egyike a legjobb süteménybe tölthető gyümölcsöknek

Ki gombócba (esetleg a Padlás című musical örökbecsű szilvás gombócról szóló dalát énekelgetve a gömbölyítés közben), ki rétesbe, lepénybe foglalná – nálam a szilvás pite egyike azon megunhatatlan családi süteményeknek, amely nemcsak nagy népszerűségnek örvend, de kihívást is jelent újra meg újra változatosan elkészíteni.

Mindig izgalmas foglalatosság a megszokott süteményeket újrafogalmazni – vagy a tészta, vagy a töltelék gazdagodik, alakul, és valódi örömforrás aztán egy-egy kombinációt beilleszteni a repertoár standard darabjai közé.

Most olyan pitét sütöttem, amely ízeiben egyszerre nagyon ismerős, ugyanakkor a pirított mogyoró és a szilva együttesének köszönhetően nem csupán intenzívebb és aromásabb, de egészen különleges is lett a desszert.

A mogyoró forró sütőben 5 perc alatt pirult tökéletesre, a szilva előkészítése sem tartott sokáig

A zamatos szilva szinte áhítozik egy leheletnyi fahéj társaságára, a ropogós tészta pedig a pite tetején kis falatokban sült egésszé, benne néhány durvára vágott mogyoródarab is remek helyet talált magának. A szilvát azonban homogén krémmé alakítottam, hogy az egyetlen szeletben élvezhető ízek és struktúrák is kiegészítsék egymást.

Néha kifejezetten jólesik klasszikusokat tálalni új ritmusban, felidézve a gyerekkori nyarak hangulatát, a kertben elköltött uzsonnákat – és persze azokat a zamatokat, amelyek bármilyen átalakuláson esnek is át, valahogy a kellemes otthonosság érzésével kísérik az embert.

Az elkészítése nem igényel különösebb ügyességet, kihívást mindössze a várakozással töltött idő jelent – ez a pite ugyanis hidegen az igazi. Egy kevés mézzel gazdagított joghurt pedig valóságos csodát tesz vele!

Szilvapite pirított mogyoróval

Szilvakrémes pite - hidegen szeletelve

Hozzávalók (15 X 22 cm-es tepsihez):

A tésztához:
20 dkg süteményliszt
3 dkg őrölt, pirított mogyoró
12 dkg hideg vaj
7 dkg porcukor
1 tojássárgája
2 teáskanál habtejszín
1 csipet só
6-8 db durvára vágott, pirított mogyoró

A töltelékhez:
½ kg kékszilva
5 dkg kristálycukor
1 csapott mokkáskanál fahéj
2 teáskanál kukoricakeményítő
5 dkg őrölt, pirított mogyoró
3 dkg porcukor

A tálaláshoz:
vaníliával kevert porcukor + ízlés szerint több-kevesebb mézzel csorgatott görögjoghurt

Elkészítés: A tésztához a lisztet tálba szitálom, hozzáadom a porcukrot, a sót, a mogyorót, majd apró kockákra vágva a hideg vajat. Ujjbeggyel gyorsan elmorzsolom a hozzávalókat. A tojássárgáját a tejszínnel elkeverem, a tésztához dolgozom. Kis gombóccá formálva, frissen tartó fóliába csomagolva ½ órára hűtőszekrénybe teszem.

Közben elkészítem a tölteléket. A szilvákat kimagozom, negyedekre vágom, a kristálycukorral lábosba rakosgatom, és 4-5 perc alatt kissé összefőzöm. Lehúzom a tűzhelyről, rúdmixerrel pépesítem. A keményítőt 2 teáskanál hideg vízzel elkeverem, a szilvapüréhez adom, visszahelyezem a tűzhelyre, egyet forralok rajta. Hűlni hagyom.

A sütőt 175 fokra előmelegítem, a kis tepsit sütőpapírral bélelem.

A pihentetett tésztát 2/3 – 1/3 arányban kettéveszem. A nagyobb tésztarészt akkorára nyújtom, hogy a tepsi oldalaira is kényelmesen jusson belőle. 5 dkg őrölt, pirított mogyorót elkeverek 3 dkg porcukorral. A keverék felével megszórom a tepsibe terített tésztalapot, majd elosztom rajta a szilvatölteléket. A tetejét meghintem a maradék mogyoróőrleménnyel, a félretett tésztából pedig ujjpercnyi darabokat csipkedek, amellyel beborítom a tepsi teljes felületét. A félretett egész mogyorószemeket gorombára vágom, megszórom vele a rusztikus fedelű pitét. 30-35 perc aranyszínűre sütöm. A tepsiben hagyom hűlni.

Közvetlenül a sütőből – egyelőre porcukorréteg nélkül

Hidegen 6 X 6 cm-es kockákra szeletelve tálalom – kis tálakba sűrű, görögjoghurtot szedek, meglocsolom egy kevés akácmézzel, a pitéhez kínálom.

A mézes görögjoghurt csodákat tesz a pitével!

Ha marad még türelem, érdemes a hűtőszekrényben pihentetni a pitét – másnap talán még zamatosabb, de csak ritkán van esély arra, hogy kibírja addig. Nagyobb család szármára természetesen a tepsi mérete és a mennyiségek is duplázhatók!