Nem unjuk a banánt!

Banán-történet

A banán pontos eredete nem teljesen tisztázott. Bizonyos feltételezések szerint a banán első otthona valahol Dél-Ázsiában, Délkelet-Kínában volt. Innen jutott el a kor kereskedői által Afrikába és Egyiptomba is.

A homályba vesző eredet ellenére a banán és az emberiség története viszonylag hamar összekapcsolódott. A kutatók úgy gondolják, hogy a banánt nagyon hamar termeszteni kezdték és a II. század környékén már viszonylag sok helyütt ismerték – és vélhetőleg kedvelték. Az ábrázolások között akadnak ókori buddhista templomromok, egyiptomi síremlékek, sőt i. e. VI. századból buddhista írásokban is szerepel a banán. Két szanszkrit nyelven íródott műben is tetten érhetjük a banánt. Az egyik az ismeretlen szerző tollából származó Mahábhárata, a másik a bölcs Valmiki által írt Ramayana.

Sok forrás megemlíti, így akár tényként is kezelhetjük, hogy Nagy Sándor indiai hódításakor i. e. 327-ben megkóstolta a banánt. Ugyanebben az évszázadban Theophrastus – görög természettudós filozófus, Platón és Arisztotelész tanítványa, a botanika atyja – könyvében már említést tesz a banán növényről. Theophrastusra hivatkozva néhány évszázaddal később az idősebb Plinius is megemlékezik a banánról a Historia Naturalis-ban.

Újabb dokumentumnak tekinthető, az i.e II. században Yang fu kínai tisztviselő által írt anyagban szereplő, dél-kínai banántermesztésre vonatkozó információ. Az országnak ebben a régiójában ugyanis megtermett a banán, de ritka és igen egzotikus gyümölcsként tartották számon. Nem is terjedt el az országban, egészen a XX. századig.

Az indiai, kínai jelenlét után a banán az VI. század környékén megjelent Madagaszkáron és nagyon hamar Afrikában is. A rabszolga-kereskedelem idején a banántermelés már igazi sikerágazatnak számított. A XV. század elején a portugál hajósok is felfigyeltek erre a gyümölcsre, és a banán megjelent a Kanári-szigeteken is.

Az Újvilág felfedezésével újabb távlatok nyíltak. Tomas de Berlanga portugál ferences-rendi szerzetesnek köszönhetően a gyümölcs meghonosodott a Karib-térségben, s nagyon hamar Közép-Amerikában is. A termelés nagyon gyorsan beindult, és Dél-Európában megjelent a banán.

Nevét az arab ujj szóból kapta, hiszen ekkortájt a banán nem a ma ismert méretben létezett, csupán ujjnyi hosszúságúra nőtt. A piacokon manapság is kapható ilyen méretű banán, az úgynevezett bébi banán.

A mai Amerikába viszonylag későn érkezett meg a gyümölcs. Annak ellenére, hogy a kontinensen évszázadok óta folyt a banántermesztés, az amerikaiak zöme csupán a XX. század elején találkozott ezzel banánnal.

Az Újvilággal kereskedő déli régión kívül Nyugat- és Észak-Európában a XIX. század második feléig szinte ismeretlen volt a banán, bár a XVII. században Rumphius német botanikus, a Kelet-Indiai Társaság munkatársa a Herbarium Amboinese című munkájában említést tesz róla.

Banánfajták, választás, tárolás

A világon jelenleg több mint ezer banánfajta létezik. Jelentős részüknek eltér a mérete, a színe és íze és a felhasználása is.

Alapvetően a banánokat két csoportra oszthatjuk: a nyers étkezésre alkalmas banánokra, illetve a főzésre alkalmas banánokra. Ez utóbbiak nyers élvezeti értéke semmilyen formában nem éri el az általunk gyakorta fogyasztott banánokét, ellenben nagyon jól lehet velük főzni.

A leggyakrabban kapható banán mellett előfordulhat a boltok polcai vörös héjú banán, illetve a már korábban is említett bébi banán (bananito).

A banánt általában éretlenül szedik le, így jobban bírja a szállítást, s mivel utóérő gyümölcs, így az éretlen példányok is beérnek, mire az üzletekbe kerülnek. A nagyon zöld banánokat minden esetben érdemes néhány napot hagyni, hogy a konyhában – más gyümölcsök társaságában – beérjenek. Az érést elősegíthetjük azzal is, hogy egy nyitott papírzacskóba helyezzük a banánt.

A banán kiválasztásánál több mindent vegyünk figyelembe. Egyrészt nagyon érett banánt nem érdemes venni, hacsak nem azonnali felhasználásra szánjuk. Ha rögvest meg kívánjuk enni, vagy turmix, sütemény formájában fogyasztani, akkor nyugodtan vegyük meg, egyébként érdemesebb a kissé éretlenebb fürtök közül választani. Azokat viszont ne együk meg, mielőtt beérnének, mert gyomorrontást is okozhat a magas keményítőtartalmú gyümölcs. Szerencsére, ahogy érik, úgy a keményítő cukorrá alakul benne. Az éretlen banán közel 25%-a keményítő s csak 1%-a cukor, míg az érett banán cukortartalma elérheti a 20%-ot is.

A banán színén kívül fontos, hogy a héja sértetlen legyen, barna foltoktól, sérülésektől mentes. Kerüljük az olyan banán vásárlását, amelynek héja színtelen, fakó, kissé szürkés árnyalatú. Ezt a gyümölcsöt valószínűleg túlhűtötték.

A banán tárolásánál figyeljünk arra, hogy közvetlen napfénynek és hőnek ne legyen kitéve. A banánt hűtőben is tárolhatjuk. Ugyan a bőre be fog barnulni, de ettől még a gyümölcs ép marad. Hűtés után hagyjuk, hogy szobahőmérsékleten álljon egy keveset a gyümölcs, mielőtt elfogyasztanánk vagy felhasználnánk.

Egészséges banán

A banán nem csak nagyon finom, hanem nagyon egészséges is. Nagy mennyiségű B6-vitamin, C-vitamin, mangán, kálium, vas, foszfor található benne, a szintén magas rosttartalma mellett. A banán nem tartalmaz koleszterint, zsírt és nátriumot.

A banán a vitamin-, ásványi anyag-, kalória- és cukortartalmának köszönhetően ideális roborálószer. Lázas megbetegedések, kiszáradás esetén ideális élelmiszer. A banán jótékony hatással van az emésztésünkre, afféle probiotikumként védi az emésztőrendszerünket, javítja annak tápanyagfelvételét, természetes savlekötő, így gyomorsav túltengés esetén is alkalmazható. Normalizálja a vércukorszintünket és a vérnyomásunkat is. A magas magnézium és kálium tartalomnak köszönhetően a banán nagyon jó szere a másnaposságnak is.

A várandósok számára is ideális táplálék a banán, egyrészt kellő mennyiségű kalóriával, cukorral és vitaminnal látja el a szervezetet, másrészt a gyomrot is nyugtatja.

Banán a konyhában

A banánt leggyakrabban magában fogyasztjuk, de nagyon jól alkalmazható különféle italokba, salátákba, süteményekbe is. A nyers felhasználás esetén azzal azért mindenképp számoljunk, hogy a héjából kibontott banán a levegőn nagyon hamar megbarnul.

Italok közül a legtöbb banán biztos, hogy a turmixokban végzi. Gazdag tartalmának köszönhetően jó alapja lehet egy napindító koktélnak, illetve egy kiadós edzés után pótolható vele a szervezet elvesztett tápanyagainak jelentős része. A banán természetes édességének köszönhetően ezeket az italokat csak kis mértékben kell édesíteni.

Süteményeknél is érdemes ezt az édességet kihasználni. A banánnal készített desszertek esetében visszafogott cukortartalommal is kellően édes eredményt kaphatunk. A banán azonban nem csak a sütemény édességét adja meg, hanem nedvességével, rosttartalmával hozzájárul ahhoz, hogy a sütemény tovább friss és puha maradjon. Gyümölcskenyérhez tökéletes például!

A banánt különféle tányérdesszertekhez is adhatjuk, illetve készíthetünk belőle banán splitet. A banán split története Amerikához köthető. Két legenda is fűződik a keletkezéséhez, de nagyjából mindkettő a XX. század elejére teszi ennek a desszertnek a létrejöttét. Az egyik történet szerint 1904-ben egy 23 éves pennsylvaniai gyógyszerész volt az, aki megalkotta a három fagyigombóccal, megspékelt banánt, amihez külön edényt is gyártatott a helyi üvegművessel. Az ohioiak szerint viszont 1907-ben a wilmingtoni születésű, Ernest Hazard nevű étterem-tulajdonos által meghirdetett fagylaltversenyre érkezett ez a pályamű. Bárhogy is történt, a banán split népszerűsége azóta töretlen. A banánhajóban a klasszikus recept szerint vanília-, eper- és csokoládéfagylalt gombóc pihennek, amelynek élvezetét csokoládéöntet, tejszínhab, kevés tört dió és egy koktélcseresznye teszi teljessé.

Banános puding

Hozzávalók:
2 érett banán
10 dkg barna cukor
1 kávéskanál sütőpor
10 dkg finomliszt
2 evőkanál tej
2 tojás
10 dkg olvasztott vaj
csipet só

Elkészítés: A banánokat felkarikázom, 8 karikát félreteszek, a többit keverőtálba teszem. Hozzáadom az olvasztott vajat, a cukrot, a sütőporral elkevert lisztet, ráütöm a tojásokat, jöhet a csipetnyi só és tej. Ezután egy habverővel alaposan elkeverem, majd a masszát 4 szuflétálba porciózom, a tetejére biggyesztem a dísznek szánt karikákat, és 800 Watton 8 percig sütöm a mikróban. Pici porcukorral tálalom.

Banánkenyér

Hozzávalók:
30 dkg rétesliszt
4 egész tojás
4 db érett banán
1 csomag sütőpor
25 dkg barna cukor
25 dkg vaj
2 marék durvára vágott mandula
5 dkg csokiforgács

Elkészítés: A banánokat krumplinyomóval vagy villával alaposan összetöröm, a vajat megolvasztom, a tojásokat elhabarom. A kimért liszthez adom a sütőport és a cukrot, majd a banánnal, a megolvasztott vajjal, a mandulával, a csokiforgáccsal és a tojással elkeverem. A tésztát sütőpapírral bélelt formába öntöm, és 200 fokon fél óra alatt készre sütöm. Napokig friss marad.

Legjobb banános receptek >>>