A koronavírust a felbukkanása óta tanulmányozó tudósok annak a változásait, variánsait is folyamatosan figyelemmel kísérik. A SARS-CoV-2 2019-es felbukkanása óta valószínűleg több ezer variáns alakult már ki, ezeknek azonban csak egy részét azonosították, és alig néhány van, mely némi aggodalomra adhat okot. A legtöbb variáns csak ideiglenesnek tekinthető, mely a koronavírus viselkedését, fertőzőképességét vagy a kezelésre, védőoltásokra adott válaszreakcióit nem változtatja meg. Néhány esetben azonban olyan mutációk alakulnak ki, melyek segíthetik a vírus túlélését, ellenállását, fertőzőképességét - írja az Egészségkalauz.
Ezek ellen a küzdelem is sokkal nehezebb, hiszen, mivel ellenállóbbak és fertőzőképesebbek, több ember szervezetében tudnak megtelepedni és elszaporodni. Idővel pedig akár ezek a variánsok át is vehetik az „eredeti” vírus helyét.
A könnyebben, gyorsabban terjedő Covid-19-variánsok több esetet okozhatnak, folyamatosan emelkedhet a betegek száma. Azt sem lehet kizárni, hogy az új variánsok súlyosabb tüneteket és komolyabb betegséget okoznak, így az egyébként is túlterhelt egészségügyi ellátórendszerre még több nyomás nehezedik majd.
Amit a brit variánsról tudunk
A mutáns koronavírus-variánst decemberben fedezték fel Nagy-Britanniában, a legfrissebb információk szerint könnyebben terjed, mint a koronavírus és halálosabb is, de széles körű, tudományos kutatások ezt még nem erősítették meg.
Egy január végi cikkben számoltak be egy érdekes felmérésről, amit a brit statisztikai hivatal (ONS) végzett. Ebből kiderül, hogy azok, akik az új, gyorsan terjedő brit variánssal fertőződtek meg, más tünetekről számoltak be, mint azok, akik az eredeti vírustörzset kapták el. A jelentés szerint kevésbé gyakori az ízlelés- és szaglásvesztés, viszont gyakrabban jelentkezik köhögés, torokfájás, fáradtság, izomfájdalom és láz.
A brit mutáció tünetei:
- köhögés 35%:
- fáradtság/gyengeség 32%,
- fejfájás 32%,
- izomfájdalom 25%,
- torokfájás 22%
- láz 22%.
Az új, brit variáns esetén csak 15 százalék számolt be íz- vagy szagvesztésről, szemben az eredeti koronavírussal fertőzöttek 19 százalékával.
A brit mutáció legijesztőbb tulajdonsága a hipergyors terjedés: a február közepi adatok szerint - legalább 82 országban elterjedt, így az Egyesült Államokban is. Ottani kutatók úgy tapasztalták, hogy a brit mutáns 35–45 százalékkal könnyebben terjed, mint az Egyesült Államok más változatai és azt prognosztizálták, hogy márciusra a fertőzés domináns koronavírustörzsévé válhat.
Amit a brazil variánsról tudunk
2021. januárjában, néhány napnyi eltéréssel azonosítottak két szinte teljesen azonos vírusvariánst, a P1-et és a P2-t (VOC-202101/01 és VOC-202101/02). Az egyik variánst Japánban, Brazíliából hazatérő utazókban, a másikat pedig Brazíliában. Brazil szakemberek szerint valószínűleg 2020 novemberében jelent meg az új variáns. A vírustörzset a brazíliai Manaus városban észlelték először, ahol a nyájimmunitás már megközelítette, vagy talán el is érte a 70 százalékot, mégis ijesztő újrafertőződési hullám indult be.
A P1 képes lehet arra, hogy azokat is megfertőzze, akik már átestek a betegségen. A mutáció nyomán ez a koronavírus-változat a tudósok becslése szerint 1,4–2,2-szer jobban terjed, mint a korábbi variánsok.
AMIT A DÉL-AFRIKAI VARIÁNSRÓL TUDUNK
A dél-afrikai mutánssal kapcsolatos legnagyobb kockázat, hogy a jelenleg használt koronavírus-vakcinák kevésbé hatásosak ellene, de a súlyos esetek megakadályozására az eddigi ismeretek szerint e variánssal való megfertőződés esetén is alkalmasak. A dél-afrikai variáns emellett körülbelül 50%-kal gyorsabban terjed, mint a sima koronavírus.
-(1).jpg)
