A lecsó szuper nyári kaja, ugyanis villámgyorsan elkészíthető, szezonális alapanyagokból. Minden magyar ismeri - de azt már talán kevesebben tudják, hogy nem csak magyar étel, több nemzet is büszkélkedhet a saját lecsóval. Ezek persze alapjaiban hasonlatosak a paradicsom-paprika-hagyma egységétől népszerű magyar lecsóhoz, mégis merőben eltérőek a hungarikumként elterjedt egytálételtől.
Az izraeli lecsóspecialitásnak, a shakshukának az a különlegessége, hogy római köményes és petrezselymes fűszerezést kap a szokásos paradicsom-paprika-vöröshagyma alapanyagokhoz, és emellett tükörtojás vagy rántotta formájában tojás is kerül bele.
Az olasz peperonata alapja szintén a paprika, paradicsom és a vöröshagyma, ehhez kerül még fokhagyma, olívaolaj és petrezselyem.
Nem is olyan távoli rokona a mi lecsónknak a szerb dzsuvecs vagy gyuvecs, ami jellemzően cserépedényben készül, rizzsel és hússal rétegezve, de nem ritka kiegészítő benne a padlizsán, a zöldbab és a zöldborsó sem.
A méltán híres francia lecsót, a ratatouille-t nagyon senkinek nem kell már bemutatni: a paradicsom- paprika-hagyma kombinációja padlizsánnal, cukkinivel megspékelve, petrzselyemmel és fokhagymával fűszerezve.
A menemen pedig a lecsó török változata: a paprika, a paradicsom és a vöröshagyma hármasa (tükör)tojással.
A következő receptek betekintést nyújtanak különböző nemzetek sokszínű lecsó-világába. Abban nincs teljes egyetértés, hogy az eredeti recept pontosan mi, de ennél a fogásnál ez megbocsájtható, hiszen ahány ház, annyi lecsó.
-(1).jpg)
