Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Mit (t)egyen, aki frontérzékeny?

default user icon
VK
Időjárási frontok jönnek és mennek, mi pedig hajlamosak vagyunk rájuk fogni rosszkedvünket, fejfájásunkat, alvászavarunkat. Valóban képesek befolyásolni bennünket a légköri viszonyok, és ha igen, mit tehetünk, hogy enyhítsünk a panaszokon?

Ha süt a nap, jó a kedvünk és energikusak vagyunk, felhős, esős időben borongósabb a hangulatunk, és napközben is álmosan szédelgünk – zárhatnánk rövidre a kérdést az időjárás szervezetünkre gyakorolt hatásáról. A probléma azonban nem ilyen egyszerű, ezt azok tudják a legjobban, akik számára egy-egy ciklon érkezése nemcsak változó időjárást, hanem erős migrént vagy reumatikus fájdalmat is hoz.

Legyen szó hideg- vagy melegfrontról, mindkettő hatással van az emberi szervezetre, kinél gyengébben, kinél erősebben. A változó korban lévő nők, az érrendszeri betegségben szenvedők, a kisgyerekek, az ötven év felettiek, a krónikus betegségekkel küzdők különösen érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen változásaira. A csecsemők és a kisgyerekek ilyenkor többet sírnak, nyugtalanul alszanak, megváltozik az étvágyuk, és különösen az erősen szeles napok vannak rájuk rossz hatással.

Egy kis meteorológia…

Hogy a témát igenis komolyan kell venni, mi sem bizonyítja jobban, hogy kutatására külön tudományág jött létre: a humánmeteorológia foglalkozik a légköri folyamatok és frontok emberekre gyakorolt hatásával. De mit is nevezünk frontnak, és miként befolyásolják közérzetünket, egészségi állapotunkat?

A légkörben úgynevezett szakadási felületek keletkeznek, ezek mentén pedig hirtelen megváltoznak a meteorológiai paraméterek. A frontmentes, más néven anticiklonnak nevezett magasabb légnyomású időszakot rendszeresen alacsonyabb légnyomású, jól körülhatárolt frontokkal kísért légörvények, vagyis ciklonok követik.

– Melegfront idején egy melegebb légtömeg kiszorítja a térségből az ott lévő hidegebb levegőt. Hatására emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom, csökken a légnyomás. A tünetek már több órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek: szaporábbá válik a pulzus, csökken az összpontosító képesség, ingerlékenység, fáradtság léphet fel, a migrénes fejfájás is gyakoribb ilyenkor. Felerősödhetnek a műtéti hegek fájdalmai, a szívbetegségek és az allergiák tünetei.

– Hidegfronti hatás esetén a korábbi meleget hirtelen váltja fel a hidegebb légtömeg. Csökken a levegő hőmérséklete és páratartalma, növekszik a légnyomás. A sokféle kísérő tünet inkább a front átvonulása után jelentkezik: ez lehet nyugtalanság, heves szívdobogás, álmosság, vérnyomás-emelkedés. Görcsös fájdalmak, asztmarohamok, keringési panaszok előfordulása is gyakoribb ilyenkor, de erősödnek a reumatikus problémákkal és gyomorbántalmakkal küzdők panaszai is, és emelkedhet a koraszülések és szülések száma. Sok hidegfrontra érzékeny ember panaszkodik arra, hogy a hidegfront után megerősödő szél miatt fáj a feje.

Hogyan enyhíthetjük a panaszokat?

Jótékony gyógyteák

– A citromfű egyaránt képes enyhíteni a meleg- és a hidegfrontokat kísérő tüneteket: két-három teáskanálnyi szárított citromfüvet forrázzunk le két-három dl vízzel, hagyjuk állni tíz percig, majd szűrjük le. Naponta három csészényit is megihatunk belőle.

– Migrénes tünetek hatékony csillapítója a cickafarkfűtea: egy csapott evőkanál cickafarkfüvet forrázzunk le két dl vízzel, öt-tíz percig hagyjuk állni, majd szűrjük le. A nap folyamán arányosan elosztva több csészényit is elfogyaszthatunk belőle.

– A fronthatások okozta pszichés panaszok, levertség, szorongás, depresszió ellen kiváló az orbáncfűből készített tea. Úgy nyugtat, hogy közben nem csökkenti a koncentrációs képességet. Két teáskanál orbáncfüvet forrázzunk le másfél dl vízzel, tíz percig hagyjuk állni, reggel és este igyunk meg belőle egy-egy csészényit.

Váltózuhany, illóolajok, friss levegő

– Ha a testünket arra tréningezzük, hogy képes legyen védekezőképességének javítására, azzal megkönnyítjük számára a változó légköri viszonyokhoz való alkalmazkodást is. Ilyen „edzésmódszer” például a váltózuhany rendszeres alkalmazása: zuhanyzáskor folyassunk a testünkre felváltva hideg és meleg vizet, a műveletet mindig a hideggel fejezzük be. Az erek „tornáztatása” nagyszerű immunerősítő. Hasonló eredményt érhetünk el szaunázással: a forró levegő és a hideg víz váltakozó ingerei a szervezet változástűrő képességét javítják.

– Illóolajokkal is enyhíthetjük a kellemetlen tüneteket: aromalámpába téve négy-öt csepp citromfűolaj csillapítja a feszültséget, mérsékli a gyors szívverést. A fürdővízhez adott levendulaolaj is kiválóan nyugtatja az idegeket, ha pedig a levendulaolajat a tünetek jelentkezésekor a halántékunkra dörzsöljük, elűzhetjük a kínzó fejfájást.

– Mivel a mozgásszegény életmód elősegíti a frontérzékenység kialakulását, már napi félórás, a szabad levegőn tett séta is sokat enyhíthet a panaszokon. Ha pedig még a nap is süt, tovább fokozhatjuk a pozitív hatást, hiszen már napi tizenöt-húsz percnyi napfürdőzés képes javítani a szervezet általános védekező képességét.

Ételek, amelyek segítenek

– Melegfrontra érzékenyek egyenek minél több káliumtartalmú élelmiszert, ilyenek a karalábé, a karfiol, az olajos magvak, a paradicsom és a halak. Vitaminok közül a B2-, C- és K-vitaminok fokozott bevitele ajánlott, amely tejtermékek, főzelékfélék, savanyú káposzta, citrom és csipkebogyó fogyasztásával oldható meg. Hatékonyak a magas kálium- és magnéziumtartalmú zöldségek és gyümölcsök, így például a banán, az alma, a burgonya, a szőlő.

Paradicsomos halsaláta

Hozzávalók:
2 szelet lenmagos kenyér
1 gerezd fokhagyma
1 paradicsomos halkonzerv
1 evőkanál citromlé
10 dkg trappista sajt
egy kis csokor petrezselyemzöld
só, bors
maroknyi zöldsaláta

Elkészítés: A kenyeret falatnyi darabokra vágjuk. A halat kiszedjük a paradicsomos szaftból, és a kenyérdarabokat megforgatjuk a szaftban. A halat citromlével, sóval, borssal, apróra vágott petrezselyemzölddel és zúzott fokhagymával ízesítjük. A salátát egy tál aljára tépkedjük, ráhalmozzuk a halat és a kenyeret, rátesszük a kockára vágott trappista sajtot.

– A hidegfrontot megérzők panaszain a B1-, D- és E-vitamin segíthet, amelyek az élesztőben, a búzacsírában, a zabpehelyben, a tengeri halakban, a hidegen sajtolt növényi olajokban találhatóak meg. A nyomelemek közül a jód, a kalcium és a magnézium lehet jótékony hatású, ezért célszerű minél több tejterméket, burgonyát és hüvelyes növényt enni. A hidegfrontra érzékenyek számára ajánlottak a fehérjében gazdag táplálékok, így például a sovány húsok, a sajt vagy a tojás is.

Zabpelyhes-búzacsírás szilvafelfújt

Hozzávalók:
1 kg szilva
2 evőkanál méz
6 evőkanál zabpehely
1 evőkanál darált mandula
3 evőkanál búzacsíra
3 evőkanál teljes kiőrlésű liszt
3 evőkanál olívaolaj
2 dl tej

Elkészítés: A szilvát megfelezzük, kimagozzuk. A zabpelyhet, a búzacsírát, a darált mandulát és a lisztet jól elkeverjük a tejjel, az olajjal és a mézzel. Egy sütőformát kiolajozunk, meghintjük liszttel, és sorban belerakjuk a megfelezett szilvadarabokat. Erre öntjük a tésztamasszát, és sütőben közepes lángon 30-40 percig sütjük.

– Célszerű minél kevesebb fekete teát, kávét, csokoládét és kakaót fogyasztani, a bennük lévő koffein és teobromin ugyanis erősíti a frontérzékenység tüneteit. Válasszuk inkább a gyümölcs- és zöldteákat, a csokoládé iránti vágyunkat enyhíthetjük értékes hatóanyagokban gazdag aszalt gyümölcsökkel, dióval, natúr mogyoróval, mandulával!

Aszalt gyümölcsös kuszkusz

Hozzávalók:
1 bögre kuszkusz
2 bögre forró víz
1 bögre vegyes aszalt gyümölcs (mazsola, sárgabarack, meggy, áfonya, szilva, stb.)
1/4 bögre kókuszreszelék
1 mokkáskanál őrölt fahéj
2 evőkanál méz

Elkészítés: A kuszkuszt és a kókuszreszeléket nagyobb tálba szórjuk, és ráöntjük a forró vizet. Lefedjük, és negyed órára állni hagyjuk, amíg a kuszkusz magába szívja az összes folyadékot. Az aszalt gyümölcsöket feldaraboljuk, majd összeforgatjuk a kuszkusszal, fahéjjal és mézzel ízesítjük.

– Akiknél a frontok levertséget, fáradékonyságot okoznak, fűszerezésre használják előszeretettel a serkentő, energetizáló hatásáról ismert rozmaringot!

Rozmaringos csirkecomb

Hozzávalók:
4 darab egész csirkecomb
1 evőkanál mustár
só, bors
1 evőkanál szárított rozmaring
1 dl olívaolaj

Elkészítés: A mustárt elkeverjük az olajjal, hozzáadjuk a rozmaringot. A megmosott csirkecombokat szárazra törüljük, sózzuk, borsozzuk, és megkenjük a mustáros páccal. Tepsibe tesszük, alufóliával lefedve puhára pároljuk, végül levesszük róla a fóliát, és pirosra sütjük. Tálalhatjuk burgonya-, rizs- vagy salátakörettel is.

Ezek is érdekelhetnek

Friss