Részletes receptkereső »
  •  

Mit egyen az egyéves baba?

Cikk mentése

Cikk mentése

Cikk megosztása
Cikk elküldése

Cikk küldése

Cikk nyomtatása

Cikk nyomtatása

Cikk mentése

Mit egyen az egyéves baba?

Cikk mentéshez be kell jelentkezni!


Elfelejtetted a jelszavadat, vagy nem regisztráltál még?
Kérj jelszóemlékeztetőt vagy regisztrálj !
Nem sikerült az aktiválás vagy inaktív a fiókod még? Itt újra kérheted az aktiváló kódot!

Cikk elküldése

Mit egyen az egyéves baba?

Címzett neve:
Címzett e-mail címe:
Megjegyzés:
Küldő neve:
Küldő e-mail címe:
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:
Egyéves korára a kisbaba szinte már mindent ehet, amit a család többi tagja. De mivel az egyéni adottság a meghatározó, az egyévesek etetésére vonatkozóan nincsenek kőbe vésett szabályok, csak általános irányelvek. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat, és hasznos ötleteket is kínálunk.
Lépésről lépésre

Az első és legfontosabban szabály továbbra is ugyanaz, mint a hozzátáplálás kezdetén, vagyis a kicsi 5-6 hónapos korában volt: a fokozatosság. Egyszerre mindig csak egy új alapanyagot vezessünk be a baba étrendjébe 3-4 nap szünetet tartva a következőig, így nyomon követhetjük, hogy az új összetevő kivált-e valamilyen problémát, allergiás reakciót (például hasmenést vagy csalánkiütést).

Apránként szoktassuk a babát az új ételekhez Apránként szoktassuk a babát az új ételekhez

Mivel nincs két egyforma kisbaba – és természetesen az sem mindegy, hogy szopik-e még a kicsi, és ha igen, mennyit –, minden anyukának magának kell kitapasztalnia, mi válthat ki panaszt a gyermekénél. Jó példa erre, hogy az aprómagvas gyümölcsökkel (eperrel, málnával, kivivel) egyesek szerint ajánlatos a kicsi 1,5 éves koráig várni, holott a legtöbb gyerek már 10-12 hónaposan gond nélkül tudja ezeket enni, ugyanakkor van olyan apróság, aki a krumplitól lesz kiütéses (a benne lévő keményítő miatt), miközben hazánkban a burgonyát tekintik az egyik legkorábban adható, legritkábban panaszt kiváltó élelmiszernek. A lényeg, hogy igyekezzünk szorongás nélkül hozzáállni a kérdéshez, próbáljuk ki szép sorban az ételeket, és amelyik valamilyen problémát idézett elő, azt egy ideig ne adjuk a kicsinek.

Tehéntej: igen vagy nem?

Ebben az életkorban ez az egyik leggyakoribb kérdés. A tehéntej bevezetését általában egyéves kor után ajánlják, de természetesen ekkor is figyelnünk kell arra, nem vált-e ki a baba szervezetéből allergiás reakciókat: bőrkiütést, hasmenést, netán elhúzódó vagy rendszeresen visszatérő felső légúti problémákat. Az is lehet, hogy a gyerek nem a tejfehérjére allergiás, hanem a tejcukor (laktóz) lebontása jelent számára nehézséget. Ennek tünetei a hasfájás, a puffadt has, a hasmenés. Ha ezek bármelyikét tapasztaljuk, mindenképpen forduljunk gyerekorvoshoz vagy gyermekekre specializálódott gasztroenterológushoz. Az is előfordulhat, hogy valakinek 1-2 éves korában semmilyen panaszt nem okoz a tehéntej, aztán kamasz- vagy felnőttkorban jelentkezik nála tejfehérje- vagy tejcukor-érzékenység.

A tejjel óvatosan! Figyeljük a baba reakcióit! A tejjel óvatosan! Figyeljük a baba reakcióit!

Alapból tehát nem kell kizárni a tej- és tejtermékfogyasztást (joghurttal, túróval, sajttal bátran próbálkozhatunk). Először pár kanál tehéntejjel kínáljuk a kicsit, és fokozatosan növeljük a mennyiséget, de napi fél liternél akkor se adjunk többet belőle, ha semmiféle panasz nem jelentkezik, ugyanis a tej igen laktató és sok benne az értékes tápanyag, de nem tartalmaz minden tápanyagféleségből elegendő mennyiséget. Vagyis jóllakhat vele az egyéves gyerek, de szervezete nem jut elegendő vashoz, élelmi rosthoz és C-vitaminhoz. Amelyik szülő mégis idegenkedik a tehéntejtől – mert mondjuk a családban valaki tejérzékeny –, próbálkozhat a tejalapú babaitalokkal, junior italokkal, persze ezekben is van tej, csak a babák számára könnyebben emészthető és jobban hasznosuló formában.

Mi a helyzet a gluténtartalmú ételekkel?

A felnőttkorban meglehetősen gyakori lisztérzékenység (nevezik gluténérzékenységnek vagy cöliákiának is) miatt ez a másik olyan terület, ami nagy vitákat kavar a kisgyerekek táplálását illetően. Míg nagyszüleink számára természetes volt, hogy az apróságok első szilárd ételei között a kenyér is szerepelt, pár éve a szakemberek azt kezdték tanácsolni az anyukáknak, hogy a gluténtartalmú gabonákból (búzából, rozsból, zabból, árpából) készült ételeket minél későbbi életkorban adják a kicsiknek. Azóta ismét változott az ajánlás: a legújabb kutatások azt igazolták, hogy a későbbi lisztérzékenység akkor küszöbölhető ki a legnagyobb valószínűséggel, ha a gluténtartalmú élelmiszereket 5-6 hónapos kortól, még szoptatás mellett vezetjük be a babaétrendbe.

A gluténérzékenység is reális veszély lehet A gluténérzékenység is reális veszély lehet

A szakemberek szerint a későbbi cöliákia kockázata szempontjából lényeges, hogy a baba először csak kis mennyiségű glutént kapjon, fokozatosan növelve a mennyiséget, és hogy a glutén bevezetése után még legalább 2-3 hónapig folytatódjon a szoptatás. Tehát már féléves babának is keverhetünk natúr gabonapépet reszelt almához, banánhoz, adhatunk a kezébe kiflivéget, zöldséges vagy húsos püréjét dúsíthatjuk néhány kávéskanál zabpehellyel, sűríthetjük a levesét teljes kiőrlésű búzaliszttel.

A tojás is jöhet!

Kezdetben a tojással is ugyanúgy vigyáznunk kell, mint a tehéntejjel, hiszen ez is gyakran idéz elő allergiás reakciókat. Ha viszont nem okoz semmiféle panaszt, az egyéves gyerek sok értékes tápanyaghoz juthat tojásételekkel: nagyon jó B12-vitaminforrás, fehérjét és ásványi sókat tartalmaz. Tápértékét a főzés sem változtatja meg, de a szalmonellafertőzés kivédése érdekében lágy tojást vagy félig átsütött tükörtojást ne adjunk a kicsinek, ugyanakkor rántottát, főtt tojást, tojást tartalmazó tésztát nyugodtan ehet.

Zöldséges praktikák

Ezek azok az élelmiszerek, amelyekkel elkezdtük a hozzátáplálást, hazánkban a krumpli, a sárgarépa, a sütőtök a legkorábban (4-6 hónapos kortól) kínált étel. 7-8 hónapos kortól következhet a tök, a cukkini, a brokkoli, a karfiol, a spenót, a paradicsom, ezután – 8-9 hónapos kortól – jöhetnek a puffasztóbb hatású hüvelyesek és a káposztafélék. Persze ezt a sorrendet sem kell nagyon szigorúan venni, itt is lehetnek eltérések, de egyéves korra a gyerkőc gyakorlatilag minden zöldséget fogyaszthat. Amivel azonban nem árt tisztában lenni, hogy bár a nyers zöldség több vitamint tartalmaz, a főtt könnyebben emészthető, emiatt jobban hasznosulnak a benne lévő vitaminok és nyomelemek. Célszerű kímélő eljárással (kevés vízben, illetve párolóedényben) párolni az ételt, hogy a lehető legtöbb értékes anyagot megőrizhessük. Nagy mennyiségű nyers zöldségeket azért sem célszerű a babáknak adni, mert nem tudják őket alaposan megrágni, továbbá bélrendszerükben nincsenek még elegendő mennyiségben a rostok lebontásához szükségesek baktériumok.

A főtt zöldségek könnyebben emészthetőek, valamint megrágni is könnyebb ezeket a piciknek A főtt zöldségek könnyebben emészthetőek, valamint megrágni is könnyebb ezeket a piciknek

Persze nem muszáj a zöldségeket pépesíteni és kanállal kínálni, adhatjuk őket darabosan, puhára párolva is. Sok kisbaba ugyanis azt szereti, ha a kezébe veheti az ételt (párolhatunk brokkolit, karfiolt, répát), lehet, hogy ilyen formában még az a gyerek is megeszi, aki püréként vagy főzelékként nem szívesen fogyasztja a zöldségféléket. Fűszerezéssel ízesebbé tehetjük az ételeket, természetesen ne mesterséges ízfokozókat (például nátrium-glutamátot) tartalmazó fűszerkeverékekkel, hanem friss vagy szárított zöldfűszerekkel, fokhagymával. Kaphatók különböző bioételízesítők is, ezekben nincsenek mesterséges összetevők.

Hús – eszi, nem eszi?

6 hónapos kor után az első táplálékok között célszerű a húsokat bevezetni a kisbaba étrendjébe. Az 1-2 éveseknek a táplálkozási szakértők és a gyermekorvosok naponta 40 gramm hús elfogyasztását ajánlják. Vas-, cink- és niacintartalma miatt értékes táplálék, ráadásul a vasat a szervezet az állati fehérjéből jobban tudja hasznosítani, mint a növényi eredetűből. Nem mindegy azonban, milyen húsféleséget kínálunk a kicsiknek: a felvágottakkal, virslivel nem árt óvatosnak lenni, hiszen ezek többsége nagy mennyiségű zsírt, sót, tartósítószert, adalékanyagot tartalmaz. Csak magas hústartalmú termékeket vásároljunk, és részesítsük előnyben a zsírszegény fajtákat. A legjobb, ha friss húsból mi magunk készítünk ételeket: fasírtból, húspogácsából egyszerre nagyobb mennyiséget is megcsinálhatunk, és lefagyasztva bármikor előkaphatjuk. Ha a nyers csirkehúst finom zöldfűszerekkel ízesítve lesütjük, lehűtjük és vékonyra szeleteljük, ízletes és egészséges ételt kapunk.

Vannak gyerekek, akik nem hajlandóak húst enni. Számukra jó alternatíva lehet a húshoz hasonlóan magas fehérjetartalmú sajt és tojás. De pótolhatjuk a fehérjét babbal, lencsével, vagy készíthetünk pépesített olajos magvakból (tökmagból, napraforgómagból) szendvicskrémeket, golyókat, ezek a fehérje mellett vasat és vitaminokat is tartalmaznak.

Mi a helyzet az édességgel?

Az egyéves babát is csak olyan ételektől kell megkímélni, amelyek a felnőttek számára sem egészségesek. Ilyen például a hozzáadott cukor vagy a mesterséges édesítőszer. Vagyis agyonédesített desszertekre, üres kalóriákra semmi szüksége egy fejlődésben lévő szervezetnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kicsik ne ehetnének édeset, hiszen kedvelik ezt az ízt. A banán, a körte, a sült tök vagy a csemegekukorica igen gazdag természetes cukrokban, ezek akár desszertként is tálalhatók.

A banán tökéletes édesítő A banán tökéletes édesítő

Az aszalt gyümölcsök – amellett, hogy magas a rost-, a vitamin- és az ásványianyag-tartalmuk – édesítésre is kiválóak: áztassunk vízbe pár órára aszalt gyümölcsöt, majd pépesítsük botmixerrel, ezután cukor helyett használhatjuk sütemény, túrókrém, gyümölcsjoghurt, gabonakása ízesítéséhez. Szakemberek szerint egyéves kor felett a gyerekek már kaphatnak mézet (az óvatosabbak inkább kétéves kortól ajánlják). Az elővigyázatosság oka, hogy egyéves kor alatt a kicsik bélrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy legyőzzék azokat a baktériumokat, amelyek a mézben esetleg előfordulhatnak, és amelyek botulizmust (izomgyengeséggel és légzési problémákkal járó betegséget) okozhatnak.

Mit és mennyit igyon?

Az egyévesek napi folyadékszükséglete 5-600 ml, amibe beletartozik az ételek, elsősorban a zöldségek, gyümölcsök folyadéktartalma is. A legjobb szomjoltó a víz, illetve az alacsony ásványianyag-tartalmú szénsavmentes ásványvíz. Adhatunk még édesítetlen gyümölcsteát (de nem gyümölcsízesítésű fekete teát!) is. Az édes italok, szörpök, üdítők nem oltják a szomjat, mert sok cukrot tartalmaznak. Gyümölcslevekből magas gyümölcstartalmút válasszunk, de ne a víz helyett, hanem például tízóraihoz, uzsonnához adjuk.

Mindig ülve

Nagyon fontos, hogy darabos ennivalót csak ülve egyen a gyerek, futkározás, ugrálás, fekvés közben nem szabad étellel kínálgatni, mert könnyen félrenyelhet. Eleinte előnyösebbek a puha állagú falatkák, amelyeket kézbe tud venni, és apránként meg tud enni a kicsi. Adhatunk a kezébe puhára párolt répát, karfiolt, de könnyen meg tud fogni egy darab banánt vagy egy szelet almát is. Gyúrhatunk neki kis gombócokat sűrűre főzött gyümölcsös vagy zöldséges gabonapépekből.

Fontos, hogy a baba mindig ülve egyen! Fontos, hogy a baba mindig ülve egyen!

Almás-banános tallér

Hozzávalók:
25 dkg teljes kiőrlésű liszt
1 alma
1 egy banán
2 evőkanál olaj
kevés víz

Elkészítés: Hámozzunk meg és reszeljünk le egy almát, törjünk össze villával egy banánt. A gyümölcspépekhez keverjük hozzá a lisztet, az olajat, és adjunk hozzá annyi vizet, hogy jól formázható masszát kapjunk. Lapogassunk belőle kisebb lepénykéket, tegyük sütőpapírral kibélelt tepsibe, és kb. 20 percig süssük.

Zabpelyhes-répás gombócok

Hozzávalók:
3 evőkanál zabpehely
6 evőkanál víz
1 kisebb répa

Elkészítés: Főzzünk sűrű zabpehelykását a vízből és a zabpehelyből. Ha kihűlt a massza, keverjük össze főtt répával, amit előzőleg villával szétnyomkodtunk, és formázzunk belőle kis golyókat.

Chips paszternákból

Hozzávalók:
1 paszternák
1 evőkanál olívaolaj
kevés só

Elkészítés: A paszternákot hámozzunk meg, uborkagyalun vékonyra szeleteljük fel, keverjük össze az olajjal és a sóval. Terítsük szét a szeleteket sütőpapírral bélelt tepsiben, és addig süssük, amíg egy kis színt kapnak a paszternákszeletek.

Paradicsomos masni

Hozzávalók:
25 dkg durumtészta (farfalle)
fél üveg natúr paradicsomszósz
2 gerezd fokhagyma
friss vagy szárított rozmaring és bazsalikom
10 dkg reszelt trappista sajt
2 evőkanál olívaolaj

Elkészítés: A spagetti vagy makaróni (kivéve, ha késsel összevágjuk főzés után) nem éppen gyerekbarát tésztaféle, helyettük válasszunk pennét, fusillit vagy farfalle száraztésztát, ezeket könnyebb rácsalogatni az evőeszközre. A masni (vagy lepke) alakú farfalle biztosan tetszeni fog a kicsinek. A szokásos módon főzzük ki a tésztát. Hevítsük meg az olívaolajat, nyomjuk bele a fokhagymát, majd adjuk hozzá a paradicsomszószt. Fűszerezzük rozmaringgal és bazsalikommal. Szűrjük le a tésztát, és keverjük a paradicsomszószhoz. Tálaláskor szórjuk meg reszelt sajttal.

Próbáljunk meg minél többféle ételt megkóstoltatni a babával, hogy minél nyitottabb legyen az ízekre Próbáljunk meg minél többféle ételt megkóstoltatni a babával, hogy minél nyitottabb legyen az ízekre

Babakonyha: az első időszak >>>

Mit ehet a gyerek 1 éves kor után? >>>

Babakonyha: útban a felnőtt ételek felé >>>

Minden, ami baba-mama >>>

VK

Hozzászólás a cikkhez

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!

Belépés



Hasznos csomag